Tétel adatlapja
CÍMLAP

Deák Ferencz beszédei

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

I. kötet

  • Védő beszéd egy rablógyilkos ügyében.
  • A botbüntetés korlátozásáról.
  • Az országgyülés tárgyainak soráról.
  • A két táblának egymáshoz való viszonyáról.
  • A jobbágyoknak személy- és vagyonbeli bátorságáról.
  • A vallás ügyében.
  • Az urbéri telkek maximumáról.
  • Az irtványok visszaváltásáról.
  • A földesúr nem tulajdonosa az urbéri teleknek.
  • A jobbágyok birtokképességéről.
  • A jobbágyoknak személy- és vagyonbeli bátorságáról.
  • Az urbér tárgyában.
  • A lengyelek érdekében.
  • A király dorgáló leveléről.
  • A KK. és RR. táblájának külön fölterjesztési jogáról.
  • A szentszékekről.
  • Az országgyülés tárgyainak soráról.
  • A birói parancsok eltörléséről.
  • Két megye követsége egy személyben
  • A békebirákról.
  • A felső itélőszékek tagjainak az országgyülés által való választásáról.
  • A határőrvidéknek polgári hatóság alá rendeléséről.
  • A szavazatok visszavonásáról.
  • Az úriszékről
  • A városi tanács tagjainak minden polgár által szabadon választásáról.
  • A vármegyei itélőszék elnökéről.
  • A birák elmozdíthatatlanságáról.
  • Óvás.
  • Az elnök hatóságának köréről.
  • A birói parancsok eltörléséről.
  • A magánjog codificatiójánál követendő methodusról.
  • A jobbágyok birtokképességéről
  • Az ősiségről.
  • Az országgyülés ellen fölszólalt Bereghmegye megbüntetéséről.
  • Az egyházi főszemélyek végrendelkező jogáról.
  • A hitbizományokról.
  • A kir. Fiscus örökösödéséről.
  • A végrendeletileg osztatlannak határozott birtok föloszthatásáról.
  • A protestánsok fölmentéséről az egyházi tized alól.
  • A személyes szabadság oltalmáról a titkos felső rendeletek ellenében.
  • Az irtványok visszaváltásáról.
  • A földesúr biráskodásáról saját ügyében.
  • A magyar nyelv érdekében.
  • A zsellérek elmozdításáról.
  • A gabonapálinka főzhetéséről.
  • A jobbágyok örökváltságáról.
  • A földesúri hatóságról és az úrbéri perről.
  • A jobbágyok örökváltságáról.
  • A nyilvánosságról az úriszékeknél a tanuk vallomása hitelesítése alkalmával.
  • A jobbágyoknak személy- és vagyonbeli bátorságáról.
  • Válasz a Ferdinand király kormányra léptét tudató kir. leiratra.
  • Erdély.
  • A legelők tárgyában.
  • Erdély.
  • Ferdinand király czíméről.
  • Boltnyításról.
  • A Wesselényi személyében megsértett szólásszabadság tárgyában.
  • Az elnök intő jogáról.
  • Szólás szabadsága tárgyában.
  • A Wesselényi személyében megsértett szólásszabadság tárgyában.
  • A kir. Fiscus vádemelő jogáról.
  • A kormány és fejedelem nem egy.
  • A szólás szabadsága tárgyában.
  • A szólás szabadságán ejtett sérelmek tárgyában.
  • Ferdinand király czíméről.
  • A térítgetésről.
  • A «junctim»-ról.
  • A Magyarország és Ausztria közötti kapcsolatról.
  • A katonaság élelmezéséről.
  • A békésmegyei sérelem tárgyában.
  • A magyar nyelv érdekében.
  • Az Országgyülés tárgyainak soráról.
  • A botbüntetésről.
  • A magyar nyelv érdekében.
  • Articuláris deputatió.
  • Az országgyülés tárgyainak soráról.
  • A szóbeli perek biráinak választásáról a sz. kir. városokban.
  • A præventiva censuráról és a cautióról
  • Horvát István érdemeinek elismeréséről.
  • A kisajátítás jogáról.
  • Az egyházi tizedről és a sz. kir. városokról.
  • Az állam engedélyezte munkák visszaszállásáról az államra.
  • A Ludovica katonai intézetről.
  • Az adó megajánlása ügyében.
  • A circulatió.
  • A földesúr büntető hatóságáról.
  • A magyar nyelv érdekében.
  • Az adó megajánlása tárgyában.
  • Az országos bizottság tagja nem maradhat, a ki királyi hivatalt vállal.
  • A király rendelkező jogáról a közlekedési vállalatok körül.
  • A praparandiák és a polytechnicum tárgyában.
  • Követjelentés.
  • A királyi párnak magyar nyelven fogadásáról.
  • Alakulás.
  • A Ráday ügy.
  • A KK. és RR. táblájának kiegészítéséről.
  • A pestmegyei sérelem orvoslásának elsőségéről.
  • A praventiva censuráról.
