Előszó (részlet)

E dolgozat létrejöttét olyan tényezők segítették elő, amelyek részben a dolgozat tárgyává is váltak. E tényezők egyik legfontosabbika a köztesség problémája, a két kultúra közötti létezéssel járó ellentmondásos, ambivalens és heterogén helyzet, mely állandó készenlétet igényel és feszültségeket okoz. Ebben a helyzetben van az, aki idegenként él egy másik kultúrában. Ebben a helyzetben él a fordító is, aki olyan, mint Hermész. Két hely között mindig úton van, és állandóan határokon keresztül közlekedik és közvetít. Útjaival és üzenetközvetítésével határokat tör át. Érintkezéseket és interferenciákat hoz létre. Nekem is két kultúra, a finn és a magyar között kellett közvetítenem és magyaráznom a számomra ismerőst az ismeretlen másiknak, akiből lassan ismerős lett.

Dolgozatom a finn és a magyar irodalom és kultúra közti érintkezéseket vizsgálja és ezeket az érintkezéseket meghatározó feltételeket. Magyarul jelenik meg Finnországban a Helsinki Egyetem Finnugor Tanszékének kiadványaként. Valójában annak az olvasónak szól, aki Finnországban tud magyarul, de annak az olvasónak is hozzáférhető, aki Magyarországon érdeklődik a finn kultúra iránt. E kis körök olvasói horizontját magyar és finn normák szabályozzák. E normák követése és összeegyeztetése állandó kompromisszumot követelt a dolgozat szerzőjétől, ahogy a fordítók is munkájukban állandóan kompromisszumkötésre kényszerülnek. Kosztolányi azt írta a Holló című vers fordításával kapcsolatban: "a műfordítás (...) kompromisszumok sorozata." A fordítás és a fordítással kapcsolatos írások eltérő kontextusok állandó figyelembevételét, a változások és változtatások lehetőségét igénylik. Kompromisszumokra és rugalmasságra volt szükségem, hogy a kultúrák, gondolkodásmódok és írásnormák között megtaláljam az arany középutat. Arra törekedtem, hogy írásom áttekinthető, logikus és érthető legyen mindkét kultúra olvasói számára, de helyenként nem volt egyszerű igazodni ezekhez a várható igényekhez.

Helsinki 2003 júniusában
Gerevich-Kopteff Éva