CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Holland tartomány
Flandria
Hollandia és Flandria
A németalföldi és a német nyelv
A régi németalföldi nyelv: a diets
A flamand nyelv
Alnémet és németalföldi
Délről Észak felé
A németalföldi irodalmi nyelv kialakulása
Holland tartomány nyelve: a holland nyelv
A déli területek a szétválás után: 17-18. század
A németalföldi nyelv a Németalföldi Királyság (1815-1830) idején
A Flamand Mozgalom Belgiumban
Közeledés Hollandia és Flandria között
A németalföldi nyelv néhány jellegzetessége
Helyesírás
Alaktan és mondattan
Szókincs
A németalföldi nyelvjárások
2. A déli középső csoport illetve a keleti-flamand és brabanti nyelvjárások
3 Az északkeleti csoport illetve szász nyelvjárások
4. Az északi középső és északnyugati csoport illetve holland dialektusok
5. A délnyugati csoport illetve nyugati-flamand és zeelandi nyelvjárások
6. A fríz nyelvjárások
A németalföldi nyelv hatása más nyelvekre
A németalföldi nyelv oktatása idegen ajkúak számára
Bibliográfia
2. A németalföldi nyelvről szóló munkák
3. Szótárak
4. Nyelvtanok
5. Nyelvkönyvek és egyéb tananyagok
6. Folyóiratok és egyéb periodikák
7. A németalföldi irodalomról szóló munkák
8. Németalföldi művek magyar fordításban 1975 után
9. Intézmények
Bevezetés (részlet)
A legtöbb ember ösztönösen összekapcsolja egy-egy nyelv elnevezését egy-egy országéval. Az angol nyelv Angliához, a francia Franciaországhoz, a portugál Portugáliához tartozik. Ez gyakran okoz félreértést, mert a nyelvek és az államok nem mindig fedik egymást. Franciaországban nem kizárólag franciául beszélnek és a francia nyelv nem kizárólag Franciaország nyelve, hanem például Vallóniáé is, mely Belgium déli részén helyezkedik el. Portugálul beszélnek még Brazíliában is. Néha semmilyen kapcsolat nincs nyelv és állam között: svájci, belga, jugoszláv nyelv nem létezik.
Európa nyelvi térképe, ha alaposabban szemügyre vesszük, még más tekintetben is bonyolultabb, mint sokan gondolnák. Vannak, akik tisztában vannak vele, hogy Svájcban és Belgiumban franciául beszélnek. Ez igaz, de mindkét országban a kisebbség nyelve a francia. A lakosság többsége Svájcban németül, Belgiumban németalföldi nyelven beszél. Különben mit jelentenek az olyan kifejezések mint "többség" és "kisebbség" európai kontextusban? Valójában nem is létezik többségi nyelv Európában. Egyetlen nyelv sincs, amelyet az európaiak több mint tizenöt százaléka beszélne anyanyelvként. Európai perspektívából tekintve tehát kizárólag kisebbségi nyelvek léteznek. Ha pedig az egyes államokat vesszük, láthatjuk, hogy az egyik állam kisebbségi nyelve (a francia Belgiumban) egy másik állam többségi nyelve lehet (a francia Franciaországban.) Az európai nyelvi helyzetet tekintve mindig számolni kell azzal, hogy az államhatárok ritkán esnek egybe a nyelvi határokkal.
Az a kérdés, hogy hol beszélik a németalföldi nyelvet, szintén problémákat vet fel. E problémák nemcsak arra vonatkoznak, hogy melyik területen beszélik ezt a nyelvet, hanem a terület elnevezésére is. Angolul létezik például a németalföldi nyelv megnevezésére a "Dutch" de olykor a "Netherlandic" vagy a "Netherlandish" szó is. (Másrészt Flandria, Belgium északi részének köznyelvét néha "Flemish"-nek hívják, noha a köznyelv Flandriában ugyanaz, mint Hollandiában. A magyarban szintén nem tisztázott, mikor kell "holland" "flamand" vagy "németalföldi" nyelvről beszélni. Mivel a Hollandiában és Flandriában beszélt nyelv alapvetően azonos, ezért ebben a könyvben a pontosság kedvéért e két terület nyelvét németalföldi nyelvnek nevezzük, annak ellenére, hogy Magyarországon csak "holland" nyelvként emlegetik...