  • A pestmegyei sérelem orvoslásának elsőségéről.
  • A szólás szabadságán ejtett sérelmekről.
  • A szólás szabadságán ejtett sérelmekről, különösen tekintettel
  • A curia eltárására.
  • Az elnök kinevezheti-e a küldöttségek tagjait?
  • A magyar nyelvről Horvátországban.
  • A sérelmek orvoslásának elsőségéről.
  • A junctim.
  • A sérelmek orvoslásának elsőségéről.
  • A jobbágyi terhek örökös megváltásáról.
  • A junctim.
  • A szólás szabadságán ejtett sérelmekről, különösen tekintettel a curia eljárására és itéleteire.
  • A jobbágyoknak téglaégető jogáról.
  • Kirekeszthetők-e a zsidók urbéri telkek vételéből.
  • A vallásbeli sérelmekről.
  • A pénzbeli elmarasztalásokat magukban foglaló itéletek végrehajtásáról.
  • A nemesi jószágot biró nem nemes adókötelezettségéról.
  • A magyar nyelvről.
  • A birói végrehajtás útján eladandó nemesi birtok zálogtermészetéről.
  • A kerületi napló kinyomatásának akadályozásáról.
  • A sérelmek előleges orvoslásáról.
  • Avatkozhatik-e a magyar törvényhozás Horvátország municipalis jogaiba?
  • A szólás szabadságán ejtett sérelmeknek a katonák megajánlása előtt való orvoslásáról.
  • A kamatok kamatáról.
  • Hányan választassanak az egyházi rendből és a városi követek közül a küldöttségekbe?
  • A gabona kivitelét tiltó eseteknek törvény által való meghatározásáról.
  • A Duna jobb vagy bal partján építtessék-e vasút?
  • A tanulóknak az iskolából való kitiltásáról.
  • A vegyes házasságok tárgyában.
  • A jobbágyok végrendelkező jogáról.
  • A mezei rendőrségi biróság hatáskörének kiterjesztéséről a nemesekre.
  • A katonák megajánlásának elhalasztásáról.
  • A tanácskozás megzavarásáról.
  • A katonák megajánlásáról.
  • A vegyes házasságokról és a placetum regiumról.
  • A katonák megajánlásáról.
  • A hadkötelezettség nyolcz vagy tíz évig tartson-e?
  • Beszámítható-e a megyének a katonai kötelezettségét teljesített és katonának mégis megmaradó egyén?
  • A katonák élelmezésének rendszeréről
  • A Duna szabályozásáról.
  • A vegyes házasságok tárgyában.
  • A szólás szabadságán ejtett sérelmek tárgyában.
  • A kereskedés kezdésének föltételeiről.
  • A kereskedelmi ügyletek és az uzsora.
  • A biróság illetékességéről és eljárásáról csődügyekben.
  • A szólás szabadságán ejtett sérelmeknek az adó megajánlása előtt való orvoslásáról.
  • Az adó meddig szavaztassék meg?
  • Az adó megajánlása föltételeiről.
  • Az adó megajánlás a tárgyában.
  • A szlavoniai három alsó vármegye magyarországi vármegye.
  • A porták kiigazításáról különösen tekintettel Horvátország viszonyára Magyarországhoz.
  • A Dunát és Tiszát összekötő csatornáról.
  • A honosítandókról.
  • A szarvasmarhákra nézve fölállítandó vesztegintézetekről.
  • A hadkötelezettség nyolcz vagy tíz évig tartson-e?
  • Az adó emeléséről.
  • A szólás szabadságán ejtett sérelmekről és a főrendek véleményének természetéről.
  • Az országos végzés ellen óvásnak nincs helye.
  • A koronaőrök választásáról.
  • Követjelentés.
  • Intések az ifjúsághoz.
  • A vegyes házasságok tárgyában.
  • Két egyházi haszonvétel ugyanazon egyházi személynek nem adható.
  • Az áttérésszabadságáról.
  • A pásztorok lótartása érdekében.
  • Miért nem fogadta el Deák Ferencz 1843-ban az országgyűlési követséget.
  • A magyar nyelv és a nemzetiségek.
  • A subsidiumról.
  • A nemesek adózásáról.
  • A teendőkről.
  • Védegyletről.
  • Az egyesületi jogról.
  • Nemesek önkénytes adózásáról.
  • Unió Erdélylyel.
  • Az administratori rendszerről.
  • A Partium visszakapcsolásáról.
  • Az administratori rendszerről.
  • A megye jogának korlátozásáról a katonai karhatalom alkalmazását elrendelő közegek fölött.
  • Különböző sérelmek tárgyában.
  • Az áttérési szabadságszabályozásáról kormányrendelet utján.
  • Egy hagyomány tárgyában.
  • Zala vármegye nemesi pénztáráról.
  • A főispán hatóságának köréről.
  • Csak táblabirák választhatók-e törvényszéki biráknak?
  • Ellenzéki nyilatkozat.
  • Az 1847-diki országgyűlés elé terjesztett kir. Előadásokról.

II. kötet

  • Mily körülmények közt vállalt Deák Ferencz követséget és miniszteri jelöltséget 1848-ban.
  • Az ősiség eltörlése ügyében. 1848. márczius 23.
  • Zsedényi és az ellene intézett zavargások által megsértett közbiztosság ügyében. 1848. márczius 30.
  • A miniszterium megalakítása s a főbb közös ügyek kiadásaihoz ideiglenesen meghatározandó járulék megajánlása ügyében. 1848. Márczius 31.
  • A közhivatalnokok elmozdíthatóságáról, tekintettel a miniszteri felelősség elvére. 1848. ápril 2.
  • A negyedtelkesek választói jogáról. 1848. ápril 4.
  • A képviselők napidijáról. 1848. ápril 4.
  • Metternich, Apponyi és Zsedényi megbüntetése ügyében. 1848. ápril 5.
  • Az urbéri terhek megszüntetéséről szóló törvény értelmezése ügyében. 1848. ápril 5.
  • A visszalépett megyei tisztviselők helyettesitéséről. 1848. ápril 6.
  • A közlekedésügyi reformokra szükséges pénzösszeg megajánlásáról. 1848. ápril 6.
  • A katholikusoknak szabadságaik korlátozása ellen beadott kérvénye ügyében. 1848. ápril 7.
  • Az ország állapotáról. 1848. ápril 30.
  • Levél Szalay Lászlóhoz, Magyarország követéhez Frankfurtban. 1848. junius 3.
  • Az ország állapotáról. 1848. junius 15.
  • Debreczen városa harmadik kerülete választóihoz. 1848. junius.
  • Alakulás. 1848. julius 6.
  • A bizottságok kisorsolásáról. 1848. julius 6.
  • A választási ügyekben elrendelt vizsgálatok tárgyában. 1848. julius 8.
  • A kraszna-zilahi választásokról. 1848. julius 10.
  • Válasz Madarász József vádjaira. 1848. julius 10.
  • A miniszterium és a ház jogainak viszonyáról. 1848. julius 10.
  • Az ülés folytatásáról Kossuth inditványának elfogadása után. 1848. julius 11.
  • Fontos ügyek elintézése a ház eloszlása előtt. 1848. julius 11.
  • A házszabályok megalkotásának szükségéről. 1848. julius 13.
  • Patay Józsefnek az állítólag Olaszországba rendelt katonákra vonatkozó interpellatiója alkalmából. 1848. julius 11.
  • Az úgynevezett hűbéri viszonyokra vonatkozó törvényjavaslatnak a ház eloszlása előtt igért benyujtásáról. 1848. julius 19.
  • A válaszfelirati javaslat tárgyalásának módjáról. 1848. julius 20.
  • Kossuth nyilatkozatának kinyomatásáról, és válasz Nyáry Pálnak a miniszterium ellen intézett támadására. 1848. julius 21.
  • A miniszterium politikájáról az olasz kérdésben. 1848. julius 22.
  • A zavargások alkalmából inditványozott rendkívüli intézkedésekről. 1848. julius 24.
  • Az ostromállapotról szóló törvényjavaslat benyujtása. 1848. julius 31.
  • Magyarország és a német egység.
  • A közös iskolákról, tekintettel a felekezetek jogaira és a nép vallásos érzésének kiméletére. 1848. augusztus 9.
  • A képviselők által bejelentett indítványok tárgyalásáról. 1848. augusztus 10.
  • A legelők elkülönzésének fölbontásáról. 1848. augusztus 10.
  • Az országgyűlési küldöttség Innsbruckban.
  • A hadsereg magyar lábra állitásáról. 1848. augusztus 16.
  • A ház eljárásáról Perczel Mór azon vádjával szemben, mely szerint a hadügy vezérletében árulás követtetett el. 1848. augusztus 21.
  • A katonai szolgálat tartamáról. 1848. augusztus 22.
  • A király ujra átveszi az országlást.
  • Batthyány Lajos gróf és Deák Ferencz bécsi küldetése. 1848. augusztus.
  • Az országgyűlési küldöttség Bécsben; a miniszterium lemondása, a nádor levele, az ideiglenes kormány, Kossuth indítványai és a nádornál
  • járt küldöttség jelentése. 1848. szeptember
  • Szükséges-e, hogy a képviselőház magát permanensnek nyilvánítsa? 1848. szeptember 12.
  • A kormányzat viteléről az uj miniszterium alakításáig. 1848. szeptember 22.
  • Az osztrák birodalmi tanácshoz menesztett országgyűlési küldöttség eljárásáról. 1848. szeptember 22.
  • A magyar ügyek állapota szeptember vége fele. 1848. szeptember 22.
  • A zsellérek tartozásai megváltásáról, tekintettel az egyes osztályoknak adott állami kedvezményeknek a közjóhoz való viszonyára. 1848. szeptember 22.
  • A birodalmi miniszterium által a magyar miniszteriumhoz küldött és a képviselőházzal közlött úgynevezett státusirat tárgyában. 1848. szeptember 24.
  • Az Európához intézendő manifestum szerkesztése tárgyában. 1848. szeptember 24.
  • Az urbéri viszonyokra vonatkozó tanácskozásoknak nyugodtabb időkre halasztásáról. 1848. szeptember 25.
  • A honvédelmi bizottmányra ruházott felelősség és tagjai számának gyarapítása. 1848. szeptember 28. És 29.
  • A képviselőház együttmaradásának érdekében. 1848. szeptember 30.
  • A főrendiház izenete, Récsey miniszterelnöksége, Kossuth mint a teljhatalommal felruházott honvédelmi bizottmány elnöke.
  • Az olasz foglyok ügyében. 1848. október 10.
  • Kossuth indítványára a ház elitéli István nádor eljárását. 1848. október 10.
  • Roth és Philippovich tábornokok ügyében. 1848. október 22.
  • A néphez intézendő proclamatió szerkesztése ügyében. 1848. október 24.
  • Bécsben alkalmazott magyar hivatalnokok ügyében. 1848. október 28.
  • A Ludoviceumra vonatkozó előterjesztés kinyomatásáról. 1848. november 23.
  • A közmunkák fejében kivetendő adóról. 1848. deczember 4.
  • V. Ferdinand lemondása.
  • A katonai főtanoda előadásának nyilvánosságáról. 1848. deczember 9.
  • A büntető codex szerkesztése Deák Ferenczre bizatik. 1848. deczember 14.
  • Az urbéri kármentesítés tárgyában. 1848. deczember 23. és 24.
  • Az urbéri kármentesítésre vonatkozó tárgyalások elhalasztásáról. 1848. deczember 30.
  • Az országgyűlés békeküldöttsége Windischgraetznél.
  • Deák Ferencz hadbiróság előtt. 1850.
  • A passivitás politikája.
  • Levelek Szögyény Lászlóhoz birodalmi tanácsnoki állása tárgyában. 1851. május 1., 1854. deczember 14.
  • Látogatás Széchenyi Istvánnál. 1857. julius
  • A magyar nyelv érdekében. 1857. január 10.
  • A M. Tud. Akadémia működésének magyar nyelven folytatása, az elnökök és a tagok választása s a felügyelet gyakorlása tárgyában. 1858. május 29.
  • A Pesti Napló által követendő irányról. 1858.
  • Az 1848-diki alapról. 1859. október 21.
  • Éljen a haza.
  • Véleményeltérés Deák Ferencz és Széchenyi István között az 1848-diki alapra nézve.
  • Az októberi diploma.
  • Megsértette-e az 1848-dik évi magyar minisztérium az 1848-diki törvényeket? 1860. november 24.
  • Az esztergomi értekezlet. 1860. deczember 17.
  • Szervezhető-e Zala vármegye a Muraköz nélkül? 1860. deczember 30.
  • Deák Ferencz első találkozása Ő felségével. 1861. deczember
  • Átvegye-e Pest városa a törvénykezést? 1861. Január 17.
  • Pest városa fölirata a január 16-dikán kelt kir. leiratra. 1861. Február 1.
  • Lehetséges-e a régi magyar polgári és büntető törvényeket minden változtatás és octroyrozás nélkül visszaállítani? 1861. Január 23. és január 24.
  • (Országbírói értekezlet):
  • A büntető törvénykezésről. 1861. február 16.
  • A sajtóügyi esküdtszékek eljárásáról. 1861. február 18.
  • A kőszénbányákról. 1861. február 18.
  • A csődtörvény tárgyában. 1861. február 21.
  • Visszaállíthatók-e az összes örökösödési magyar törvények, s ha nem, mi a teendő? 1861. február 22., február 23. és február 25.
  • A februári pátens.
  • Zágrábmegye körlevele és az egyesülés. 1861. Márczius 24.


Előszó

Deák Ferencz beszédei a mai napig elrejtett kincsek, a nagy közönségre nézve hozzáférhetetlenek voltak. Még azon országgyűlési beszédei is, a melyeknek mi voltunk tanúi, a képviselőház naplóiban és a politikai lapok évfolyamaiban nyugosznak; összegyűjtve egyáltalán nem jutottak a nyilvánosság elé. 1848-ig mondott beszédeit a most élő nemzedék meg épen nem ismeri. Abban az időben az országgyűlési tanácskozások súlya nem az országos, hanem a kerületi ülésekben volt, az itt mondott beszédek legnagyobb részét pedig sehol sem nyomtatták ki. Az 1832/6-diki országgyűlésről Kossuth Lajos, az 1839/40-dikiről Stuller Ferencz készítettek ugyan írott tudósításokat, s gyűjteményem I. kötete nagy részéhez ezek adták az anyagot, csakhogy e tudósításokat igen kevés példányban írták, s belőlük ma már az országban alig akadni kettőre-háromra.

A jelen kötet és az ez után következők Deák Ferencz beszédeinek lehetőleg teljes gyűjteményét foglalják magukban. A kerületi ülésekben 1848 előtt mondott beszédeket, a mennyiben az írott tudósításokban megvannak, mind átvettem, még pedig úgy, a mint ott találtam, s a hol e tudósítások az országos ülésekben tett nyilatkozatokat is közlik, ezek szövegét összehasonlítottam az országgyűlési nyomtatott jegyzőkönyvekével, s azt választottam, a melyik szabatosabbnak látszott. A nyomtatott országgyűlési jegyzőkönyvekből több apró felszólalást kihagytam, egyszer a följegyzés hiányos volta miatt, másszor mert részletekre vonatkoznak, s Deák Ferencznek ugyanabban a kérdésben az általános vitánál mondott beszéde elég világot vet fölfogására.

