CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
A világegyetem információgazdagságáról
I. rész
A Naprendszer alaptörvényének heurisztikus értelmezéséről
- fejezet
A Naprendszer alaptörvényének matematikai-fizikai egzaktságáról - fejezet
Aranyszimmetria - az értelmezés kulcsa - fejezet
Van-e értelme beszélni a vákuum fajlagos elektromos töltéséről? (A Planck-rotátor mint vákuumkvantum) - fejezet
Milyen szimmetriát takar a proton/elektron tömegarány? - fejezet
A rakétaelv szerepe a gravitációs hatásmechanizmus értelmezésében - fejezet
A Newton-féle gravitációs törvény analítikus alakjáról - fejezet
Planck segít(ene) Einsteinnek, ám egyikük sem tud róla - fejezet
A "sebességegység" mint rendezőelv
II. rész
A fizikai "éter"-fogalom kozmológiai meghatározottságának jelentősége
a tudományos világképben
- fejezet
Csak egy a szükséges: az 1m-szer-1s - fejezet
Megértjük a hatáskvantum titkát - fejezet
A fizikai "éter"-fogalom objektiv szemléletű megalapozhatóságáról a fénysebesség határérték-jellege kapcsán - fejezet
Függelék az appendixhez (A Bolyaiak és a felületarányok titka) - fejezet
Fizikusok a matematika csapdájában (Tükröződhet a tér szerkezetében az idő titka?) - fejezet
A "világegyenlet" nyomában (Az Univerzum szám-tana) - fejezet
Megalapozható a gravitáció kvantumelmélete az axioma physica hungarica segítségével?
Előszó
Ez a könyv a Naprendszer alaptörvényének elnevezett egyenlet heurisztikus értelmezéséről szól, amelynek felfedezése elvezetett a természeti állandók egységes elméletét megalapozó alábbi axiómához. A természetben uralkodó törvények abban különböznek az emberi törvénykezés előírásaitól, hogy minden olyan esetben automatikusan érvényesülnek, amikor ehhez biztosítva vannak az előzetes feltételek. A szorosan vett természettörvényeket éppen az jellemzi, hogy ezeknél maguk a peremfeltételek, tehát a törvények működéséhez szükséges külső körülmények is természettörvények szigorú rendje szerint állnak elő, vannak jelen és szűnnek meg. E változások egyetemes szabályozói maguk a természeti-fizikai állandók. Ilyen értelemben a Naprendszer alaptörvénye törvény és kerettörvény egyben, ezért megértéséhez és jelentőségének kifejtéséhez elengedhetetlen volt a teljes fizikai valóság leglényegesebb építőelemeinek számbavétele és az alapvető fizikai kölcsönhatások részletekbe menő, alaposan átgondolt újraértékelése. Ez a kutatómunka vezetett el aztán a paradigmaváltó felismeréshez, ahhoz az általánosan kovariáns, természettörvényként posztulált összefüggéshez, melynek az AXIOMA PHYSICA HUNGARICA nevet adtam.