Tétel adatlapja
CÍMLAP
Sájter Laura
A magyar szecessziós dráma stílusa

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

1. Bevezetés
1. 1. Cél és tárgy
1. 2. A kérdés története
1. 3. A vizsgálat elméleti alapja
1. 4. A vizsgálat módszere
1. 5. Előrejelzések

2. A szecesszió
2. 1. Meghatározás
2. 2. Az irodalmi szecesszió történeti helye
2. 3. A szecesszió gondolati törekvései
2. 4. Társadalmi alapja
2. 5. Formasajátosságai

3. A szecessziós dráma modellje
3. 1. A szöveg, a nyelvi megjelenítés szintje
3. 2. Az ábrázolt szint

4. Az elemzésre szánt drámák kiválasztásának kritériumai

5. Szomory Dezső: Péntek este
5. 1. A szöveg, a nyelvi megjelenítés szintje
5. 2. Az ábrázolt szint a Péntek este című drámában

6. Molnár Ferenc: A testőr
6. 1. A szöveg, a nyelvi megjelenítés szintje A testőr-ben
6. 2. A testőr című dráma ábrázolt szintje

7. Babits Mihály: A második ének
7. 1. A szöveg, a nyelvi megjelenítés szintje A második ének-ben
7. 2. Az ábrázolt szint

8. Végkövetkeztetés

9. Szakirodalom
9. 1. Az elemzett művek forrásai


Bevezető

A jelen kutatás tárgya: a szecessziós drámaszöveg. E kettős differencia specificával rendelkező fogalom meghatározása és terjedelmének leírása hiányos mind a szecessziós szakirodalomban, mind a drámaelméleti írásokban. A szecesszió stílusának elméletírói ritkán térnek ki e stílus drámában történő megnyilvánulásformáinak az elemzésére, és viszont: a drámaelmélet a szecessziónak fölérendelt fogalom, a modernség kutatásával foglalkozik behatóan, lévén ez olyan kulcsfogalom, mely nyitját adhatja a múlt század közepén lezajlott drámai formaváltásnak.

Bár a szecessziós dráma oly szemiotikai megközelítésével, melyet itt célom követni, egyetlen szerző sem foglalkozik, a szecessziós drámakutatás előtörténetének ismerete elengedhetetlen premisszája a jelen dolgozat célmegvalósításának.

[...]

A szecesszióról vallott nézeteim rendszeresítése után (2. fejezet) a szecessziós szakirodalom, valamint a drámaelméleti kutatások eredményeinek felhasználásával kidolgozom a szecessziós drámaszöveg modelljét (3. fejezet). A 4. fejezetben szemlét tartok azon magyar drámai szerzők között, kiknek drámai alkotásai a célperiódusban (1890-1912) keletkeztek, és/vagy irányzati besorolásuk bizonytalan és ellentmondásos. Az 5., 6. és 7. fejezet szerzőnként kínálja az egyes, hipotetikusan szecessziósnak tekintett drámaszövegek viszonyítását az elméleti, ideális konstruktumhoz. Az utolsó (8.) fejezet a magyar szecessziós drámaszövegek vizsgálatának eredményeit összesíti, a végkövetkeztetést tartalmazza.


×