Ajánlásként...

Terepmunka-bázist kerestünk hallgatóink, az ELTE BTK Kulturális Antropológia Tanszékének hallgatói számára. Arra gondoltunk, hogy jó volna egy hely, ahová évről-évre vissza lehet térni, ahol különböző témák kutatói egymás munkájára építve tanulmányozhatnák egy, ha természetesen nem is zárt, de relatíve körülírható kulturális egység életét. Találtunk ilyen helyet, és a szálláshelyet biztosító Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ támogatásával az első csoport 1998 őszén meg is kezdhette a munkát. A megtalált terep a saját társadalmát kutató kulturális antropológus számára szinte ideálisnak mondható. Először is modern társadalomban ritkán találni a "relatíve körülírható kulturális egység" fogalmának jobban megfelelő természetes életközeget, mint az az öt település, amely egy három város által kijelölt háromszögben magát kisrégióként több szempontból is egy egységnek tekinti, és gyakran "Ötfaluként" is aposztrofálja; a földrajzi környezet közösségén - és a korábbi rosszemlékű falukörzetesítési program szervezeti összerendezésén - kívül rokonsági szálak is átfonják e falvakat; a temetők sírfeliratain, a hősi emlékműveken, az útszéli fogadalmi kereszteken nagy arányban ugyanazok a (magyar, német, szláv) nevek ismétlődnek. Mint egyik kutatócsoportunk adatai is megerősítik: a házasodási statisztikák az egyes falvak tekintetében exogámiáról, az öt falu viszonylatában viszont eléggé nagyfokú endogámiáról tanúskodnak. Ez izgatóan emlékeztet az ősi törzsi-nemzetségi tendenciákra, és megerősíti azt a feltevést, hogy itt az etnológia számára valóban ideális "szigetet" találunk, bár biztosan csak azt - az eléggé magától értetődő tényt - állíthatjuk, hogy a közös bálok és egyéb szórakozási alkalmak teremtenek leginkább alkalmat a pártalálásra, a szomszéd falvak fiaival-lányaival kibővítve az egyes, amúgy viszonylag kis falvakban közösen felnőtt fiatalok számára kisebb vonzerővel bíró helyi választékot. Az öt falu semmiképpen sem holmi idealizálandó archaikus kövület; egy modern társadalom modern, többé-kevésbé mobil emberei lakják őket, a közös hagyományos keretek viszonylagos körülírhatósága, a lakók máig eleven életközössége azonban különösen alkalmassá teszi ezt a terepet arra, hogy kutatói a kulturális antropológia azon célkitűzésének megfelelően közelíthessenek hozzá, hogy egy sajátos kultúra jellegzetességein keresztül szerezzenek újabb ismereteket az Ember természetéről.

Az öt falu (a személyiségi jogok védelmében az alábbiakban és a továbbiakban is fiktív nevek jelölik őket) számos olyan sajátossággal bír, amelyek különösen izgalmas kutatási tereppé tehetik őket. Határövezetben fekszenek; ez a sajátos történelmi-politikai körülményeken kívül a kultúrák találkozásának az antropológiában oly kedvelt kérdésfeltevését is az itt magától értetődően vizsgálható kérdések közé emeli. (A három nemzetiségű eredet a nemzetiségek közti viszonyok kérdését is idekapcsolja, de - mint a sorozatban bemutatandó kutatásokból kiderül - ez nem eleven jelenség: a nevükben német és horvát eredetet mutató családok ezen a vidéken már teljesen elmagyarosodtak). Ám az eddig említetteknél talán még inkább meghatározza az öt település arculatát az a tény, hogy kedvelt üdülőterületről van szó: az "őslakosok", "betelepülők", "üdülők" és "turisták" közti viszonyok ugyancsak alkalmas lehetőséget kínálnak a különböző kultúrák találkozásának bemutatására.

[...]

Az antropológia per definitionem az Ember tudománya: minden konkrét, egyszeri jelenség megfigyelésével az Emberről alkotott képet árnyalja. A kis magyar falu megfigyelése és elemzése is jó néhány olyan kérdést vet fel, amely a tudományág általános érdeklődésére tarthat számot. A tanulmányban is hangsúlyozott (és az adott terepen jól tanulmányozható) turizmus és folklorizmus-kérdésen, és a tárgyhasználat, az ünnepek vagy a tekintélyszerepek mindenütt vizsgálható jelenségein kívül ilyen 1. a modern társadalmakban egymásra rétegződött, egymással szembesülő élet- és tudatformák mint kulturális modellek viszonyának vizsgálata. (Ez különösen fontos egy olyan társadalomban, ahol az eltérő kulturális modellek számos társadalomszerveződési, életviteli, sőt, politikai konfliktus forrásai). 2. A munka és szabadidő világának a fogyasztói és információs társadalomban kialakult feszültsége. (A domináns - legmagasabbra értékelt - tevékenységszféra meghatározó hatása a legkülönfélébb tudat-, és életforma-elemekre). 3. A felgyorsult változások (a "haladás") és a hagyomány, a hagyományos paraszti és a polgári falu közötti átalakulás folyamatban való megragadása (amiről például Nyugat-Európában már régen lekésett a tudomány, de a mi régiónkban még a folyamat közepén tanulmányozható). 4. Ezen belül külön érdekes kérdés a vállalkozói mentalitás megjelenésének (hatásainak és következményeinek) teljes összefüggésrendszerében való vizsgálata. 5. A (viszonylag) zárt és nyitott rendszerek (társadalmak) határainál tanulmányozható kulturális abszorpció. Az alább olvasható kutatási beszámoló mindezen antropológiai kérdések továbbgondolásához igen értékes hozzájárulással szolgál.

Az ilyen és ehhez hasonló munkák egyre erősebbé teszik azt a reményt, hogy a magyar kulturális antropológiai kutatásnak az életbe és a tudományba jelenleg belépő nemzedékeitől igen sok, a társadalom önismeretét gazdagító felfedezés várható. Ebben a hitben ajánljuk kiváló tanítványaink eredményeit a kedves olvasó figyelmébe.

Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor