A Nagytemplom
A neogótikus stílusban épült Nagytemplom helyén már 700 évvel ezelőtt templom állt. 1306-ban avatták fel, és többek között Szent Miklós védnöksége alá helyezték. (Később Szent Erik és Szent Olof védnöksége alá is.) 1561-ben, XIV. Erik koronázási ünnepségei alkalmával kötéltáncos egyensúlyozott a régi, gótikus torony, és az azóta szintén lebontott Tre Kronor vártorony között kifeszített drótkötélen. A templom tornya Johan Eberhard Carlberg műve, 1743-ban épült.
A tőzsde épülete és a templom közötti terecske egykor temető volt. Kapuját barokk női kőalakok - az Óvatosság és a Remény, (Daniel Korts, 1702) illetve a Trångsund felöli részen az Ész és az Isteni szeretet (Peter Schultz, 1675) őrzik. Az Udvarnagyházzal szemközti sarkon, a második emelet magasságában napóra díszeleg.
A templomba a lebetonozott temetőudvarra nyíló "művészbejárón" lehet belépni. Rögtön a bejárat mellett függ az Olaus Petri megrendelésére készült Vädersol-kép, az 1535-ben előfordult ritka légköri jelenséget, a Stockholm fölött megjelenő melléknapot, (halo-jelenség) megörökítő festmény. Gusztáv Vasa le akarta bontatni a templomot mivel az útját állta a bővülő vár védőfalának. Olaus Petri szerint az égi jelenséget az önkényeskedő király templomrombolási szándéka váltotta ki. Gusztáv Vasa előbb letartóztatta a rebellis papot, majd megkegyelmezett neki. A képen tisztán kivehető a Nagytemplom, a két városkapu: a Norreport és a Söderport, a Riddarholmen szélmalmai, és a sziget kikötőit az ellenséges hajók ellen védő cölöpkoszorú. A kép jobb szélén látszanak Södermalm hegyei, és a kiugró Galgbacken kivégzőhely alatt - a rettenetes bűz miatt kitelepített - fókazsír-olvasztó műhelyek.
Az öt hajóra osztott gótikus templom padozata simára csiszolt, feliratos kőlapok. A királyi páholy mögött fekete-fehér márvány szoborcsoport, "A három Tessin", Carl Milles műve. A lábát lógató idősebb Nicodemus Tessin (1615-1676) udvari építész volt, számos monumentális épület, többek között a Drottningholm-, a Wrangel-, és Axel Oxenstierna palotáknak alkotója.
Az Olaus Petri-kápolna melletti oszlopon Adam van Düren alkotása az 1520-as évekből: két oroszlán a Dánia karmaiban vergődő Svédországot jelképező angolnát macerálja. Az angolnás oszlop közelében függő ezüst csillár - II. Gusztáv Adolf ajándéka fiatalkori szerelmének, Ebba Brahénak -1652 óta díszíti a templomot.
Az ezüstből és ébenfából készült oltár Hamburgból származik. Böjt idején az oltár körüli ablakokat becsukják. Az előtte álló, közel négyméteres, hétágú gyertyatartót mérges kis oroszlánok őrzik. Ez is német mesterek műve, testvérek között is megvan ötszáz éves. A két cifra királyi páholy ifj. Nicodemus Tessin műve (1684). Az 1700-as évekből származó szószék alatt nyugszik Olaus Petri a nagy reformátor, aki 1527-ben először tartott istentiszteletet svéd nyelven.
A tölgyfából és jávorszarvas-agancsból készült, cifrán kifestett Szent György szobor a lübecki Bernt Nothke műve (1489). Az 1471-es brunkebergi csata előtt Sten Sture birodalmi elnök katonái sárkányölő Szent Györgyhöz fohászkodtak segítségért. Szent György Sten Sturét, a megmentett leányzó Stockholmot, a vérében fetrengő sárkány a dánokat jelképezi. A viharvert szobor másolatai a közelben fekvő, az Österlånggatanból nyíló terecskét, a Köpmantorg-et (1912 óta), és a Városháza tornyát díszítik.
Az évek során a szobor megjárta a Nemzeti Múzeumot, és a templom pincéjét. Szent György mellében négy részes rekeszben VIII. Ince pápa ajándéka: mintadarabok hét szent csontjaiból, köztük Szent György földi maradványa. (A többi hat szent: St. Blasius, St. Germanus, St. Leo, St. Martin, St. Donatus és St. Cyracus.) Az ajándékot 1489 Szilveszterén Antonius Mash pápai követ helyezte el a szoborban. A bársonyzacskóba bugyolált csontokat a Nemzeti Múzeum alkalmazottja, August Strindberg, a későbbi világhírű drámaíró leltározta. (Az eredeti fadobozzal a harangozó gyerekei játszottak, míg egy hűvös este el nem tüzelték.) A csontokat 1954-ben visszahelyezték a helyükre, és 1958-ban, négy éves restaurálás után újra felavatták az élénk színekre kipingált sárkányölő és pártfogoltja szobrát.
A röplabdapálya nagyságú Utolsó ítélet, és a Keresztre feszítés David Klöcker von Ehrenstahl festményei (1696). Eredetileg a Tre Kronor palota kápolnájában függtek, és az 1697-es tűzvész után mentették át. A főbejárattól balra Torolf Engström (1972) gömb formájú, öntöttvas gyertyaállványa csüng. A közelében lógó hajómakett az épület tengerésztemplom múltjára emlékeztet.
