Tétel adatlapja
CÍMLAP
Tóth Béla
Mendemondák
A világtörténet furcsaságai


TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

Bevezetés

I. / Magyar történet

Hadúr
Buda és Etzelburg
A nyereg alatt puhított hús
Lehel kürtje
Gyászmagyarok
Vajk keresztelése
A szent korona keresztje
Szent István köpönyege
Könyves Kálmán és a boszorkányok
Bánk bán
Melinda
Reginam interficere
Mic bán
Zách Klára
Vágd, fiam, vágd, Forgács
Kont
Janus Pannonius magyar grammatikája
A budai könyvsajtó
A budai egyetem
Száraz Albert
II. Lajos törpesége
II. Lajos halála
Dobó Katica
Zrínyi halála
A nagyidai cigányok
Báthory Erzsébet
Zrínyi, a költő halála
Herkó páter
A komáromi szűz
Fringia
Petényi Péter sírja
Varulla Jakab
Mária Terézia són szánkázik
Grassalkovich
Mária Terézia és Pompadour,
Marie Antoinette és Du Barry
Marie Antoinette születése napja
Hadik András Berlinben
Kempelen sakk-automatája
Hatvani István
A magyar jakobinusok
Sándor Lipót halála
Napóleon diadalszekere
Simonyi óbester
Sobri
Batthyány és a gyújtó
Mit Rebellen unterhandle ich nicht
A szent korona és Bónis Sámuel
A szent korona Kossuth fején
A Lánchíd kőoroszlánjai
Damjanich kivégzése
Hentzi
A Lánchíd felrobbantása
Görgey sebe
Az aradi vértanúknak adott kegyelem
Gróf Batthyány Lajos tőre
Csernyus és Csernátony
A szent korona elásása
A szent korona megtalálása
Haynau halála

II. / A régi Kelet

A piramisok
A múmia-búza
Memnón szobra
Kleopátra gyöngye
Kleopátra kígyója
A találmányok és a véletlenség
Az üveg feltalálása
Az alexandriai könyvtár
Mohamed és a hegy
Mohamed koporsója
A szuezi csatorna
A földből növő birka

III. / A görögök

Homérosz
Türtaiosz
Aiszóposz
Püthagorasz
Híres emberek halála
Szappho halála
Szophoklész és fia
Xanthippé
Diogenész
Xerxész
Szübarisz
Dionüsziosz füle
Makedóniai Fülöp
Nagy Sándor
A rhodoszi kolosszus

IV. / A rómaiak

Arkhimedész
Hannibál
Néró
Titus
Androclus oroszlánja
Belizár

V. / Az olaszok

Petrarca Laurája
A pisai torony
Manetto Magyarországon
Lucrezia Borgia
Estei Hyppolit és Ariosto
Anch'io sono pittore!
Acqua alle corde!
Eppur si muove!
Acqua Toffana
A fornaretto
Shylock háza
Othello és Desdemona háza
A velencei Scala dei Giganti
A velencei kúttömlöcök
A velencei ólomfödél
Casanova szökése
A Márk téri galambok
Napóleon a Campanilén
Magyar alak a dogék palotáján
Vedi Napoli e poi mori!

VI. / A SPANYOLOK

Kolumbusz
Amerika
Loyolai Ignác szíve
A jezsuiták morálja

VII. / A franciák

Buridan szamara
Aubry kutyája
Az orléans-i szűz
A chilloni fogoly
Rabelais
IV. Henrik
Richelieu
XIV. Lajos
Pascal
A trappisták
A vasálarcos
Ninon de Lenclos
A guillotine
Charlotte Corday
A Marseillaise
Lamballe hercegné
La mort sans phrase
XVI. Lajos kivégzése
Marie Antoinette
XVII. Lajos
Az ál XVII. Lajosok
Naundorf
Robespierre öngyilkossága
I. Napóleon
Cambronne
Hudson Lowe
A reichstadti herceg

VIII. / Az angolok

Hony soit qui mal y pense
Stuart Mária
Raleigh
Shakespeare
I. Károly
Milton
Anna királynő
Malthus
Nelson

IX. / A németek

Canossa
Tell Vilmos
V. Károly
Savoyai Eugén
II. József
Goethe

X. / Szláv népek

Žižka dobja
Mazeppa
Patyomkin falvai
Finis Poloniae!



Ismertető

1896-ban adta közre Tóth Béla a Mendemondák. A világtörténet furcsaságai című ötkötetes művének első darabját. A Bevezetésben írja: "Ez a könyv az igazságot keresi. Holott csak furcsaságok gyűjteménye, s nem is akar egyéb lenni. Írója nem történetbúvár. Amit a tudományos ítéletekből közöl: egyszerű idézetek. E dologban alig tett egyebet, minthogy végiglapozott egy csomó könyvet olvasója helyett."

A magyar történelem mendemondái (a kötetnek mintegy fele terjedelemben) Hadúrral kezdődnek, aki Tóth Béla megjegyzése szerint a világ legfiatalabb istene: 1823-ban kapta nevét és rangját Aranyosrákosi Székely Sándor eposzköltőtől. A legutolsó eset Haynauval kapcsolatos, aki - a szóbeszéd szerint - felébredt a boncolóasztalon. Közben bizonyítja, hogy Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című képe "a címével együtt csak festett mendemonda", hogy "Kont, a kemény vitéz", nem egészen az a legendás szabadsághős, akinek a Garay János népszerű költeményéből látszik, hogy Zrínyi Miklós "valóban vadászkaland áldozata lett; az ármány csak örült vesztének, de nem okozta", hogy Hentzi tábornoknak, Budavár osztrák védőjének "magyar eredete mendemonda, mely egyrészt abból keletkezhetett, hogy Hentzi Debrecenben született", pedig ez puszta véletlen, mivel "svájci eredetű atyja, Lajos szintén osztrák zsoldos épp Debrecenben állomásozott születésekor" stb. A kötet második felében találjuk a világtörténelmi mendemondákat, mégpedig: A régi Kelet; A görögök; A rómaiak; Az olaszok; A spanyolok; A franciák; Az angolok; A németek; Szláv népek szerinti csoportosításban.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk


×