Előszó (részlet)

Dolgozatomat a könyvtári szakirodalomban megjelent publikációk alapján írom meg.

A témát azzal szűkítem, hogy csak olyan írásokra hivatkozok, amelyekben az említett informatikai fejlesztések a könyvtári munkafolyamatokat befolyásolják. A csak az olvasók számára nyújtott informatikai szolgáltatásokat (internethasználat stb.) nem elemzem. Időben 1988-tól napjainkig lapoztam át a szakirodalmat, elsősorban azért, mert abban az évben hozták létre a Könyvtári Egyesülés elődjét, a Könyvtárak Gazdasági Társaságát(M 39935/89)[1], amely Magyarországon elsőként tűzte ki célul az integrált könyvtári rendszerek használatának elterjesztését. Addig csak egy-két nagykönyvtár privilégiuma volt integrált könyvtári rendszer beszerzése vagy fejlesztése. Mivel a MAKSZAB (Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája) idevonatkozó deszkriptoraihoz (számítógépesítés általában; szoftverek; gépi információkeresési rendszerek; bútorzat, berendezés, kisgépesítés, híradástechnika; információtechnológia és eszközei, integrált gépi rendszerek) tartozó cikkeket kevésnek találtam, átnéztem a Könyvtári Figyelő, a Könyv, könyvtár, könyvtáros, a Könyvtári levelezőlap és a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás - cím szerint - idetartozó cikkeit. Ezen periodikumokban jelent meg az említett témával foglalkozó közlések zöme. Egy bizonyos könyvtárméret alatt az intézményről több - néha tíz - év alatt is csak egy cikket írnak, abba belesűrítve minden, a könyvtárral kapcsolatos, az elmúlt néhány évben történt eseményt, amíg nagyobb - vagy szívesebben publikáló könyvtárost alkalmazó - könyvtárak munkájáról témák szerint jelennek meg cikkek. Emiatt a sajtóban ritkán szereplő könyvtárakról szóló információkat csak az említett lapok végigolvasásával tudtam összeszedni. Felhasználtam interneten közzétett anyagokat is. Sok városi könyvtárról, helyi szakkönyvtárról vagy községi könyvtárról csak az utóbbi módszerekkel kaptam információt ebben a témában. A máshol (napilapokban, helyi könyvtári szakfolyóiratokban, szakdolgozatokban) megjelent anyagot lehetőség szerint elolvastam, de a számomra időhiány miatt elérhetetleneket is feltüntettem irodalomjegyzékemben. Volt olyan - talán érdekes és hasznos - szakdolgozat, amelyiket azért nem olvashattam, mert azokat értéküktől függetlenül öt év után selejtezik.

A jelenleg használt sokféle integrált (vagy annak mondott) könyvtári rendszer fejlődése nyomonkövetéséhez szükség van a rejtett bibliográfiai hivatkozásokban említett cikkek átnézésére is, lehetőleg a rendszer bevezetéséig (sőt, ahol az már elavult rendszert vált fel, az elődjééig is - hiszen vannak olyan könyvtárak, amelyek már integrált rendszert váltottak). A rendszerek különböző életkora miatt lehetetlen a bibliográfiai tételeket minden rendszer esetén azonos korszakhatárok közé szorítani.

A közel 500 publikáció átolvasása és kb. 200 kijegyzetelése után úgy érzem, hogy a sajtó nem feltétlenül objektíven tükrözi a könyvtárautomatizálás hazai helyzetét. A szerzők sokszor nem a problémák feltárásával, megoldásuk keresésével foglalkoznak, hanem az integrált könyvtári rendszer kedvező tulajdonságait mutatják be...