De nem értem be az irott tudósításokkal és a nyomtatott jegyzőkönyvekkel. Mindent átnéztem, a mi az 1848-as évet megelőzött időkre nézve közzététetett, s a mi irott följegyzést a muzeum gazdag könyvtárában találni; sok országos képviselőnek atyjától megmaradt írásait olvasgattam; kutattam Zala vármegye levéltárában: s a hol Deák Ferencznek nyilvánosan tett és közölhető alakban megmaradt nyilatkozatára, vagy beszédét fölvilágosító adatra akadtam, fölhasználtam. Akárhányszor nyomára jöttem annak is, hogy egy vagy más tárgyban fölszólalt, beszéde tartalmát azonban hiában kerestem.

A 1832/6. és 1839/40-diki országgyűléseken mondott beszédek bevezető jegyzeteit igyekeztem lehetőleg rövidre szabni. Csakis a nélkülözhetetleneknek látszó fölvilágosításokra szorítkoztam, annál is inkább, mert Deák Ferencz követjelentései ezen országgyűlésekről a történteknek teljes képét adják. S nem csak az országgyűlési, hanem a megyei beszédekhez írt bevezetések anyagát is mindenütt az eredeti forrásokból merítettem. Magánleveleit, a mennyiben közügyre vonatkoznak, szintén fölhasználtam.

Igaz, hogy az I. kötetben közölt országgyűlési beszédek jó része, mert nem gyorsírók által jegyeztetett föl, csak kivonatban maradt meg. Igaz az is, hogy a megyei beszédek, melyeknek egy részét a Pesti Hirlapból szedtem össze, csonkák, mert a censura miatt csak kihagyásokkal jelenhettek meg. Igy Zala vármegye 1846. márczius 2-án tartott közgyűlésén Horváth János kamarás ily panaszos szókra. fakadt: «fájdalommal tapasztaljuk, hogy országosan tisztelt Deák Ferenczünknek az egész hazára oly lelkesen ható gyönyörű szavai is a censurától kitöröltetnek, s csak megcsonkitva juthatnak a közönség elé.» Mindazonáltal nincs kétség benne, hogy még ezen formájukban is igazolva van a beszédek közzététele.

S midőn ezennel a «haza bölcse» beszédeit a nemzetre nézve hozzáférhetőbbekké tévén, Deák Ferencz emlékének adózni kivánok, munkámért egyéb érdemet nem tulajdonítok magamnak, mint azt, hogy egy drága hagyományt, mely a nyilvánosság elé való, rendeltetéséhez juttatok. Vajjon épen én voltam-e erre hivatva? Mondhatnám ugyan, csak abban a meggyőződésben vállalkoztam a kiadásra, mert különben e beszédek még sokáig levéltárakban, muzeumokban és naplókban maradtak volna szétszórva és eltemetve. Minthogy azonban Deák Ferencz beszédeinek nem commentálása és kritikai méltatása, hanem hű reproductiója volt a feladat, e munkára felbátoríthatott az a tény, hogy én voltam, ki 1861-től fogva Deák Ferencznek mondhatnám minden beszédét mint gyorsíró följegyeztem.

Még fülemben csengnek, szívemben még visszhangoznak általam leírt szavai, s midőn beszédeit ujra meg ujra elolvasom, lelkem előtt föltűnik ama nagy ember alakja, a kire ráillik, a mit Tacitus irt Agricoláról: a «Quidquid ex Agricola amavimus, quidquid mirati sumus, manet mansurumque est in animis hominum, in aternitate temporum, fama rerum. Nam multos veterum, velut inglorios et ignobiles, oblivio obruet, Agricola posteritati narratus et traditus, superstes erit.»

Budapest, 1881. október
Kónyi Manó


×