Ismertető

Mészáros Lázár honvéd altábornagy, a Batthyány-kormány hadügyminisztere tudós katonaként nemcsak tetteivel, de "karddal és tollal írta be nevét történelmünkbe". A reformkor jellegzetes alakjaként nemcsak a magyar gazdaság és tudomány fejlesztéséért munkálkodott, de hadtudományi íróként is elismerték, az akadémia pedig levelező tagjává fogadta. A szabadságharcban vállalt szerepe, valamint az 1849 júliusi Tisza-Maros-szögi ellentámadás fővezérsége miatt a fegyverletétel után menekülnie kellett. Haláláig tartó száműzetése során előbb Törökországba internálták, majd Angliába, Franciaországba, Jersey szigetére, és végül Amerikába emigrált. Távollétében - 1851 szeptemberében - a hadbíróság ítélete alapján in effigie, tehát jelképesen felakasztották. Emlékiratait, önéletírását és levelezését a kutatók alapvető forrásként használták a szabadságharc szakirodalmához, törökországi naplójáról azonban megfeledkezett a történetírás; a kéziratos napló megjelentetésével tehát régi adósságot törleszt a Zrínyi és a Terebess Kiadó közös vállalkozása.

Az 1849-1850. évi törökországi naplót 1886 óta őrzi az OSZK Kézirattára, ám a kutatók mind ez idáig mellőzték feldolgozását. A kutahiái internálás eseményeit leíró Mészáros Lázár nem kiadásra szánta naplóját, ezért a kézirat nehezen olvasható, ám tudatos figyelmen kívül hagyása nem ezért történhetett, hanem mert sok olyan elemet tartalmaz, amely nem illett az elmúlt évszázad hivatalos köreinek, mozgalmainak és irányzatainak gondolatkörébe. Mészáros "fourieristaként" az utópista szocializmus jegyében támadta a korabeli társadalmi visszásságokat, és élesen bírálta nemcsak a Habsburg-dinasztiát, de Kossuthot, Görgeyt és Petőfit is. Éles szemű megfigyelőként, szubjektíven fogalmazta meg napi feljegyzéseit a száműzöttek életéről. Kritikus hangon vázolta a törökországi internálás szövevényes kérdéseit és szereplőit, az európai nagyhatalmak politikáját és a magyar internáltak nemzetközi küzdelmeit. Nemcsak híreket, eseményeket és a száműzöttek tetteit rögzítette, de az internáltak hangulatát meghatározó különböző mendemondákat is. Napi életmenete, a török nyelv tanulása mellett (amiről a napló utolsó részeként írott török-magyar szótára és nyelvtana tanúskodik) bemutatja azt is, miként változott pl. Kossuth, Batthyány Kázmér gróf, Perczel Mór, Dembinski és mások politikai és emberi magatartása. A napló tehát jóval több, mint a Törökországba menekülés és az internálás egyéni hangú históriája: értékes forrása a menekültek megmentéséért folyó nemzetközi diplomácia történetének is.

A törökországi napló - felidézve az internáltak emberi-politikai helytállását - hozzájárul az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mélyebb megismeréséhez, de forrásként szolgál Mészáros Lázár méltányosabb megítéléséhez, főként egy olyan történeti szemléletmód kialakításához, amely "nem elfogultan néz szembe a múlt történetének realitásaival".

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk