Tétel adatlapja
CÍMLAP
Jászi Oszkár
A Monarchia jövője

TARTALOM, FÜLSZÖVEG, ÉLETRAJZ



Tartalom

Előszó

I.
Európa veszélyeztetett zónája, mint a világháboru tulajdonképeni oka.

II.
A háboru csak kiélezte a háboruelőtti problémákat.

III.
A dualizmus alapjainak megingása.

IV.
Törekvések és alapelvek a Monarchia problémájának megoldására.

V.
A Monarchia mai kereteiben az uj egyensuly nem teremthető meg.

VI.
A Monarchia jövője s a háboru által teremtett uj helyzet.

VII.
A nemzetiségi kérdés megoldása a szövetséges államok területein.

VIII.
Az osztrák németség aggályai a szövetségi tervvel szemben.

IX.
Magyarország és a demokratikus föderalizmus.

X.
A dunai szövetség és a Balkán.

XI.
A dunai szövetség és az entente.

XII.
A dunai szövetség és a Németbirodalom.

XIII.
A terv elvi keresztülvihetetlenségének cáfolata.

XIV.
A szövetségi terv keresztülvitelének gyakorlati szempontjai.

XV.
A szövetségi terv megvalósitásának politikai előfeltételei.

XVI.
A dunai szövetség és a magyar függetlenség.

XVII.
A dunai szövetség világtörténelmi jelentősége.

Függelék
Renner Károly szövetséges államterve.

Utószó
Egy különös könyv reprint kiadásához



Fülszöveg

Jászi egyik legfontosabb művét tartja kezében az olvasó. A nemzetiségi kérdés világhírű teoretikusa előremutató elképzeléseit vázolja fel ebben a tanulmányban, mely a széthulló Monarchia romjain, az első világháború végső hónapjaiban keletkezett. A szerző ma is fájdalmasan aktuális üzenete: "Hadd lássa majdan az utókor, hogy az általános nacionalista megkergülés közepette is volt Magyarországon olyan közvélemény, mely képes volt megbecsülni, sőt szeretni mai ellenségeinket is." Amíg a Duna völgyében a nemzetiségi kérdés ellátatlan seb, addig Jászi Oszkár munkássága, gondolatai nem avulhatnak el.


Életrajz

Jászi Oszkár 1875. március 2-án született Nagykárolyban. A századforduló magyar polgári radikális mozgalmának vezető teoretikusa és politikusa volt.

Egyetemi tanulmányait Magyarországon, Franciaországban és Angliában végezte. 1911-ben a kolozsvári egyetem alkotmánytantanára lett. Főszerkesztője a Huszadik Századnak, főtitkára a Társadalomtudományi Társaságnak, igazgatója a munkásoktatásra vállalkozó Szabad Iskolának. Az őszirózsás forradalom idején a Károlyi-kormány nemzetiségi kérdésekkel megbízott tárca nélküli minisztere (1918. október 31.- 1919. jan. 19.).

A Tanácsköztársaság kikiáltása után Bécsbe emigrált, itt a Bécsi Magyar Újság főszerkesztője lett. 1925-ben az Ohio állambeli Oberlin egyetem szociológia professzoraként végleg letelepedett az Egyesült Államokban. 1957. február 13-án hunyt el Oberlinben.


×