Előszó

Több mint négy évtizede foglalkozom a Nagyatádi-féle földreform történetével. Mostani munkámban is folytatom annak a történelmi folyamatnak a bemutatását, amelyet a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezogazdaságának egyes kérdései 1920-1944 között című munkámban megkezdtem. Nevezetesen azt, hogy egy zárt közigazgatási egységben - akkor Szolnok megyében, most Dévaványán - feltárjam és bemutassam az 1920-as évek földreformjának végrehajtását. Ennek kapcsán részletesen és mélyrehatóan meg kívánom ismertetni azokat a helyi és országos eseményeket, amelyek a magyar parasztság két világháború közötti életét motiválták, és amelyek számos ponton az említett földreformhoz kapcsolódtak. Ezek a problémák lendítettek tovább a történelmi események követésében, hiszen az 1945-ös földreform és az abból következő változások, azok feltárása és nyomon követése több fontos és egyedi jelenség megismerésére adott lehetőséget.

Nem az a célom, hogy megváltoztassam az 1920-as évek földreformjáról a magyar agrártörténetírásban már kialakult képet. De talán bizonyos fokig jobban megismerhetjük és megérthetjük azt, ha nemcsak a földreform jogszabályi háttere megalkotásának folyamatát, a magyar agrárpolitikában betöltött szerepét vizsgáljuk csupán, hanem magára a törvény végrehajtására is vetünk néhány pillantást. Tudjuk azonban azt is, hogy a földreformmal kapcsolatos jogszabályok - egész jogszabályrendszer foglalkozott vele - nem voltak elég életszerűek, gyakorlatilag még a sok-sok kiegészítés, módosítás ellenére sem nagyon lehetett azokat teljesen végrehajtani. Tudjuk, hogy voltak olyan szervek, személyek, akik valamilyen érdekből félresiklatták a jogszabály végrehajtását, visszaéltek vele. Tudjuk, hogy sok esetben a visszaélésekhez még hatósági asszisztencia is társult. Tudjuk, hogy a végrehajtás mélysége, szakszerűsége legtöbb esetben a végrehajtást irányító helyi szervek és tisztségviselők (főjegyzők, mezőgazdasági bizottsági elnökök, stb.) felkészültségén, erkölcsi, etikai stabilitásán is múlott. Mindezek ellenére, illetve mindezek miatt is szükséges megismerni és végigkísérni azt a bonyolult jogi és közigazgatási folyamatot, amely során az elkészült jogszabályokból végre föld lett. És hogy közben mennyi sérelem és jogtalanság érte az embert? Ma már alig deríthető ki. Pedig akkor is - úgymond - minden az ember, a nemzetalkotó rétegek érdekében történt!

Több évtizedes levéltári kutatás során végre találtunk egy olyan karakteres települést - Dévaványa várost -, amelynek a földreformmal kapcsolatos jogi és közigazgatási iratai a legteljesebb mértékben fennmaradtak - kivéve az 1956-ban az O.F.B. levéltárában elpusztult dévaványai ítéleteket, végzéseket, határozatokat, bár azok egy része is előkerült más levéltári fondokból. Ezeket sikerült kiegészíteni a Magyar Országos Levéltár "Z" szekciójában őrzött LEBOSZ-iratokkal (LEBOSZ a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet rövidítése), amelyeket eddig az agrártörténészek nem vontak be a kutatásuk körébe. A levéltári adatokat kiegészítve a helyi sajtóban található és ellenőrzött információval, valamint a memoár- irodalom idevágó köteteivel elfogadható mennyiségű és minőségű dokumentumot sikerült összegyűjteni e bonyolult kérdéskör minél többoldalú bemutatására.