CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
1. Adatbázis termékek, készítőik és kiadóik
Adatbázis-készítő és -kereső szoftverek és készítőik
Adatbázis-kiadók
Adatbázis szolgáltatási lehetőségek
2. Az adatbázisok tartalma elemzésének szempontjai
A tartalom elemzésének története és szakirodalma
3. Az adatbázis szakterületi hatóköre
4. Az adatbázis dimenziói
Időbeliség
Mélység
Frissesség
5. Az adatbázisok által feltárt források
Folyóiratbázis
Földrajzi feltártság
A feldolgozott anyag nyelvi megoszlása
Esettanulmány - Egy adatbázis szakterületének és feltárt forrásainak (disz)harmóniája
6. A rekord tartalma
Értéknövelt adatelemek
7. Pontosság
8. A formátum és a tartalom következetessége
9. Teljesség
10. A tárgyi indexelés minősége
Az indexelési minőség kiértékelésének folyamata
Esettanulmány a tárgyi indexelés minőségének értékeléséről
11. A referátumok minősége
A referátumok értékelésének folyamata
Esettanulmány a referátumok minőségének értékeléséről
12. Az árral kapcsolatos megfontolások
A szoftverek különbségei
Az árak anomáliái
Online információs szolgáltatások versenye
Ábrák jegyzéke
Bibliográfia
Bevezetés (részlet)
Az adatbázis fogalma általánosan elterjedtté vált az elmúlt évtizedben. Az Amerikai Egyesült Államokban és a többi fejlett országban háziasszonyok és otthonülők, pénztárosok és autószerelők, zenetanárok és pszichológusok, a középiskolából kibukottak és a hajléktalanok is használnak adatbázisokat. Minden egyetemi és főiskolai hallgató és a legtöbb általános iskolai és középiskolai tanuló több adatbázist használ tanulmányai során. Sok vállalat alkalmazottaitól várják el, hogy ismerjenek néhány adatbázist. Másoktól azt követelik meg, hogy új adatbázisokat vizsgáljanak meg, amelyekkel saját és munkatársaik munkája hatékonyabbá válhat.
Mindezt természetesen az internet tette lehetővé, a weben található sok jó minőségű, ingyenes adatbázis. Gomba módra szaporodnak a kiváló és gyenge adatbázisok a weben, mert ott viszonylag könnyen közzé lehet őket tenni. Az arányokat tekintve épp annyi gyenge termék van a hagyományos fizetős online és CD-ROM adatbázisok között, mint a weben születettek között. (Itt kereshető weben született adatbázisok százaira utalok, nem egyszerűen web-helyekre.)
Rendkívüli mértékben növekszik a száma azoknak a végfelhasználóknak (könyvtári olvasók, kutatók, otthoni használók), akiknek ismerniük kell az általuk használt adatbázisok korlátait, erősségeit és gyengeségeit. Ez a könyv elsődlegesen azoknak szól, akik tanácsot adhatnak a végfelhasználóknak a megfelelő adatbázis kiválasztásában: iskolai, főiskolai, nyilvános és szakkönyvtárak könyvtárosainak és információs szakembereinek; továbbá azoknak, akik bírálják és értékelik az adatbázisokat vagy használati útmutatókat és címjegyzékeket készítenek az adatbázisokról (vagy mindezeket együtt végzik).
A könyvtárak maradnak az információkkal kapcsolatos útmutatás központjai akkor is, ha nem ők maguk az információgyűjtemények központjai. A könyvtárosok és információs szakemberek továbbra is a legmegbízhatóbb, kompetens források a végfelhasználók információs igényeinek kielégítésében, legyen szó akár fizetős, akár ingyenes szolgáltatásokról.