Összefoglalás

A tanulmány azt vizsgálja, miként erősítheti fel az iskolarendszer a szegregáció mechanizmusai révén a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az iskolai szegregáció - különböző származású tanulók eltérő iskolákban vagy osztálytermi csoportokban történő oktatása - többféle mechanizmus következménye lehet: létrejöhet adminisztratív döntések következtében, de felerősödhet spontán módon, egy teljes mértékben szabaddá vált iskolaválasztási rendszer működésének következtében is. Ez utóbbi jellemzi a rendszerváltás utáni magyar iskolarendszert. A tanulmány közgazdasági érvekre és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva kimutatja, hogy a hátrányos családi körülmények közül érkező gyermekek egy erősen szegregált iskolarendszer keretei között - a kortárs csoport hatása és az alacsonyabb hatékonyságú pedagógusi munka miatt - alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek, mint egyébként részesülnének. Az igen gyéren rendelkezésre álló hazai adatok felhasználásával kimutatja, hogy az általános iskolák közötti egyenlőtlenségek nagymértékben megnőttek Magyarországon a rendszerváltás óta, és ezek valószínűleg az eredményességbeli egyenlőtlenséget is megnövelték. Az általános iskolai szegregáció valószínűleg fontos tényező annak magyarázatában, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban miért kiugróan magas a gyermekek családi háttere és általános iskolai eredményessége közötti összefüggés. A magyar iskolarendszer e sajátossága miatt jelentősen növeli az öröklött társadalmi egyenlőtlenségeket, ami mind hatékonysági, mind morális szempontból súlyosan kifogásolható.

Abstract

The paper looks at how segregational mechanisms of the primary school system can aggravate social inequality. School segregation (teaching students with different social background in different schools or different classrooms) can emerge in many ways. It can be initiated by local authorities, but a laissez-faire or universal voucher system is also likely to lead to segregation if parents are free to choose schools and schools are free to choose students. There are documented cases of segregation the first way in Hungary, but the second way is even more important as the Hungarian primary school system is close to a universal voucher model. Based on economic theory and international evidence, the paper argues that in a segregated environment, children from disadvantaged families are bound to receive lower quality education than what they would get in a more integrated environment. Besides peer effects, lower quality teaching in classrooms with more disadvantaged students is a necessary consequence if teachers are not compensated for the extra work - as they are not in Hungary. Hungarian data are scarce but the available evidence suggests that primary schools became more unequal since 1989, which led to more unequal student outcomes. Correlation of family background and student outcomes is extremely strong in Hungary in international comparison. Unequal primary schooling is probably an important factor in creating that correlation. Therefore, Hungarian primary schools play a significant role in increasing inherited inequality, which is clearly negative both for efficiency and moral reasons.