sigmond halála után a trónt veje, Habsburg Albert foglalta el, aki rövid, mindössze két évi uralkodása alatt a török előrenyomulásnak nem tudott gátat vetni. Fia csak 1440-ben született meg, amikor az országnagyok már határozatot hoztak arról, hogy Ulászló lengyel királyt hívják meg hazánkba. Az özvegy királyné fia érdekében pártot szervezett, megkoronáztatta a csecsemőt; ezzel az országban kitört a belháború, minek a Győrben megkötött béke vetett véget.
küzdelemben Ulászló mellett vett részt Hunyadi János, akit jutalmul erdélyi vajdává, temesi ispánná és nándorfehérvári főkapitánnyá nevezett ki a hálás uralkodó. A török ellen elért sikerek tovább erősítették pozícióját. A hosszú hadjárat (1443-1444), amely során fokozatosan hátrébb kényszerítette a török hadakat, Európa - szerte ismertté tette nevét, a pogány oszmánoktól rettegő kontinens a kereszténység védelmezőjét látta benne. A Várnánál tragikus véget érő Ulászlónak nem volt örököse. A király nélkül maradt ország őt találta legalkalmasabbnak, hogy kormányzóként az eluralkodó anarchikus állapotokon úrrá te- gyep, és V. László nagykorúságáig irányítsa Magyarországot. Bár kormányzósága alatt a központi hatalom megerősítése terén sem- mi említésre méltó nem történt, a polgárháborús állapotok meg- fékezésében, az ország védelmének megszervezésében nagy érdemeket szerzett. A gyorsan emelkedő pálya hirtelen véget ért; a nándorfehérvári diadal után néhány nappal Hunyadi a pestis áldozata lett. A hadvezér halálát az ellenpárt arra használta fel, hogy leszámoljon a kormányzó híveivel. Idősebbik fiát kivégezték, Mátyást börtönbe vetették, akit később, V. László halála után a Hunyadi - párt, élén Szilágyi Mihállyal, az egyház támogatását bírva, 1458-ban a magyar trónra emelt.
z akkor tizenöt éves Mátyás hamar rádöbbent, hogy a királyi címmel járó hatalmat kevésbé gyakorolhatja, s számolnia kellett azzal, hogy a magyar korona birtokában levő császár bár- mikor felléphet igényével, és hogy királyságát nemcsak külső veszély fenyegeti, hiszen az országon belül is igen bizonytalan lábakon áll trónja. Uralkodása elején próbálta helyzetét megszilárdítani, megszabadulni a főurak gyámkodásától, és rendkívüli diplomáciai készsége révén sikerült felbomlasztania az ellene szervezett nemesi ligát, ami Frigyes császárt akarta az ország élére; rendezte a felvidéki határhelyzetet is. Ezek a belpolitikai események Frigyest is tárgyalóasztalhoz kényszerítették. 1463-ban Bécsújhelyen békét kötöttek. Ebben lefektették, az esetben, ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a trónt Frigyes vagy utódai öröklik; a császár pedig elismerte őt magyar királynak és a koronát is visszaszolgáltatta.
z 1464-es koronázás látványos fordulatot hozott Mátyás politikájában. A rendi monarchia helyett olyan erős központi hatalmat akart kiépíteni, ahol az uralkodó akarata érvényesül, s a rendek mind kevesebbet szólnak bele kormányzati kérdésekbe. Ennek érdekében a főbb tisztségekbe fokozatosan saját híveit ültette, csökkentette a királyi tanács befolyását, átszervezte az igazságszolgáltatást. Hogy célját elérje, a nagybirtokosok helyett a középnemességre támaszkodott, valamint az állandó zsoldoshadseregre. A sereg fenntartása, az államapparátus sok pénzbe került, ezért volt szükség pénzügyi reformra is. A török kérdés uralkodása alatt már egészen más formában jelentkezett; míg Hunyadi, ki Magyarország erejére és némi külső segítségre támaszkodva még megkísérelhette volna a törökök balkáni állásainak felszámolását, addig Mátyás idejében a támadó politika nem járt volna eredménnyel. A török kiűzése a Balkánról egész Európa aktív és tartós összefogásával sikerülhetett csak. A különböző érdekektől megosztott államokat azonban ilyen, tőlük távol eső célért nem lehetett mozgósítani. Magyarország számára az egyetlen járható út az aktív védekezés megszervezése volt. A török ebben az időben a meglévő eredmények megszilárdítására, az elkövetkező hódítások előkészítésére törekedett. A feladat tehát az országgal határos területek megtartása, a magyar határvédelem megerősítése volt.
átyás egész uralkodása alatt azon fáradozott, hogy egy olyan erős állam élén álljon, mely képes felvenni a harcot a XIV. század végétől egyre fenyegető török terjeszkedéssel. E célja megvalósítása végett próbálta megszerezni a cseh koronát, később a Frigyes elleni lépései is ezt a célt szolgálták.
ülpolitikája megszabott irányvonalába illeszkedett házassági terve is, hiszen tárgyalásokat folytatott mind a lengyel. mind a német udvarnál - hiába. Végül a Nápolyi Királyság mellett állapodott meg, bár az Aragóniai dinasztiából származó királylánnyal kötendő házasság politikailag közel sem volt olyan szerencsés lépés, mint ha a vele ellenséges királyi családokból nősülhetett volna.
lyen viszonyok közepette érkezett meg Beatrix 1476 szeptemberében Magyarországra.