Katalogizálás

Lényegében a katalogizáló modul a lelke az egész integrált könyvtári rendszernek, ezért ennek tárgyalásakor nagyon sok minden kiemelhetünk, mint a legfontosabbat. Hangsúlyozhatjuk, hogy egyes könyvtárakban a katalogizálás az első lépcsőfok a feldolgozási folyamatban: s ennek a szempontnak érvényesülnie kell a modul kialakításánál (beviteli könnyítések, adatbetöltés különböző eszközei, adatbevitelt ellenőrző szoftveres megoldások, státuszmező kezelése, bibliográfiai rekord és példány kapcsolatai, stb.). Kiemelhetjük azt is, hogy a könyvtárakban más és más katalogizálási hagyományok alakultak ki, s ennek nyomán eltérő rekordszerkezettel és eltérő feldolgozási folyamattal kell számolni.

Általános szempont lehet az authority file-ok kezelése: ellenőrzésük és feltöltésük, utalók bevitelének könnyítése, a szakjelzetnek "nyelvi közvetítőként" való alkalmazása. Kiemelt szempont lehet az is, hogy egyes könyvtárakban a tartalmi feltárás középpontjában az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) áll, az orvosi egyetemi könyvtárakban a MES típusú szakjelzet kezelését kell biztosítani.

Mindezek fontosságának elismerése mellett mégis azt kell mondanunk: a katalogizálási modul megbízható működésének a középpontjában a MARC formátum kezelésének a kérdése áll. Elképzelhető, hogy kisebb vagy homogén összetételű (elsősorban a munkafolyamatok bonyolultságát tekintve) könyvtárakban olyan rendszert installálnak, amelyik nem támogatja a MARC formátumot, s nem is érzik ennek szükségességét. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az adatok cseréje ezekben a könyvtárakban is egyre inkább fontos kérdéssé válik, s ilyenkor utólag kénytelenek biztosítani a MARC formátummal való kompatibilitást.

A MARC (MAchine Readable Cataloguing) tulajdonképpen nem más, mint egységes bibliográfiai csereformátum. A könyvtári, bibliográfiai adatfeldolgozás alapjait az ISBD (International Standard Bibliographic Description) szabványok biztosítják, ezt természetesen a gépi adatfeldolgozásnál is használják. A könyvtári együttműködés, a központi számítógépes bibliográfiai szolgáltatásoknak pedig MARC formátum biztosít közös nevezőt,

Az első lépéseket a MARC formátum kialakításában az amerikai Kongresszusi Könyvtár munkatársai tették meg, majd a brit nemzeti bibliográfiát előállító intézménnyel közösen, egy rövid kísérleti periódus végére a formátumot tökéletesítették. Így jött létre a MARC II, ami azóta is alapjául szolgál a nemzeti MARC formátumok kidolgozásának. Sajnálatos módon a nemzeti MARC formátumok kisebb nagyobb mértékben eltérnek egymástól, ezért kidolgoztak egy új nemzetközi formátumot, a UNIMARC-ot. Ennek segítségével a már korábban kialakított nemzeti formátumokat egy közös formátumra lehet konvertálni, s így a nemzetközi adatcsere biztosítható. A valóságban jelenleg még csak kevesen használják, a legtöbb könyvtári rendszer a USMARC-ot vagy a UKMARC-ot használja. A HUNMARC formátum mindegyiktől eltérő adatszerkezetet valósít meg, ezért azt a magyar könyvtárak csak mint köztes adatcsere formátumot képesek használni.

A magyar szabvány a következő fogalmakat ismeri a számítógépes adatcsere alkalmazásában (nem mindegyiket fogjuk felsorolni, csak a legfontosabbakat):

1. adatmező: a bibliográfiai rekord változó hosszúságú része, mely adott kategóriához tartozó adatokat tartalmaz, a mutató után helyezkedik el és kapcsolatban áll a mutató egyik tételével. Az adatmező egy vagy több almezőt tartalmazhat.

2. almező: az adatmező meghatározott információegységet tartalmazó része.

3. almező azonosító: egy vagy több karakterből álló elem, amely közvetlenül az almező előtt áll és azonosítja azt.

4. bibliográfiai rekord: egy vagy több, de egyetlen egészként kezelt bibliográfiai egységet leíró mezők összessége, beleértve a rekordfejet, a mutatót és az adatmezőket.

5. indikátor: amennyiben előfordul, akkor valamely adatmezőhöz kapcsolódó első elem, amely járulékos információt hordoz a mező tartalmáról, ezen mező és a rekord egyéb mezői közötti kapcsolatról, vagy bizonyos adatfeldolgozási folyamatokban szükséges műveletekről.

6. mutató: a bibliográfiai rekordnak az a része, amely meghatározza az adatmezők elhelyezkedését a rekordban.

7. rekordfej: a bibliográfiai rekordnak az a része, amely a rekord elején található és a rekord feldolgozására vonatkozó paramétereket tartalmazza.

A bibliográfiai rekord a következő (állandó illetve változó hosszúságú) részeket tartalmazza tehát (a következő sorrendben):

• rekordfej
• mutató
• rekordazonosító
• fenntartott adatmezők
• bibliográfiai adatmezők
• mezőhatárjelek
• rekordhatárjel

A mezőhatárjel a mutató, a fenntartott adatmezők és a bibliográfiai adatmezők után áll.

Az alábbiakban bemutatunk néhány példát a különböző dokumentumtípusok esetében használt MARC formátumról. A példák a JATE Egyetemi Könyvtár és a KLTE Egyetemi Könyvtára által használt Voyager rendszerből valók, s nem HUNMARC, hanem elsődlegesen USMARC típusúak (ennek azonban nincs különösebb jelentősége az elmélet szempontjából).

Lehetséges konvenciók a katalogizálásban - monográfiák:

008/06 mező értelmezési lehetőségei (azaz a dátumtípus lehetséges kódjai és értelmezésük):

c - tényleges dátum, copyright dátum

d - részletes dátum (19830615 = 1983 június 15)

m - ha a több részes mű kiadása nem egy éven belül történt

első dátum kezdő év, második dátum záró év

(ha a több részes mű egy éven belül jelent meg az s kódot használjuk

n - ismeretlen dátum, az évszám mező üresen marad

q - kérdéses dátum, csak időhatár megadva

260 $aBp. :$bKossuth,$c[198-]

19801987

r - reprint dátum, eredeti dátum

(ha az eredeti dátum nem ismert a második dátum helye üresen marad)

s - ismert vagy valószínű dátum

(ha csak egy copyright dátum szerepel a 260 $c almezőben, a dátum típus akkor is s)

u - ismeretlen dátum (csak folyóiratok esetében)

022 ISSN itt csak folyóiratok esetében szerepel, a sorozati ISSN helye a 490 $x almező; a mezőbe mindig csak a szám kerül az "ISSN" rövidítés nélkül

Személynévi mezők(100,700,600)

indikátorok: a USMARC-nak megfelelően csak első indikátort használunk az alábbi példákban

$a Verzálist nem szükséges használnunk főtétel esetében sem

$d Az életrajzi dátumokat zárójelbe tehetjük (az amerikai szabvánnyal ellentétben)

királyok esetében az első évszámpár az uralkodást, a második az életrajzi kronológiát jelenti

$c a szerző foglalkozását megkülönböztető adatként zárójelbe téve lehetőség szerint beírjuk

$e a szerzőségi funkciót melléktétel esetében sem tüntetjük fel.

Néhány példa a fentiekre:

100 1 $aBálint József, P.

700 0 $aJános Pál$c(pápa)$bII.$d(1978-)(1920-)*

100 1 $aJánossy Ferenc$d(1914-)$c(közgazdász, mérnök)

700 2 $aJánossyné Nagy Jusztina

100 1 $aJánosy István$d(1919-)$c(költő, műfordító)

600 0 $aJános,$cSzent, Keresztes$d(1542-1591)

700 0 $aIstván$c(Magyarország : király),$bI.,$cSzent$d(1000-1038)(?970-1038)

Testületi név mezők (110,610,710)

A zárójelezés az itt következő példákban is a magyar szabványt, s nem az amerikait követi: az egyes adatok külön-külön zárójelbe kerülnek, nem közösbe.

