palermói születésű Ransanus életét főként Szicíliában és Nápolyban töltötte. 1440 körül néhány évre Firenzébe és Perugiába küldték tudásának gyarapítására, Itt nagy hírű mesterek tanították, 16 éves korában visszatért szülővárosába, és belépett a domokos rendbe. 1452-ben szentelték pappá. III. Callixtus pápa egyházpolitikáját támogatta, ezért az egyházfő a rend szicíliai tartományfőnökévé emelte, majd 1456-ban rábízta a készülő törökellenes hadjárat szicíliai szervezését. A nándorfehérvári győzelem és Hunyadi János halála idején Rómában tartózkodott. 1468 körül I. Ferdinánd meghívta nápolyi udvarába diplomáciai szolgálatra. 1476-ban IV. Sixtus pápa Lucera püspökévé tette. 1488 szeptemberében érkezett Magyarországra, már ismert tudós és szónokként, és itt diplomáciai tapasztalatait, érett történetírói műveltségét is hasznosíthatta, hiszen az Aragóniai-ház bizalmasaként hazánkba érkező Ransanus mögött már jelentős írói múlt állt. A lucerai püspök küldetésének kettős célja volt, mint erre a királyi pár. előtt elmondott szónoklatában utal. Egyrészt a nápolyi király és családja üdvözletét hozta, másrészt gratulált Corvin János és Bianca eljegyzéséhez.
egbízatása végeredményben az volt, hogy Mátyást próbálja rávenni, a magyar trón utódlásáért megindult harc közepette Beatrix elsőségét bizonyítsa. Itt-tartózkodása alatt mindvégig a királynő érdekeit védte, Mátyás halála után Beatrix megválasztása mellett szónokolt, és II. Ulászló koronázását követően csak akkor távozott az országból, mikor már nyilvánvaló lett, hogy Beatrix nemhogy királynő, de II. Ulászló felesége sem lehet már. A történetírás elméleti és gyakorlati tudnivalóit ismerő, kiváló humanista hírében álló itáliai követ azt kapta feladatul, hogy Thuróczy művét alapul véve a kor ízlésének megfelelő stílusban írja meg a magyar történelmet, melyben több szó esik a Hunyadiakról és Mátyás uralkodásáról.
önyvének előszavából kiderül, hogy maga Beatrix adta neki azt a, talán a Chronica Hungarorumot tartalmazó, kódexet, mely Attilától egész az akkori időkig végigvitte a magyar történelmet, és bíztatta annak humanista szellemű átdolgozására.

ua Beatrix regina sapientissima tradidit mihi legendum codicem quendam, quo scribitur series principum, qui ab Atila ad tuam usque tempestatem regnum in Hungaria tenuere. Cumque perlecto libro animadvertissem eam seriem non tali nitore orationis explicitam, qualem rerum maiestas ac dignitas postulasset, regina ipsa hortante contuli me ad scribendum stilo pauco cultiore, quaecumque de Hungarorum principum regno atque ordine libri illius auctor non satis Latina oratione prodiderat..."

indezt a mű ajánlásából (Dedicatoria) tudjuk meg, melyben kifejti azt is, hogy mivel semmiféle kincse nincs, amellyel megajándékozná a királyt, ezért művét fogja az arra legméltóbbnak ajánlani.
z a mű által biztosított hírnév az egyetlen maradandó jutalom az uralkodók, hadvezérek számára, hiszen alkotásaik semmivé foszlanak. A dicsőséget a hírnév biztosítja, a hírnevet pedig a dicséret tartja életben. Ezért a kiváló emberek dicsőítésére, tiszteletére készült humanistairodalom három legfontosabb kulcsszava a "gloria", a "fama" és a "laus". Akinek híre fennmarad, azt a "divus", "divinus" jelző illeti meg, és Mátyás meg is kapja ezt Ransanustól.

etrus Ransanus Siculus episcopus Lucerinus divo Mathiae Hungarorum regi potentissimo ac sapientissimo utriusque vitae felicitatem..."

nagy emberekben megtestesülő, emberfeletti virtus joggal szolgált rá a hódoló szuperlatívuszokra. A humanisták levelei, műveik dedikációi tele vannak a "laus", "laudatio" emlegetésével, nyíltan vallva, hogy céljuk a címzett kiválóságának dicsérete. A modellt és történeti, irodalmi mintákat a híres emberek emlékének megörökítéséhez és ünnepléséhez az ókori irodalom szolgáltatta. Különös népszerűségnek örvendtek a görög és latin nyelv azon alkotásai, melyek valamely nagy személyiség tetteiről, jellemzéséről szóltak. Az ilyen művek fordításait a humanisták többnyire uralkodóknak ajánlották, hiszen már a dedikáció is összekötötte az egykorú kiválóság nevét az antik előddel. Életrajzokból, irodalmi művekből, valamint az episztolairodalomból világosan kirajzolódik a nagyszerű embereket megillető irodalmi kultusz sablonja, tendenciája (például uralkodók, hadvezérek esetében kötelező a klasszikus hősökhöz való hasonlítása). Kialakul a magasztaló-irodalom technikája, kifejezéskészlete, mint a felsőtokok halmozása. Jól példázza ezt Ransanus királyi pár előtt elmondott beszédének eleje.

eni ad tuam praestantissimam maiestatem, Mathia Hungarorum potentissime rex, atque ad te, Beatrix omni virtutum genere ornatissima regina..."

z első fejezetben olyan fejedelemkép születik, amelyben kevésbé lényeges a személy egyénisége, a fontos az, hogy a portré megfeleljen a reneszánsz által alkotott uralkodómodellnek. Ha megnézzük, a sok dicsérő jelző, erényfelsorolás mögött nem tudunk igazi hús - vér embert kitapintani; a szerző nem lép túl az általánosságok szintjén.

ffirmare praeterea nullus nisi mentis inops posset, quin pater filiam eandemque reginam, reginam, inquam, regni huius amplissimi et eandem tot Aragonum Hispanorumque regum ac reginarum exortam genere, eandem praeterea feminam et aetate florentem et forma insignem, eandem denique maternam pudicissimam aliarumque virtutum omnium, quibus decet decoratas esse reginas, excellentia praestantem non ingenti prosequatur charitate? ..."

ajd később szintén Beatrixről szólva:

uae, inquam, sunt, sed Beatricem reginam, quae adest, ut thori consortem ita et complurium, quas attigi, virtutum sociam ornatissimam habes. Ut enim tu eis quae sunt rege dignae, virtutum laudibus cumulatus es, ita et ipsa illis omnibus redimita decorataque et insignis est, quas decet habere reginas eminentissimas. Eas ipsa mira sui ingenii magnitudine optimisque suae vitae usa magistris, quos prudentissimi parentes ei ab ineunte aetate adhibuerunt, acquisivit. Ipsa igitur virtutibus cum corporis tum animi, quae sunt dignae reginis, tu eis, quae sunt dignae regibus, decoraris ..."

hogy mik ezek az erények, melyekben férjének társa, azt korábban, a Mátyáshoz íntézett részben mondja el.

deptus quippe tibi es sapientiam, qua virtute divinarum rerum calles notitiam causasque altarum rerum altissimas atque supremas persaepe contemplari perfacile potes, adeptus tibi es et scientiam, qua pro tui ingenii excellentia potes multa tum de caelorum ac syderum tum de aliarum rerum naturis prompte disserere..."
ua est iustitia (...) tua est magnanimitas, mansuetudo, modestia, temperatia, humanitas, urbanitas, veracitas, quarum virtutum quaenam sint munera, in Ethicis quidem ab Aristotele erudite ac locupletissime traditur ..."

Ezután leszögezi, hogy:

exus igitur est inter vos tantum, non decentium vos rerum virtutumque disparitas ..."

egtudjuk, hogy mind Mátyás, mind Beatrix bírja azokat az erényeket, melyek egy reneszánsz uralkodónál nélkülözhetetlenek. Övék a bölcsesség, ami a lélek nyugalmának megtalálásához ad segítséget, és megszerezték az inkább természettudományos ismereteket jelentő tudást. Jellemző rájuk az igazságosság, a nagylelkűség, a kegyesség, a szerénység, a mértékletesség, az emberség, az elmésség és igazmondás. Mindezek, ha meggondoljuk, nem különleges, ritka és csodálatra méltó tulajdonságok, mégis Ransanus olyan meggyőző erővel sorolja őket, hogy valóban elhisszük,

t vero quanvis morales eiusce virtutes a more dicantur, ideoque posse ipsas assequi plerisque mortalium congruat, in rege tamen, qui bene sapienterque vitam instituit, qualem te esse constat, exsplendere solent multo et excellentius et admirabilius ..."

beszédben, a műfaj sajátosságaiból adódóan rengeteg a mondatok közbeni kiszólás, a megszólítás, amiket a királyi pár valamelyikéhez intéz.

hristianissime rex (...) optime rex (...) rex prudentissime (...) sapientissime rex (...) Beatrix regina sapientissima (...) felicissime princeps (...) rex fortissime (...) Mathia rexhumanissime (...) regina praestantissima ..."

