Bevezető (részlet)

Mai tudományos ülésünk annak a Kossuth Lajosnak emlékét idézi, aki száz évvel ezelőtt költözött el az élők sorából, de akinek emlékezete politikusaink és államférfiaink közül a legmélyebb rétegekig ivódott be és azóta is legelevenebben él nemzete tudatában. Éppen ez volt az oka annak, hogy évtizedek során az ő nevét is hamis és ártalmas eszmék, cselekedetek igazolására igyekeztek felhasználni, szövegkörnyezetből kiragadott, jelszóvá alacsonyított szavai idegen dogmákat lettek volna hivatottak igazolni, őt magát pedig történelmünk néhány más kiemelkedő alakjával együtt szinte kizárólagos mintaképül ragadták ki egy olyan eszmeáramlatból és folyamatból, amelynek valódi célja az egyenlő jogú adózó állampolgárok polgári jogállamának megvalósítása volt. Ennek a több mint kétszáz esztendős folyamatnak áramlásából csupán jelzésként említjük Hajnóczy József közjogi fejtegetéseit, Széchenyi, Kossuth részben valóra váltott eszméit, Deák Ferencnek a jog fel nem adására épült polgári jogrend kialakításáért kifejtett munkásságát, Eötvös József korszerű iránymutatásait. Ebben a folyamatban a szerepek eltérhetnek ugyan egymástól, gyakran az eszmék, a politikai megvalósítások szembe is kerülnek, de maga a folyamat egységes, iránya változatlan és csak egységében érthető meg. Napjainkban, amikor a polgári jogállam megvalósítása ismét visszatért a vágyálmok birodalmába, különös jelentősége van annak, hogy kortársaink arra is figyeljenek, miként jártak el azok, akik az álmokból a valóságba vezető utat követték. Csalhatatlan szabályokat nem vehetünk ugyan át tőlük, de tapasztalataik, eredményeik és kudarcaik tanulságul szolgálhatnak mai, időszerű tennivalóink elvégzéséhez.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület céljainak megfelelően úgy kíván megemlékezni Kossuth Lajosról, hogy a szakterület avatott kutatóinak megvilágításában vezet el eszmevilágába, illetve idézi azt, hogyan él nemzete emlékezetében.

Évtizedek nemzettudatot romboló, az alacsonyabbrendűséget és bűnösséget sugalló befolyások után, meg vagyunk győződve, hogy az igényes tudományos kutatásokon alapuló itt előadott eredmények meggyőzik a hallgatókat: rögös és hibáktól nem mentes múltunk megismerése feljogosít arra, hogy merjük hinni: nem voltunk és nem vagyunk alábbvalók másoknál!