Néhány példa:

110 2 $aMagyar Tudományos Akadémia (Budapest).$bMiskolci Akadémiai Bizottság. $bKonferencia$d(1993)

710 2 $aMagyar Tudományos Akadémia (Budapest).$bKönyvtár

710 2 $aMagyar Tudományos Akadémia (Budapest). $bDebreceni Akadémiai Bizottság

710 $aMagyar Tudományos Akadémia.$bKözgyűlés$n(154.)$d(1994)$c(Budapest)

710 $aMagyar Tudományos Akadémia (Budapest). $b Pedagógiai Bizottság. $bNeveléstörténeti albizottság

710 2 $aMagyar Pedagógiai Társaság.$bNeveléstörténeti szakosztály

Rendezvény mezők:

111 2 $aOrszágos Családpedagógiai Konferencia$n(1.)$c(1993)$d(Püspökladány)

111 2 $aOrszágos Akusztikai Tanácskozás$n(4.)$c(Budapest)$d(1992)

111 2 $aOrszágos Gabonatermesztési Tanácskozás.$d(1993)$c(Budapest)

111 2 $aOrszágos Környezetvédelmi Konferencia$d(1993)$c(Siófok)

Konferenciakiadvány - rendezvény főtétellel (111), a rendezvényt szervező intézménnyel, mint melléktétellel (710)

111 2 $aOrszágos Akusztikai Tanácskozás$n(4.)$c(Budapest)$d(1992)

245 10 $aIV. Országos akusztikai tanácskozás az akusztika hazai helyzetéről és kilátásairól :$bA Magyar Tudományos Akadémia 1992. évi közgyűléséhez kapcsolódó tanácskozás : Budapest, 1992. május 27-28. /$c[szerv. Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Komplex Bizottsága

260 0 $aBudapest :$bMagyar Tudományos Akadémia,$c1992

300 $a157 p. :$bill. ;$c21 cm

710 2 $aMagyar Tudományos Akadémia (Budapest).$bAkusztikai Komplex Bizottság

Címmezők:

245 $a a cím főrésze

$b cím többi része az első szerzőségi közlésig

$c a címlap többi része az első szerzőségi közléstől (még akkor is ha az első szerzőségi közlés után címelem is következik; ebben az esetben a $c almezőbe kerülő címről mindenképpen készítünk melléktételt a 740-es mezőbe - lásd 5. sz. példát); az indikátor kötelező, az alábbiakban USMARC szerint.

Néhány példa:

[1]

100 1 $aMóra Imre

245 10 $aMagyar-angol jogi szótár =$bHungarian-English law dictionary /$cMóra Imre

[2]

245 00 $aMagyar Biblia-fordítások :$bHunyadi János korától Pázmány Péter századáig /$ca vál., az összeáll., a szöveggond. és a jegyz. Nemeskürty István munkája] ; [a kötetben Dallos Hanna fametszeteit közöljük]

[3]

100 1 $aDahl, Roald$d(1916-)

245 10 $aJámbor örömök :$bElbeszélések = Parson's pleasure : Short stories /$c Roald Dahl ; [ford. Borbás Mária]

[4]

100 1 $aKafka, Franz$d(1883-1924)

245 12 $aA fűtő =$bDer Heizer ; Az átváltozás = Die Verwandlung : Elbeszélések = Erzlungen /$cFranz Kafka ; [ford. Györffy Miklós]

[5]

100 1 $aKlement, Robert

245 10 $aHárman a dróton /$cRobert Klement. Az energia 101 kulcsszava / Helmut Pleischl ; [mindkét művet ill.] Erich Eibl

260 0 $a[Budapest] :$bMagyar Villamos Művek Rt.,$ccop. 1986

300 $a110 p. :$bill. ;$c22 cm

500 $aA két mű hátlapjával egybekötve

583 $aKM, DN

695 $atermészettudomány$xgyermekkönyv

700 1 $aPleischl, Helmut

700 1 $aEibl, Erich

740 3 $aAz energia 101 kulcsszava

[6]

100 1 $aDéry Tibor$d(1894-1977)

245 10 $aLó, búza, ember :$bVersek 1921-22 /$cDéry Tibor ; [a fedőlapot Bernáth Aurél rajzolta]

[7]

245 10 $aTonio Kröger ; Halál Velencében ; Mario és a varázsló /$cThomas Mann ; a kötetet szerk., a művek szövegét sajtó alá rend., a szemelvényeket és a képeket vál., a jegyzeteket írta Szász Ferenc ; [ford. Lányi Viktor, Sárközi György]

130 és 240 egységesített címek:

130, ha az egységesített cím főtétel, 240 ha az egységesített címhez szerzői főtétel tartozik.

240-es mezőbe kerül a fordított művek eredeti nyelvű címe is.

Ha a címleírás több egységesített címet is megkíván csak az első kerülhet a 130-as illetve a 240-es mezőkbe, a továbbiak a 730-es mezőben lesznek.

[1]

130 0 $aBiblia.$pÚjszövetség

245 10 $aÚjszövetségi Szentírás /$cgörög eredetiből ford. P. Békés Gellért és P. Dalos Patrik

[2]

100 1 $aStott, John R. W.

240 14 $aThe message of the Sermon on the Mount$l(magyar)

245 12 $aA Hegyi beszéd /$cJohn Stott ; [ford. Orbán Krisztina]

260 0 $aBudapest :$bHarmat,$c1993

300 $a223 p. ;$c21 cm

490 1 $a(A Biblia ma)

583 $xKoltay

630 0 $aBiblia.$pÚjszövetség.$pMáté evangéliuma.$pHegyi beszéd

830 2 $aA Biblia ma

[3]

080 $a830-32"190/194"Mann.03

100 1 $aMann, Thomas$d(1875-1955)

240 10 $aTonio Kröger$l(magyar)

245 10 $aTonio Kröger ; Halál Velencében ; Mario és a varázsló /$cThomas Mann ; [ford. Lányi Viktor, Sárközi György]

260 0 $aBudapest :$bEurópa,$c1992

300 $a220 p. ;$c20 cm

490 1 $a(Európa diákkönyvtár,$x1215-4989)

700 1 $aLányi Viktor$d1889-1962)

700 1 $aSárközi György

730 4 $aDer Tod in Venedig$l(magyar)

730 0 $aMario und der Zauberer$l(magyar)


Sorozati címek:

A sorozati címek leírására egyszerre két mezőt használunk.

A 490-es mezőbe kerülhet minden sorozatra jellemző adat, a sorozati cím, szerkesztők, sorozati szám, ISSN, alsorozati címek stb.

A 830-as mezőt akkor használjuk, ha a sorozati címet egységesíteni is akarjuk. (Az Authority Control is ellenőrzi ezt a mezőt.). Ez a mező csak a sorozati címet illetve az alsorozati címeket tartalmazza egységesített formában.

Ha a rekordunk tartalmaz 830-as mezőt, akkor ezt a 490-es mező első indikátor helyén "1" jelzi; ha nem akarunk 830-as mezőt használni, ez az indikátor "0".

Ha a mű több sorozatnak tagja, akkor mind a 490-es mind a 830-as mezőt ismételjük.

810-es mezőbe kerül a sorozatot kiadó testület neve, ha a) a sorozat címe generikus (4, 5 sz. példa) b) ha kiadvány sorozati címe tartalmazza a testület nevét (6. példa).

Példák:

[1]

100 1 $aPetőfi Sándor János$d(1931-)$c(nyelvész)

245 10 $aSzemiotika szövegtan /$c[szerk. Petőfi S. János, Békési Imre, Vass László]

260 $aSzeged :$bJuhász Gyula Tanárképző Főiskola,$c1992

300 $a24 cm

490 1 $a(Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis.$x1215-9387.$aSeries linguistica, litteraria et aesthetica,$x0865-5960)

500 $aTanulmányok, recenziók, bibliográfiák és repertóriumok a dominánsan verbális kommunikáció kutatása köréből

503 $a5. [kvt.], Szövegtani kutatás: témák, eredmények, feladatok. - 1992. - 302 p. - Bibliogr. a tanulmányok végén. - Tárgymutató: p. 285-291. - Névmutató: p. 292-295.

583 $xBI.

695 $anyelvtudomány$xszövegtan

700 1 $aBékési Imre$d(1936)$c(nyelvész)

700 1 $aVass László

830 0 $aActa Academiae Paedagogicae Szegediensis.$pSeries linguistica, litteraria et aesthetica

[2]

100 1 $aTirin, Jonas

245 10 $aInvestigations on silicon microelectronic and micromechanic devices / $cby Jonas Tirin

260 0 $aUppsala :$bUniv.,$c1989

300 $a35 p. ;$c25 cm

490 1 $a(Acta Universitas Upsaliensis. Comprehensive summaries of Uppsala dissertacions from the faculty of science,$x0282-7468 ;$v198.)

502 $aDoctoral dissertacion ; at Uppsala University, 1989

830 0 $aActa Universitas Upsaliensis.$pComprehensive summaries of Uppsala dissertacions from the faculty of science

[3]

100 1 $aHopp Lajos$d(1927-)

245 14 $aAz "antemurale" és "conformitas" humanista eszméje a magyar-lengyel hagyományban /$cHopp Lajos

260 0 $aBudapest :$bBalassi,$c1992

300 $a208 p. ;$c24 cm

490 1 $a(Humanizmus és reformáció / szerk. Jankovics József,$x0134-0486 ;$v19.)

500 $aFrancia nyelvű összefoglalóval

695 $alengyel irodalom$xhumanista eszmék$y15. sz.

695 $alatin irodalom$zMagyarország$y15. sz.

695 $amagyar irodalom$xhumanista eszmék$y15. sz.

700 1 $aJankovics József$d(1949-)$c(irodalomtörténész, kritikus)

830 0 $aHumanizmus és reformáció

[4]

008 949 23s1987 hu 0 hun d

020 $a963 7700 39 0

245 02 $aA politikai szocializáció elméleti kérdései /$c[szerk. Kéri László]

260 0 $aBp. :$bMSZMP KB Társadalomtud. Int.,$c1987

300 $a252 p. ;$c19 cm

490 1 $a(Műhelytanulmányok / MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete)

504 $aBibliogr.: p. 211-248.

700 1 $aKéri László$d(1951-)

810 2 $aTársadalomtudományi Intézet (Budapest)

830 0 $aMűhelytanulmányok (Társadalomtudományi Intézet, Budapest)

949 $aA/K ISBN 963 7700 39 0$n1.601/1988$lD1$tak$z00740494

[5]

020 $a963 7700 55 2

040 $aHuDeKLEK

041 1 $ahun$bruseng

080 $a323.21(439)"298":301.17/.18

245 02 $aA tizenévesek politikaképe /$c[szerk. Boros László]

260 0 $aBudapest :$bMagyar Szocialista Munkáspárt KB Társadalomtudományi Intézet,$c1989

300 $a166 p. ;$c20 cm

490 1 $a(Ifjúság és politika,$x0238-3675)

490 1 $a(Műhelytanulmányok / MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete,$x0238-3667)

586 $a37. kocsi

583 $xaa, DJ

500 $aÖsszefoglaló oroszul és angolul

695 $apolitikai szocializáció$zMagyarország

700 1 $aBoros László

810 2 $aTársadalomtudomanyi Intézet (Budapest)

830 0 $aMűhelytanulmányok (Társadalomtudományi Intézet, Budapest)

830 0 $aIfjúság és politika

[6]

008 s1990 hu 00010 lat d

020 $a963 7381 40 6

080 $a72/76(439)(093)

245 00 $aUrbaria et conscriptiones /$c[kiad. a] Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja ; [főszerk. Aradi Nóra]

260 $aBp. :$bMTA Műv.tört.Kut.Cs.

300 $a29 cm

490 1 $a(A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai ;$v20.)

