Bevezető - a jelentés "műfaja"

2004 februárjában kétnapos, EU-miniszteri konferenciának adott otthont Budapest. A közel félezer résztvevő áttekintette az eEurope+ Akcióterv megvalósításának folyamatát, és megvitatta az információs társadalom Európa egészét érintő kihívásait. A csatlakozó országok teljesítményének összehasonlíthatósága érdekében számos ország állított össze önálló szakanyagot, így ekkorra készült el - magyarul és angolul - az az igényes füzet is, amely hazánkról adott helyzetjelentést. "A magyarországi információs társadalom az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén: helyzetkép és stratégiai célok" című áttekintés az e-Europe+ szerkezetét követve vette sorra az egyes területeket, és adott azokról az aktuális állapotoknak ill. az elért eredményeknek megfelelő gyorsfényképet. S mivel az adattermelés (a stratégiakészítéshez kapcsolódó monitoringtevékenység eredményeként) folyamatos, joggal vetődött fel az igény arra, hogy szülessen minden évben egy hasonló terjedelmű tájékoztató arról, hogy hol tart Magyarország, mi jellemezte az információs társadalom fejlődését/fejlesztését az előző évben.

Ennek megfelelően egy "kísérleti" országjelentést tart a kezében az Olvasó. Mivel már semmi nem indokolta az e-Europe+ logikájához való igazodást, úgy alakítottuk az egyes fejezetek tartalmát, hogy avval egy évről évre megjelenő szakanyag "öntőformái" is létrejöjjenek, és hosszú ideig folytatható illetve megismételhető legyen ez a fajta áttekintés. Emiatt szükségesnek látszik röviden tisztázni, hogy mire vállalkozhat egy országjelentés, és mit nem tesznek lehetővé "műfaji" adottságai.

A mindenkori füzetek a politikai szféra döntéshozóinak és az információs társadalomról folyó közbeszéd szereplőinek (újságíróknak, az IT-ágazatban érintett üzletembereknek, kutatóknak, a civil szféra képviselőinek) készülnek. A "mérhető" tartományban tartalmazniuk kell az ellátottságra, az információs eszközök elterjedtségére, az infrastruktúrára vonatkozó alapadatokat, és be kell számolniuk az új fejleményekről, az előző évhez képest végbemenő legfontosabb változásokról - külön kitérve arra, hogy ebből mi valósult meg tudatos beavatkozás, a politikai programok végrehajtásának eredményeként

Az országjelentés tehát nem vállalkozhat arra, hogy az információs korszak gazdaságitársadalmi folyamatainak elmélyült elemzésén keresztül mondjon érvényeset a magyar információs társadalomról. Ahhoz a termelés, a foglalkoztatás, a jövedelmi viszonyok, a fogyasztás, másfelől az információs korszak két nagy jellegadó területe, az oktatás és a tudomány/innováció kifinomult és nagy ciklusokra épülő vizsgálatára volna szükség1. Ez azonban csak hosszú időn keresztül zajló, alapos társadalomelméleti diskurzusokból nőhet ki, az országjelentésnek így marad az "előző év" és a megszokott néhány "alapmutató".

Az országjelentés emellett nem "krónika". Nem az a feladata, hogy mindenről számot adjon, ami történt, hanem az, hogy mindenre kitérjen, aminek jelentősége lehet a változások irányának, jellegének megértéséhez, felismeréséhez. Evvel hozzájárulhat ahhoz, hogy ki-ki szembesítse a benne élő "információs társadalom" képet avval, ami a valóságban is történik - legfontosabb funkciója tehát az egyszerű, összefoglaló jellegű tájékoztatás. Forgassák haszonnal.