CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
I. A Habsburg-abszolutizmus fő erdélyi irányvonalai
I. 1. Elméleti alapok a 17. század végén, a 18. század elején
I. 2. A Habsburg-abszolutizmus politikai programja
I. 3. Az abszolutizmus gazdaságpolitikája
I. 4. Az abszolutista rendszer bevezetésének erdélyi következményei
II. Az erdélyi emlékirodalom
II. 1. Történelmi források, proveniencia
II. 2. Tartalmi-formai jegyek
II. 3. A tárgyalt korszak jelentősebb erdélyi emlékírói
III. A Habsburg-uralom erdélyi kiteljesedésének folyamata a magyar nyelvű
emlékirodalom láttatásában
III. 1. A bécsi politika megnyilvánulási formái
III. 2. A császári politikai és katonai hatóságok tevékenysége; a Habsburg-uralom
megszilárdítását célzó módszerek és eszközök
IV. A Habsburg-uralom erdélyi következményei
IV. 1. A politikai élet és az intézményrendszer területén jelentkező átalakulások
IV. 2. Gazdasági következmények
IV. 3. A szellemi és művelődési élet változásai
V. Következtetések
Bibliográfia
Bevezetés (részlet)
A 17. század utolsó harmadában az európai, de különösen a délkelet-európai viszonyokat jelentős változások jellemzik. A kor fejlődésének általános jegyeit vizsgáló Pierre Chaunu, az Annales-iskola egyik ismert képviselője nem alaptalanul állapítja meg, hogy "Ausztriával csodákat művelt a századvég", mi több - így Chaunu -, az 1699. esztendővel (utalás a karlócai békére) a klasszikus Európa kontinentális dimenziókat nyer. E kifejezés valóban sejteti a lényeget - azt, hogy a délkelet-európai térség, amely addig török ellenőrzés alatt állt, minden vonatkozásban kezd felzárkózni a kontinentális világhoz, és e felzárkózás jóval több, mint egyszerű uralomváltás.
A nemzetközi politikai rendszernek a 17-18. század küszöbén két olyan jelentős politikai átalakulással is számolnia kell, mely a kontinens államai közül főként a Habsburg Birodalom helyzetét erősíti meg, azét a birodalomét, mellyel e bizonyos századvég "csodákat tett".
Az egyik változás, Nyugaton, Franciaországhoz kapcsolódik - mely állam hegemóniája megtörik, és a kulcsszerepet, szövetségesei élén Anglia veszi át. Meggyengül tehát a Habsburgok fő riválisa, az a francia abszolutista hatalom, mely őket előzőleg Lengyelország, a Török Birodalom vagy éppen a magyar "malkontensek" támogatásával, kelet felől próbálja meg sakkban tartani. Megerősödik viszont a helyzete annak az Angliának, amely a spanyol örökösödési háborúban, Franciaországgal szemben, a Habsburg Birodalmat támogatja. A Habsburg-háznak ugyan a rastadti békében (1714) le kell mondania a spanyol trónról, már csak Anglia nyomására is, a birodalom azonban kárpótlást kap Németalföldön és Itáliában - e gesztus pedig természetszerűen teret nyit délkelet-európai érdekeltségei előtt is.
Következésképpen, nagyot nő a birodalom súlya Keleten, a török ellenpólussal szemben is - abban a helyzetben, amelynek tulajdonképpen a létét köszöni. A sokféle heterogén elemből összetett, de mégis szívós politikai struktúrának bizonyuló Habsburg Birodalom ugyanis eredetileg a kelet-közép-európai zóna több népét, országát összefonó keretként, a török elleni védekezés jegyében születik meg a 16. század elején.