503 $a8.füz.Arnótfalva - Zsukó : 201-250 fasc., kieg. az 1-250. fasc. anyagából : Művészettörténeti adatok / [gyűjtötte Baranyai Béláné, Csernyanszky Méria] ; [szerk. és a mutatókat készítette Bodni Bobrovszky Ida]. - 1990. - 223 p.

700 1 $aAradi Nóra

810 2 $aMagyar Tudományos Akadémia (Budapest).$bMűvészettörténeti Kutató Csoport

830 3 $aMagyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai

949 $aA/K 635.068$lD1$n4.945/1991$tko$z9990000000034296

949 $aK 635.068$lD1$n4.944/1991$tko$z9990000000034297

Ha a mű katalogizált második kiadásának címe eltér az első kiadás címétől:

az első kiadás címe bekerülhet az 534-es mezőbe és a visszakereshetőség kedvéért a 740-es mezőbe is.

245 02 $aA császár

534 $pAz első kiadás címe:$tEgy karrier története

740 4 $aEgy karrier története


Megjelenési adatok:

A 260-as mező nem ismételhető, ha a több kiadási helyünk illetve kiadónk van, az almezők ismételhetők:

260 0 $aBudapest :$bCorvina,$c1994$e(Gyoma :$fKner Ny.)

260 0 $aBudapest :$bAkadémiai K. ;$aOxford [etc.] :$bOxford University Pr.,$c 1993

Többkötetes művek leírása:

[1]

000 00772nam 2200217 i 4500

001 bibKLT00054941

005 19950316100937.0

008 801129m1973 hu 00000 hun d

040 $aHuDeKLEK

041 1 $ahun$hfre

080 $a75.011/.017$a111.852

100 1 $aBerger, Reni

240 10 $aDicouverte de la peinture$l(magyar)

245 12 $aA festészet felfedezése /$cRené Berger ; [ford. Vajda Endre és Kamocsay Ildikó]

260 0 $a[Budapest] :$bGondolat

300 $c19 cm

503 $a1. kvt., A látás művészete. - 1973. - 399 p.

503 $a2. kvt., A megítélés művészete. - 1973. - 369 p.

695 $afestészet$elmélet

695 $aesztétika$festészet

700 1 $aVajda Endre$d(1914-)

700 1 $aKomocsay Ildikó

949 $aK 386.038 I$cK$lD1$n5.192/1974$tko$v1$z00734479

949 $aK 386.038 II$cK$lD1$n5.192/1974$tko$v2$z00734462

999 $aDEBR$bD1$gK 386.038 I$aDEBR$bD1$gK 386.038 II

[2]

008 m19949999hu 00010 hun d

020 $a963 02 4653 8 (össz.)

020 $a963 215 047 3 (8.)

040 $aHuDeKLEK

245 00 $aMagyarország történeti helységnévtára /$c[kiad. a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat] ; [sorozatszerk. Józsani Halász Margit]

260 0 $aBudapest :$bKözponti Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat

300 $c29 cm

503 $a[8. kvt.], Liptó megye : 1773-1808 / [szerk. és összeáll. Hajdú Mihály, Szászkóné Sén Aranka]. - 1994. - 154 p. + 1 térk. - Összefoglaló angolul, németül, oroszul és szlovákul

583 $xDJ

586 $a172. kocsi

700 2 $aSzászkóné Sén Aranka

700 2 $aJózsáné Halász Margit

700 1 $aHajdú Mihály

710 1 $aMagyarország.$bKözponti Statisztikai Hivatal.$bKönyvtár és Dokumentációs Szolgálat

949 $aA/K 637.229 VIII$cA/K$lD1$n12.887/1994$tak$v8$z00865531

949 $aK 637.229 VIII$cK$lD1$n12.886/1994$tko$v8$z00865524

[3]

020 $a963 242 163 9 (vssz.)

020 $a963 242 161 2 (1. kvt.)

020 $a963 242 162 0 (2. kvt.)

040 $aHuDeKLEK

080 $a615(035)

245 00 $aGyógyszertan /$cszerk. Knoll József ; írtak Dalló János [et al.]

