Ismertető

Huszonöt novellát tartalmaz Karel Capek kötete, a válogató, Hunyadi Csaba jóvoltából nemcsak remek, telitalálatú, nagyobbrészt világirodalmi rangú írásokat, de - négy ciklusba osztva - olyanokat, amelyek a nagy cseh író legjellemzőbb, legsajátabb műfajait mutatják be, a viszonylag kis terjedelem ellenére is lehetővé téve, hogy a kötet olvasója szinte az "egész" Capeket ismerhesse meg. Az első ciklus a "neofrivol" írót mutatja be, csupa olyan elbeszéléssel, amelyek az élet "édes" irracionalizmusát láttatják (A glória; Lábnyomok; A repülő ember stb.), azt, hogy "semmi sincsen egészen úgy", mindig történik valami más, mindig történik valami csoda. A másodikban azok az írások sorjáznak, amelyek a "sötét", az abszurd csodákat állítják középpontba (A jósnő; A látnok; Az írás titka stb.), azt nyomatékozzák, hogy ki vagyunk szolgáltatva egy félelmetes és kiismerhetetlen univerzumnak. A harmadik rész darabjai (A kor romlásáról; Lázár; Pilátus meséje stb.) a kafkai, a "monarchikus" írót villantják fel, azt, akinek az abszurd a természetes, aki már nem vár csodákat, hisz az igazi csoda az lenne (ez persze lehetetlen), hogy minden "normálisan" történjen, úgy, ahogyan valamikor az életet, a társadalmat, a sorsot elképzeltük. Végül a negyedik rész darabjai már nem is novellák, inkább elmélkedések, reflexiók (persze legtöbbször fiktív keretbe állítva) vagy az életről mint olyanról, vagy annak egyik-másik alapjelenségéről (A fantáziáról; Az ember végső dolgai; Az ember, aki nem tudott aludni stb.). Remek összeállítás, kitűnő írások gyűjteménye a kötet, széles körben érdemes ajánlani, még az igényesebb "vidám" könyvek kedvelőinek is tetszésére lesz.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk