Összefoglalás

A tanulmány a magyarországi alacsony foglalkoztatási szint iskolázottsággal összefüggő okait vizsgálja. A kiindulópont: a népesség iskolai végzettség szerinti összetétele nemzetközi összehasonlításban. Az összehasonlítást alapvetően megnehezítik a magyar iskolarendszer egyes fokozatainak besorolási bizonytalanságai. Nyomós tartalmi okok szólnak amellett, hogy a hazai szakmunkásképző/szakiskola végzettséget a felső-középfoknál alacsonyabb végzettségi kategóriába soroljuk. Ilyen osztályozás mellett a magyarországi népesség iskolázottsága 2001-ben - a kilencvenes évek nagymérvű iskolázási expanziója ellenére is - jelentősen elmarad a EU-országok átlagától. Az alacsony iskolázottságúak még mindig igen magas aránya döntően arra vezethető vissza, hogy a nyolcvanas évek közepétől megtört az a hosszú távú trend, amely a hetvenes évek eleje óta évről-évre folyamatosan csökkentette az egy születési évjáratból a nagyon alacsony iskolázottsági szinten megrekedt népesség arányát. Az iskoláztatási expanzió megállt a szegény néprétegeknél. A foglalkoztatási lemaradás zöme abból adódik, hogy bajok vannak az alacsony iskolázottságú munkaerő foglalkoztatásával: az EU átlagához képest túl sokan vannak, és rosszabbul is foglalkoztathatók. A tanulmány végül régebbi evidenciákra és néhány új érvre támaszkodva igyekszik eloszlatni azokat az aggodalmakat, amelyek szerint Magyarországon az érettségit adó középiskolákban és a felsőoktatásban fölösleges túlképzés folyna.

Abstract

The paper examines the dependence of Hungary's low rate of employment on the educational level of the Hungarian population. It sets out from a comparative assessment of the distribution of the Hungarian population by educational attainment. Such a comparative assessment is rendered extremely by the ambiguous position of vocational taining school qualification. Strong arguments can be advanced in favour of ranking vocational training school qualification in Hungary lower than upper-secondary school qualification. The adoption of such ranking shows that educational level of the Hungarian population in 2001, even after the fast educational expansion of the 1990s, lags far behind the EU average. The main reason for why the poorly educated still represent a very large share in the Hungarian population lies in the fact that after more than a decade of steadily declining proportions of those among successive cohorts who left school with very low educational attainment, this long-term trend got interrupted in the mid-1980s. Educational expansion has failed to reach the poor. Hungary's low rate of employment can be attributed in a large part to difficulties in employing the low-educated: as compared to what is typical in the rest of the EU, there are too many of them, and they are less employable. Based on some generally recognized facts as well as a few new pieces of evidence, the paper concludes by arguing against the concerns of those who see unnecessary over-education taking place in Hungary's upper-secondary and higher education.