250 $a8. kiad.

260 0 $aBudapest :$bMedicina,$c1993

300 $c26 cm

503 $a1. [kvt.]. - 446 p.

503 $a2. [kvt.]. - 1002 p.

583 $xDJ

695 $agyógyszertan$xkézikönyv

700 1 $aKnoll József$d(1925-)$c(orvos, farmakológus)

700 1 $aDalló János

949 $aK 579.197 I$cK$lD1$n364/1994$tko$v1$z00567374

949 $aK 579.197 II$cK$n364/1994$lD1$tko$v2$z00567381

[4]

020 $a963 8455 65 9 (2. kvt)

020 $a963 8455 66 7 (3. kvt.)

041 1 $ahun$hger

080 $a930.9(035)$a52(035)

130 0 $adtv-Atlas zur Weltgeschichte$l(magyar)

245 00 $aSH atlasz

250 $a2. jav. kiad.

260 0 $aBudapest [etc.] :$bSpringer Hungarica$e(Gyoma :$fKner Ny.)

300 $a22 cm

503 $a2. köt., Világtörténelem : 249 színes oldal, 5347 tárgyszó / Hermann Kinder, Werner Hilgemann ; rajzolta Harald és Ruth Bukor ; [ford. Ferenczi Attila, et al]

503 $a3. köt., Csillagászat / Joachim Herrmann ; Harald Bukor és Ruth Bukor. - 1994. - 288 p. ; ill. - Név- és tárgymutatót tartalmaz

695 $avilágtörténet$xkézikönyv

695 $acsillagászat$xkézikönyv

700 1 $aKinder, Hermann

700 1 $aHerrmann, Joachim

700 1 $aBukor, Harald

700 1 $aBukor, Ruth

700 1 $aFerenczi Attila

730 1 $aHilgemann, Werner

730 0 $adtv-Atlas zur Astronomie$l(magyar)

730 0 $adtv-Atlas zur Weltgeschichte$l(magyar)

949$a930.9(084.4)K46$bA/K579.965II$cA/K$lD1/O$n5.070/1994$tsp$z00613742

949$a930.9(084.4)K46$aK579.965II$cK$lD1/SB$n5.069/1994$tsp$z00613736$v2

949 $aK 580.211 III$cK$lD1$n6.580/1994$tko$z00633451$v3

949 $aA/K 580.211 III$cA/K$lD1$n6.581/1994$tak$z00633468$v3


Jegyzetek:

000 00620cam 22001691i 4500

001 ISISIIF0017512

005 19950622114126.0

008 s1989 hu 000 eng d

040 $aHuDeKLEK

080 $a802.0-07(075.8)

100 1 $aGroholszky Ferencné

245 10 $aAngol jegyzet joghallgatók számára /$cGroholszky Ferencné

250 $a11. kiad.

260 $aBp. :$bTankönyvkiadó,$c1989

300 $a98 p. ;$c24 cm

500 $aJegyzet. Eötvös Lóránd Tudományegyetem (Budapest). Állam- és Jogtudományi Kar

500 $aJegyzetszám: xxxxxxxx

583 $xKoltay

710 2 $aEötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest).$bÁllam- és Jogtudomanyi Kar

949 $aK 566.229$cK$n1.652/1990$lD1$tko$z9990000000013057

949 $aA/K 566.229$cA/K$n1.653/1990$lD1$tak$z9990000000013058

999 $aDEBR$bD1$gK 566.229$aDEBR$bD1$gA/K 566.229


Kolligátum:

1. Összefoglaló rekord a példányrekorddal, és a részekről külön-külön bibliográfiai rekord példányrekord nélkül. Itt a 773 mező utal az összefoglaló rekordra:

000 00409nam 2200277 i 4504

001 bibKLT00059627

005 19950420140215.0

008 m18971904hu 00010 hun d

040 $aHuDeKLEK

245 00 $aKolligátum 653.325 - 653.328

260 0 $aBudapest :$bLampel,$c1897-1904

300 $a1 db ;$14 cm

505 $a1. Petőfi Sándor költeményei. 8. füzet, Barátság és szerelem. 1. rész - 1901. - 48 p. - (Magyar könyvtár ; 250.) - 2. Petőfi Sándor költeményei. 11. füzet, Élete és költészete. - 1901. - 91 p. (Magyar könyvtár ; 210.) - 3. Tigris és hiéna / Petőfi Sándor. - 1904. - 83 p. - (Magyar könyvtár ; 367-368.) - 4. Petőfiné Szendrey Julia naplója és levelei Térey Marihoz. - [189?]. - 44 p. - (Magyar könyvtár ; 49.)