it jelent vajon a többször is előforduló "humanitissimus "szó ? A humanizmus magja bizonyos értékelmélet. Lényege az a felfogás, hogy a természet adta képességeket megfelelő tanulmányokkal ki kell művelni, és kell hogy az emberiesség a kicsiszolt ember életének stílusa, vagyis mindenki erényének a megbecsülése legyen. A "humanitas" alapelvéhez kell szabni a beszédet, viselkedést, tetteket. Az értékrendszer alapja az erény, a "virtus". Ennek megszerzését a klasszikus tanulmányok teszik lehetővé; a tanulmányok neve "studia humanitatis". A jóra irányuló beszéd, a történelem ragyogó példái, a költészet és bölcselők intései: ezek együtt adják a humanista tanulmányokat. A velük szerzett emberi méltóság gyakorlati fenntartása és érvényesítése az életben szintén "humanitas".
magyarok történetének rövid foglalata (Epithoma rerum Hungararum) nem az egész magyar történelem humanista stílusú átdolgozása. Tulajdonképpen Thuróczy krónikáját kivonatolta, és a történeti rész elejéhez két földrajzi témájú fejezetet illesztett. Ransanus a magyar történelem vázlatos históriáját készítette el, ezért a stílustól eltekintve csak ott volt lehetősége történetírói képességeit megmutatni, ahol önálló kutatásain alapuló részeket írt, valamint a műhöz első indexként csatolt, a királyi pár előtt elmondott szónoklatában. A történeti fejezetek előtt álló földrajzi leírások, melyek Ransanus saját alkotásai, máig forrásértékűek. Geográfiai fejezetében a megyék leírása közben, valamint előtte és utána számos más információt is közöl a szerző. Említést tesz Magyarország társadalmi tagozódásáról, az észak - magyarországi nemesfémbányászatról, az egyházmegyékről. A humanista történetírás jellemzői közé tartozik a városlaudáció, a nagyobb települések ismertető leírása és dicsérete. Ransanus egy egész fejezetet szentelt volna a magyarországi városok dicséretének, ez azonban nem készült el. Itt, de az egész műben is előszeretettel fejtegeti a földrajzi nevek (pl. Pannónia), tulajdonnevek eredetét, de hosszan elemzi azt is, honnan ered a magyar nép, és a hun - magyarrokonságnak is nagy figyelmet szentel. Mindez nem véletlen, hiszen művének megírásakor mindvégig szem előtt tartotta, hogy célja Mátyás király tetszésének megnyerése. Ezért, ha ő maga nem is említi, hallgatólagosan elfogadja az Attila - Mátyás közötti párhuzam megvonását, amely sokak szemében emeli a király népszerűségét. A Géza fejedelem és István király - Hunyadi János kormányzó és Mátyás király közti párhuzam ellenben kizárólag az ő alkotása. Mint jeles humanista, sikeresen követi a klasszikus történetírók nyelvi szerkesztésmódját. Megfigyelhető Livius, C. Iulius Caesar, stílusában Horatius és Vergilius hatása, valamint akit név szerint is említ - Sallustius művének ismerete.

ecte igitur dixit Masanissa Numidarum rex apud Crispum Sallustium historicum eloquentissimum: Concordia parvae res crescunt, discordia maximae dilabuntur ..."

sallustiusi idézet igazságát Tubero is elfogadja, aki a széthúzásban látta minden birodalom bukásának okát. Ő Magyarországra, mint a török elleni utolsó "védőbástyára" tekintett, s mikor érzékelte, hogy Mátyás halála után a trónért folyó harc romlásba dönti az országot, elkeseredetten próbálta felemelni szavát a külső veszéllyel szembeni együttes összefogásért. Ransanusnál e mondat egészen más értelmet kap. A lucerai püspök ideérkezésének célja a királynő érdekeinek védelme, és trónigényének elismertetése Mátyással. A beszéd elhangzásakor a királyi pár között igen éles ellentét alakult ki az utódlás kérdésében. A király természetes fiát, Jánost kívánta az ország élére, Beatrix pedig vagy saját gyermekét szerette volna a trónon látni, vagy magának megszerezni azt. Nem véletlen tehát az egyetértésre való bíztatás egy neves antik szerző szavaival, majd a nagyobb nyomaték kedvéért a Bibliából vett idézettel. Itt megmutatkozik műveltségének kettős arculata, hiszen egyrészt jól ismeri a klasszikus auctorokat, másrészt mint püspök a teológiában is otthon van, és megfelelő helyeket tud kiválasztani a Szentírásból állításának alátámasztására.

lludque et quidem non inepte venit in mentem, quod et brevius et multo sapientius ait humani generis salvator in evangelio secundum Lucam: Omne regnum in se ipsum divisum desolabitur..."

két idézet azonban nem csak üzenet a királyi párnak, hanem a műértő közönség előtt is csillogtatja biblikus és antik műveltségét. "Bár Ransanus magyarországi követjárása végül nem járt sikerrel, nevét azonban A magyarok történetének rövid foglalata számunkra is fenntartotta. Az ő munkája nyomán született az első humanista szemléletű összefoglalása a magyar történelemnek."