A Riddarhuset előtt áll "a legjobb királynak, a Haza, a Szabadság és a Vallás védnökének", Gustavo Erici-nek, azaz I. Gusztáv Eriksson Vasának szobra. Az 1772-ben készült, 11 tonnás szobor Stockholm P.H. l'Archevéque műve. Az öntéshez való anyagot a Narvánál zsákmányolt orosz ágyúk szolgáltatták. (A szobrot 1916-ban a tér közepéről a Riddarhuset kertjébe költöztették.) A Riddarhuset északi oldalán Axel Oxenstierna birodalmi kancellár szobra áll.

A Riddarhuset Axel Oxenstierna birodalmi kancellár, II. Gusztáv Adolf kedvence kezdeményezésére, Jean de la Vallé és fia irányításával 1657-ben készült el. A két középső kémény a Riddarhuset udvarház (säteri) jellegű fedelén antik áldozati oltárra emlékeztet. A négy, piramisformájú sarokkéményt aranyozott műlánggal robbanó ágyúgolyókkal koronázták. A homlokzatra írt latin nyelvű bölcsességek a tetőn álldogáló allegorikus szobrokkal kapcsolatosak. A jobb kezében lándzsát, baljában kis Minerva képet tartó Nobilitas (Nemesség) bölcsességre, bátorságra, és arra buzdít, hogy őseink nyomába lépjünk. Párját, a babérkoszorús Honort (Becsület) a kétarcú Prudentia (Ész, Értelem, Okosság) és az oroszlánbőrbe bújt Fortitudo (Erő) fogja közre. A keleti homlokzaton Horatius idézet: "Csodálatos és dicső érzés meghalni a hazáért!" Fölötte Amor Dei, az Istenszeretet szobra. A északi homlokzaton még sűrűbbek a betűk: "Az ész szent védőbástya, mely soha nem esik el. A becsülethez munkával van kikövezve az út. A polgár állhatatos bátorsága a birodalom legnagyobb támasza."

Az "Arte et Marte" felirat a Riddarhuset bejárata fölött a nemesség legfontosabb feladataira, a művészetekre és a harcra emlékeztet. (A latint nem fecsegésre használták.) Az első emeleten levő lovagterembe túlméretezett lépcső vezet. A lépcsőház falán a néhai X. Károly és hadmérnöke, Erik Dahlberg a Bälten jegén való átkelés lehetőségeit fontolgatja. (A "Tåget över Bältet" festményt 1912-ben festette Gustaf Cederström.)

XII. Károly halála (1718) után a fapados gyűlésteremből irányították a rendek Svédország sorsát. 1738-ban a nemesség két pártra, a kalaposokra és a sapkásokra bomlott, és 1772-ig, III. Gusztáv államcsínyéig, felváltva kormányoztak. A terem mennyezetét David Klöcker-Ehrenstrahl (1670-1675) udvari festő, a Nagytemplomból ismert Utolsó Ítélet alkotójának festménye díszíti. Svea anyánk kényelmes felhőn trónol. Fején korona, kezében jogar, feje fölött lebeg a birodalmi címer koronáit tartó három grácia. A freskón nyüzsgő allegorikus alakok közül könnyen felismerhető a halhatatlanság csillagkoronáját tartó Eterna, az Örökkévalóság.

Körben, a falakon 2320, rézlapra festett nemesi címer. II. Gusztáv Adolf mellszobra előtt bibliai jelenetekkel díszített, elefántcsontból faragott elnöki szék, mögötte a falon történelemből ismert neves nemesi családok megrezesített kutyabőrei. A rang és sorrend szerint felragasztott táblákon szereplő nevek viselői - mint a Brahe, a Bååt és az Oxienstierna családok - régen kihaltak. A legrégebbi, ma is élő család a 3-as számot viselő Gyllenstierna af Lundholm.

A Riddarhuset ablakából a Munktorgetre - a Barát-térre - lehet kilátni, melynek legszebb épülete, a vöröses Petersensska-ház (az Auróra vendéglővel). A Munktorgettől a Lilla Nygatan vezet a Gamla Stan metrómegállóig. A metrófeljárat melletti Mälartorget téren álló - jobban mondva guggoló - szoborcsoport, családi idill, vigyori gyermeküket istápoló, életnagyságú, "bronz" házaspár. Pye Engström alkotása. A szobor eredeti alkotás, sehol nem láttam párját. (Ezt látni kell!)