CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
[1] Idilium, az hol egy vadász Violának kegyetlenségéről panaszolkodik című,
kezdősora: Egy megbúsult vadász kikelet idején
[2] Idilium. Kezdősora: Kegyetlen, hová futsz te, árnyéknál könnyebb
[3] A Szigeti veszedelem, amely 15 részből (pars) áll
[4] Arianna sírása. Kezdősora: Adria tengernek fönn forgó habjai
[5] Cím nélküli vers, Titirus és Viola párbeszéde 24 szakaszban, amelynek kezdősora:
A vadász elnyugszik
[6] Echos vers. Kezdősora: a Te ki gyönyörködöl az én nyavalyámban.
[7]-[8] Orfeus történetét elbeszélő vers két része. Kezdősoruk: Nyisd meg én
torkomat keserves sírásra és Ó, nagy Abissusnak
[9] Atilla, kezdősora: Isten haragjának én szelleti voltam
[10] Buda, kezdősora: Mely rosszul alkhatnak egy király székben.
[11] Szigeti Zrini Miklos, kezdősora: Mint Hector Trójának
[12] Deli Vid, Sarkovich, kezdősora: Én is nem keveset
[13] Radivoi és Iuranich vajdák, kezdősora: Mi boldogok voltunk
[14] Farkasich Péter, kezdősora: Csak alig mutatott
[15] A Feszületre című vallásos vers kezdősora: Sírtál már eleget lám Ariannáért
Ismertető
Zrínyi Miklós (1620-1664) költő, hadvezér. 1647-től Horvátország bánja és főkapitánya. 1663-1664-ben sikeres hadjáratot folytatott a törökök ellen. Nemcsak mint hadvezér, hanem mint író és költő is a török elleni harc szószólója volt. Életéről és írói munkásságáról Klaniczay Tibor írt monográfiát (Zrínyi Miklós. Második, átdolgozott kiadás. Bp. 1964). Ebben részletesen elemezte az Adriai tengernek Syrenája kötetet (i.m. 353-361). Összevetette az ún. Zágrábi kézirattal, amely 1650- 1651 telén keletkezett és a Peroratio kivételével a kötet teljes anyagát tartalmazta.
A lírai versekről, mint "tudatosan megkomponált verseskötetről" Kovács Sándor Iván írt könyvet (A lírikus Zrínyi. Bp. 1985). Ebben részletesen bemutatta a lírai versek műfaji előzményeit, poétikai jellemzőit stb. A Szigeti veszedelem és az olasz eposzirodalom összehasonlító elemzésére elsőként Arany János vállalkozott (Zrínyi és Tasso. = Arany János: Összes művei X. Bp. 1962, 330-439). Király Erzsébet Tasso Gerusalemme liberatája és Zrínyi Obsidio Sigetiana c. hőskölteményei között vizsgálta meg az azonosságokat és különbözőségeket (Tasso és Zrínyi. A "Szigeti veszedelem" olasz epikai modelljei. Bp. 1989). Horvát irodalmi előzményeiről Lőkös István írt (Zrínyi eposzának horvát epikai előzményei. Debrecen 1997). Az eposz genezisét feltárta és tartalmát részletesen elemezte Klaniczay Tibor (i.m. 75-317), és Szörényi László (Acta Romanica 10. Szeged 1986, 124-154). A Szigeti veszedelem formuláival Amadeo Di Francesco (ItK 1987/88: 150-174), Zrínyi verselésével Mohácsi Ágnes foglalkozott (ItK 1991: 297-311). A kötet természetszimbólumairól R. Várkonyi Ágnes értekezett (Művészettörténeti Értesítő 1994: 27-34).