|
|
|
...Hunyadi János...
Az idézet forrása
Teke Zsuzsa: Mátyás, a győzhetetlen király
26. p.
saládja román eredetű volt, és a Havasalföldről vándorolt be.
Zsigmond király jelentős birtokadományban részesítette; Erdély-részi
Hunyadvár birtokát neki, s általa rokonainak, fiának és örököseinek
adományozta. E birtok révén, melyről a család magát elnevezte, a
középbirtokos nemesség tehetősebb tagjainak sorába emelkedett."
z Aragóniai ház nápolyi uralma a XV. század közepén nem volt régi
keletű. A nápolyi államban az első, Aragóniai király csak a később
"nagylelkűnek" és "bölcsnek" nevezett Alfonso lett, akit II. Anjou
Johanna királyné hívott Spanyolországból segítségül 1420-ban. A pápa
ugyanis, látva Johanna rossz kormányzatát, a szintén Anjou - családbeli
III. Lajosnak szánta a trónt; hogy ezt meghiúsítsa, a gyermektelen
királyné Aragóniai Alfonsot örökbe fogadta és trónutódjának nyilvánította.
Ám később Alfonsotól elfordulva rokonát, Lotharingiai Renét hívta meg
örökösül. I. Alfonsonak csak 1442-ben, Johanna halála után sikerült Nápolyt
bevennie és a trónt megszereznie. Alfonsot kortársai csodálták a győzelmekért,
szerették nemes tulajdonságaiért; de mint uralkodóház alapítója s
birodalomszervező nem szerzett érdemeket, utódjaira minden tekintetben zilált
és válságos viszonyok vártak. Törvényes fia nem lévén, törvénytelen
fiát, Ferdinánd herceget, Beatrix apját rendelte utódjául. A nápolyi
királyság a normannok ideje óta pápai hűbérként volt elismerve, és így
a trónra lépő új királynak el kellett nyernie a hűbérúr invesztitúráját,
ám ezt a pápa határozottan megtagadta. A helyzetet súlyosbította a belső
viszályok fellángolása is, melyen Ferdinánd csak felesége és a milánói
fejedelem segítségével tudott úrrá lenni.