CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Bevezetés
Horthy Miklós véleménye
Horthy Miklós viselkedése
Horthy Miklós tevékenysége a fegyverszünet megkötése érdekében
A fegyverszünet életbe léptetésének tragédiája
Mi történt Horthy Miklós kiáltványával?
Ember-jogellenes kegyetlenkedések, atrocitások Magyarországon 1944-1945-ben
Magyarország kormányzója 1944. október 16-án nem mondott le
Horthy Miklós igazsága
Irodalomjegyzék
Koszorús Ferenc emlékiratai és tanulmányainak gyűjteménye
Horthy Miklóssal kapcsolatos irodalmi adatok gyűjteménye
Előszó
Megdöbbentő könyvet írt Isépy Dezső A magyar fegyverszünet tragédiája címmel.
XX. századi történelmünk egyik legsúlyosabb évében vagyunk, 1944-ben. Nyilvánvalóvá vált Németország katonai veresége, Románia augusztusban kiugrott. Horthy kormányzó fölismerte a helyzet változásait, s a legnagyobb titokban megkezdte a magyar fegyverszüneti tárgyalások előkészítését. Bakay altábornagyot 1944 augusztus 1-én az összes karhatalmi alakulat és a budapesti honvéd hadtest parancsnokává nevezte ki, azzal a feladattal, hogy szervezze meg esetleges német katonai ellen-akciók katonai biztosítását. S itt következtek be azok az események, amik miatt keserű lesz az ember, ha tanulmányozza vagy tanítja ezeknek az éveknek a történetét. A kulcsszó: árulás.
Már 1944 tavaszán, Magyarország német megszállása idején is voltak magyarok, akik az ország sorsát kizárólag Németország oldalán képzelték el. 1944 őszén pedig egyenesen a legmagasabb kormánykörök egyes vezető személyiségei látták úgy, hogy Németországgal még a háború láthatólag legutolsó szakaszában sem szabad szembeszállni. A szerző így látja ezt: "A Gestapo árulók segítségével, idejében felderítette Horthy Miklós titkos katonai terveit. A Bakay Szilárd altábornagy által jó eredménnyel bíztató szervezési munka veszélyességét felismerve, a Gestapo október 8-án, egy jól célzott csapással - Bakay altábornagy letartóztatásával - az eddigi, eredményesen végzett szervezési munkát megsemmisítette."
A fegyverszünetet azonban október 11-én aláírták. Az áruló vezetők már csak azt tehették, hogy a kormányzó rádió-nyilatkozatát meghamisították, s döntő részt kihagyva belőle, gyakorlatilag érvénytelenítették a fegyverszüneti egyezmény tartalmát. A magyar miniszterelnök ugyanis kihagyatta a proklamációból azt a mondatot, amely szerint Magyarország hadiállapotba kerül Németországgal.
A Szerző több forrással bizonyítja ezt: szomorú olvasmány mindenki számára. S szomorú és valóban tragikus, hogy ezek következtében a szovjet csapatok lerohanták, kirabolták és megalázták az országot és népét.
Isépy Dezső bátorságát és emberségét bizonyítja, hogy pártatlanul merte elemezni ezt a zaklatott és tragikus fordulópontját hazánknak. Munkája alapmű, amit nem csak az érdeklődők és a kortársak, hanem az egyetemi fiatal magyar értelmiség is haszonnal forgathat.
Köszönet özv. Horthy Istvánnének, a Horthy Miklós Történelmi Társaság Sárospataki Szervezetének és a Horthy Miklós Társaságnak e könyv megjelenését segítő erkölcsi támogatásukért.
E könyv nem Horthy Miklós igazolására, hanem a szegény magyar nép borzalmas tragédiájának közérthető bemutatására készült.
Raffay Ernő