Előszó

Jelen válogatás az európai kultúrtörténet olyan forrásaiból készült, amelyek az ókortól századunkig terjedő évezredek gyermekkortörténetébe nyújtanak bepillantást. A történettudományon illetve a neveléstörténeten belül a gyermekkortörténeti kutatások nem tekinthetnek vissza túlságosan nagy múltra. Csak a 20. század újabb, interdiszciplináris kutatásokra alapozó, a történelmet a maga teljességében megragadni igyekvő irányzatai fordították figyelmüket a magánélet, a család, a gyermekek története felé. (Lásd a bevezető tanulmányt.)

Magyarországon mindezidáig nem létezik olyan forrásgyűjtemény, amely a gyermekkortörténettel kapcsolatosan született, bár vitathatatlan, hogy a téma iránti érdeklődés hazánkban is jelentősen megnövekedett az utóbbi évtizedben. Mivel az egyetemes neveléstörténeti, pszichológiai, pszichohistóriai vizsgálódások már régebbi keletűek, Magyarországon egyelőre főként a külföldi kutatási eredmények közzététele és értelmezése folyik. Aries, de Mause, Shahar, Pollock és mások művei csak napjainkban váltak - részleteiben - magyar nyelven hozzáférhetővé a hazai olvasóközönségnek.

Forrásválogatásunk tehát úttörő próbálkozás, mely - éppen ebből kifolyólag - csak a kezdeti lépés további, nagyobb terjedelmű, újabb művek részleteit bemutató antológiák összeállításához. E kötetben Homérosz idejétől Thomas Mann világáig az európai gyermekkortörténet különböző pillanatai villannak fel. A tematikus elrendezés - mely a neveléstörténet szinkrón szemléletét jelzi - olyan jogi, filozófiai, etikai, irodalmi és pedagógiai művek köréből kiemelt részleteket tartalmaz, amelyek látni engedik egyes korok gyermekeinek mindennapjait illetve a korabeli - írástudó! - felnőttek róluk alkotott véleményét. A témák megválasztása a fellelt forrásokhoz igazodva történt. A gyermekvárás, születés; a gyerekek felnevelésének történetével kapcsolatos írások; a gyermeki jogok forrásai; a gyermekkitevést, gyerekbetegségeket érintő, gyerekbántalmazással kapcsolatos műrészletek éppúgy megtalálhatóak ebben a válogatásban, mint a szülő-nagyszülő-gyermek kapcsolatot kifejező, a gyermekjátékokat, gyermeki táplálkozást és ruházkodást leíró sorok.

A gyűjteményben magyar nyelven hozzáférhető művek részletei mellett a szerkesztő fordításában készült idézetek is helyet kaptak (pl. Juan Luis Vives friss, életszerű leírásai a gyermekek 16. századi hétköznapjairól). A szerkesztő a jövőben tervezi a gyűjtemény folyamatos bővítését, mely ezután főként idegen nyelvű művek fordításával képzelhető el.

A férfi álnéven publikáló bátor, környezetéből kirívó nő, George Sand valaha aranykorként emlegette a gyermekkort, amely - mint sok más író és költő is leírta már - tűnő álomként lebben tova. Miként ez a szövegválogatás is érzékelteti, ez csak az igazság egyik oldala a gyermekkorral, gyermekkortörténettel kapcsolatosan. A boldog, aranykor-szerű gyermekkor minden korszakban csak bizonyos gyermekeknek jutott osztályrészül. Sok gyermek a történelem során ugyanis meg sem érte a felnőttkort, vagy legalábbis igen nehéz évek voltak számára felnövekedésének esztendői. A gyermekkitevések, gyermekbántalmazások, szexuális zaklatások, és - szakirodalmi megnevezéssel élve - a "fekete pedagógia" ugyanis sok gyermek életét megkeserítették (megkeserítik).

Szövegválogatásunkban szerettük volna érzékeltetni azt, hogy a gyerekkortörténet sokszínű volt, éppúgy, mint maga a történelem, mint jelenünk vagy jövőnk mindennapjainak világa. Voltak vidámabb és nehezebb gyermeksorsok, és teljesen egyértelmű, hogy egyes gyermekek egyéni életútján belül is voltak "napos" és "árnyékos" oldalak.

Bár kétségkívül sok előremutató lépés történt az elmúlt századokban a gyermekek jogait, nevelését, gyógyítását illetően, a gyerekkortörténetet helytelen volna valamiféle "sikertörténetként" elkönyvelni. Egyrészt azért, mert számos probléma, a gyerekkort érintő kérdés máig sem került egyetemesen megoldásra. A pszichológiai, antropológiai és egyéb tudományok nem is valószínűsíthetik az emberi természetből eredő problémák pl. "jogi rendezését."

Másrészt fontos hangsúlyozni, hogy - miként a források is mutatják - nem függ a naptárban olvasható évszámtól a szülők gyermekek felé forduló szeretete, a gyermek gondozása, felnevelése iránt érzett aggodalom. Homérosz csaknem háromezer éves nagy eposzának, az Íliásznak főhőse, Hektór éppúgy ellágyult és elgyönyörködött kisgyermeke bájosságában, mint századunk neves írója, Thomas Mann.

E szövegválogatás segítség ahhoz, hogy mindenki maga elmélkedjen - a forrásokat értelmezve - a gyermekkor történetének lapjai fölött. A gyermekkorról, mely "általában" se nem álom, se nem rémálom. Évezredeken át volt ilyen is és olyan is. A történész feladata, hogy a lehető legteljesebben láttassa.

Pécs, 1999. március 31.

Kéri Katalin
szerkesztő