A Blasieholmenről* öntöttvas híd (1861) vezet a Skeppsholmenre* - a Hajó-szigetre, melyet az 1500-as években Lustholmennek, azaz Nyaraló-szigetnek neveztek. A holland kertészek által kialakított, parkkal borított sziget Gusztáv Vasa kedvenc kirándulóhelye volt. Mai nevét Krisztina királynő idejében kapta, amikor a flotta átköltözött a Blasieholmenről. A nyaralókat lebontották, és kaszárnyákat építettek a helyükre. (1972-ben a flotta Muskö szigetére költözött.)

1653-ban, egy májusi reggel a híd elődjéről, egy vörösre festett fahídról esett a zajló jégtáblák közé Krisztina királynő. A testes Fleming tengernagy elvesztette az egyensúlyát, és estében magával rántotta a királynőt a jeges vízbe. Szerencséjükre az adjutáns elkapta Krisztina ruhája szegélyét, és partra vontatta a vízbeesetteket. Krisztina délután lóháton járta a várost, és ezzel elejét vette a haláláról terjedő híreknek.

A Modern Múzeum felé vezető emelkedő baloldalán a kerek kupolájú, nyolcszögű templom, XIV. Károly János nevét viseli. A templomot Fredrik Blom rajzolta. 1842-ben készült el, és maga az uralkodó avatta föl. (Az ünnepség résztvevői alatt összeomlott fahíd helyére húsz év múlva kovácsoltvas hidat építettek.) A sötétsárga épületsor a baloldali magaslaton, a Kelet-Ázsiai múzeum. A templomtól jobbra operett díszletnek beillő, vörös-fehér játékkastély áll, az 1647 óta többszörös átalakítást megélt Amiralitet - a tengernagyi hivatal. A parthoz kikötött háromárbocos vitorlást, az Af Chapman-t 1888-ban építették Skóciában. Előbb fát szállított Norvégiából Ausztráliába, majd a svéd flotta iskolahajója lett. 1940-től népszerű vandrarhem, azaz menedékház. Az Amiralitet mögötti kis magaslaton ágyútalapzatról áll. Tűzvész esetén a leadott lövések számából lehetett tudni azt, hogy melyik városrész ég.

A Modern Múzeum a sziget közepén van. Enyhén szólva furcsa ízléssel megválasztott kiállításaival meg-megborzongatja a konzervatív stockholmiak idegeit. A közeli miniatűr zöldövezet közepén tizenhat kisebb nagyobb alakból és feltűnést keltő gépből álló szoborcsoport, a Le paradis fantastique - a Paradicsom - áll. Az 1967-es montreali világkiállításra készült "pop" stílusú szobrot 1971-ben adományozták az alkotók - Niki de Saint-Phalle és Jean Tinguelly - a Modern múzeumnak. Saint-Phalle műanyag óriásasszonyai és Tinguelly fekete vasból készült, mozgatható gépei a nemek harcát jelképezik.

A déli parton csecsebecsés dobozhoz hasonlító cifra palota, az 1867-ben épült Gamla Sjökrigskolan - a Régi Haditengerész Iskola áll. Sárgára festett homlokzatán dombormű, griffmadár ágaskodik a hajóorrban. Az épület előtt álló emlékmű az Ázsiát az Északkeleti Átjárón keresztül először körülhajózó (1878-1880) Vega személyzetének állít emléket. A közelben álló két, hosszúkás épület a Långa raden* - a Hosszú sor - az idősebb Nicodemus Tessin műve. Eredetileg XI. Károly és fia, XII. Károly háromszögű csákót viselő darabontjainak készült. 1710-től kórház, az 1718-as utolsó pestisjárvány után pedig kaszárnya volt.

A Kastellholmenre* vezető híd melletti miniatűr kastély, az 1867-ben francia mintára alakult svéd korcsolyaklub épülete. Első védnöke XV. Károly volt, tagjai közé tartozott a későbbi II. Oszkár király is. A sziget csúcsán Fredrik Blom vörös téglás, lakásra alkalmatlan erődítménye, a Kastellet áll. Innen üdvözölték a Stockholmba érkező hajókat. A királynak 32 ágyúlövés járt, a tengernagynak 16... és így tovább.