A palota építéséhez verbuvált francia és olasz mesteremberek a város gazdagjainak fusiztak. ifj. Nicodemus Tessin is velük építtette fel a palota déli bejáratával szemben álló, szürkére és sárgára festett római-barokk homlokzatú, cifra kapuval díszített házat, amely 1773-tól a főpolgármester, 1968-tól pedig Stockholm megyefőnökének szolgálati lakása. A belső udvarban pompás díszkert van, az arabeszkre - labirintus formára - nyírt, alacsony bukszus (puszpáng) bokrok között kacskaringós ösvények vezetnek a szökőkúthoz. A Tessin-palotát a Myntkabinet - a Pénzmúzeum - és egy alacsony, sárga épület, az 1626-ban épült finn templom, veszi közre.

A Myntkabinet, Európa első gazdasági múzeuma. Üveges szekrényekben kakas, bagoly, malac, szélmalom formájú perselyek sorakoznak. - Hol lehet kincset találni? - áll a kincses-sarok előtti táblán. Bent félhomály, huhogó, krákogó hangok, és a válasz vár. - "Ott, ahol a szivárvány földet ér. És ahol az ördög tüze ég."

A fél centi vastag, négy sarkán és a közepén lepecsételt, tepsi méretű rézlemezeket az avestai pénzverdében készültek. A 19.7 kilós nehézkes fizetőeszköz 1640-ben készült és 10 tallért (daler) ért. Sokkal praktikusabb a világ első aranypénze, az elektronitból - arany-ezüst ötvözetből - vert 4.06 grammos, oroszlánfejet ábrázoló görög érme, i.e. 625-ből. As, aureus, solidus, dinár, dirham, nobel, groschen letűnt idők vásárlóeszközei. Homorú, bronz obulus, III. Béla korából (1172-96), Henry d'or, magyar dukát Mária Terézia idejéből (1765).

A világon először 1661-ben, Stockholmban kibocsátott, félbehajtott írógéppapír nagyságú Transport Sedel a papírpénz őse. Az üveg alatt őrzött példány valamikor 192 tallért ért, azaz kb. 400 kilogrammos réztáblának felelt meg. A Birodalmi bank 75 korona illetékért visszaváltja a régi papírpénzeket. Így a matracból előkerült 30 darab századfordulós (XIX.-XX.) 5 koronás bankjegyért 25 koronát pengetnek le.

A finn-templom mögötti kis udvarban található Stockholm legkisebb szobra, a (Holdat bámuló) Vasfiúcska (Lis Eriksson, 1967). Az Obeliszk helyén állt az 1627-ben épült a Bollhuset, a Labdaház, egykori sportterem, melyet 1773-ban, az operabolond III. Gusztáv rendeletére színházzá alakítottak. Az 1782-ben bemutatott Ebba Brahe és Gusztáv Adolf legendás szerelméről írt Naumann opera szövegét maga III. Gusztáv írta. A pompás épületet 1792-ben, III. Gusztáv halála után lebontották. Fia, IV. Gusztáv Adolf az Obeliszket emeltette, III. Gusztáv post humus ajándékát Stockholm polgárainak. Az aszimmetrikus elhelyezkedésű, kajla obeliszk napóra szerepét játszotta a nyári hónapokban: árnyékának csúcsa reggel kilenc órakor a Nagytemplom oltárára, délben 12-kor pedig a birodalmi terem ezüst trónjára mutatott. (Szerepe ma sem elhanyagolható: a stockholmi utcák számozását az Obeliszkhez legközelebb eső végüknél kezdik.)

A kaptató tetején balra, a 2. szám alatti csúnya, 1911-ben felépült, emeletes ház, a Hovmarskalkshuset - az Udvarnagyház. Mögötte fut az egykori veteményes emlékét megőrző, keskeny Kert utca. Maria Nilsson 1996-ban miniatűr házikót festett a sarkon álló csúnya szerszámládára.

A Nagytemplom falánál a híres reformátor, Olaus Petri (Theodor Lundberg, 1889) szobra áll. "Olaus Petri - Guds Ords Predikare Kyrkoprest i St. Nicolai." A templom falán sűrű betűs felirat az 1725-ben befejezett tatarozást "szponzoráló" Frigyes királyt dicsőíti. Az 1720 és 1751 között uralkodó Frigyes portréja a templom falán függ. (G. Schröder, udvari festő műve.) A Nagytemplomot abban az időben Frigyes-templomnak nevezték. A Gusztáv Vasa rendeletére, 1535-ben megkurtított templom eredeti méreteire az Olaus Petri szobra előtti kövezet mintázata emlékeztet. A Nagy-tér felőli sarkon a kis, zöld házikó Stockholm első vizeldéje, a 150 éves utcai pisilde.