583 $xMZs

586 $a124.kocsi

949 $a653.325-653.328$lD1$tre$z00618878

999 $aDEBR$bD1$g653.325-653.328

000 00409nam 2200277 i 4504

001 bibKLT00059571

005 19950502144532.0

008 s1901 hu 00010 hun d

040 $aHuDeKLEK

100 1 $aPetőfi Sándor$d(1823-1849)

245 10 $aPetőfi Sándor költeményei

260 0 $aBudapest :$bLampel

300 $c14 cm

503 $a8. füzet, Barátság és szerelem / bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Ferenczi Zoltán ; Tull Ödön képeivel 1. rész. - [1901]. - 80, [1] p. - (Magyar könyvtár ; 250.)

503 $a11. füzet, Élete és költészete / bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Somogyi Gyula ; Tull Ödön képeivel. - [1901]. - 91 p. - (Magyar könyvtár ; 210.)

583 $xMZs

586 $a124.kocsi

700 1 $aFerenczi Zoltán$d(1857-1927)

700 1 $aTull Ödön

700 1 $aSomogyi Gyula

773 $tKolligátum 653.325-653.328$wbibKLT00059627 830 0 $aMagyar könyvtár

949 $a653.325$lD1$n4.549/1994

949 $a653.326$lD1$n4.550/1994

999 $aDEBR$bD1$g653.325$aDEBR$bD1$g653.326

000 00409nam 2200277 i 4504

001 bibKLT00059589

005 19950418135139.0

008 s1904 hu 00010 hun d

040 $aHuDeKLEK

100 1 $aPetőfi Sándor$d(1823-1849)

245 10 $aTigris és hiéna :$bTörténeti dráma négy felvonásban /$cPetőfi Sándor

260 0 $aBudapest :$bLampel,$c[1904]

300 $a83 p. ;$c14 cm

490 1 $a(Magyar könyvtár ;$v367-368.)

583 $xMZs

586 $a124.kocsi

773 $tKolligátum 653.325-653.328$wbibKLT00059627

830 0 $aMagyar könyvtár

949 $a653.327$lD1$n4.551/1994

999 $aDEBR$bD1$g653.327

000 00409nam 2200277 i 4504

001 bibKLT00059592

005 19950418135026.0

008 q18971900hu 00010 hun d

040 $aHuDeKLEK

100 2 $aPetőfiné Szendrey Júlia$d(1828-1868)

245 10 $aPetőfiné Szendrey Júlia naplója Térey Marihoz /$cJókai Mór előszavával

260 0 $aBudapest :$bLampel,$c[189?]

300 $a47 p. ;$c14 cm

490 1 $a(Magyar könyvtár ;$v49.)

583 $xMZs

586 $a124.kocsi

700 1 $aJókai Mór$d(1825-1904)

773 $tKolligátum 653.325-653.328$wbibKLT00059627

830 0 $aMagyar könyvtár

949 $a653.328$lD1$n4.552/1994

999 $aDEBR$bD1$g653.328


Tartalom megjegyzés:

Az újabb szabvány szerinti részletesebb almezőfelosztásban használjuk:

505 00 $agNo.1$tChurch minutes, 1921-1932 --$gno.2.$tChurch history, 1920-1945 /$rby Thomas Brown

Egységesített tárgyszavak:

Egy kiépítendő közös katalógus és könnyű rekordcsere érdekében elengedhetetlen, hogy a különböző könyvtárak által használt tárgyszórendszerekhez tartozó tárgyszavak a bibliográfiai rekordban azonosíthatók legyenek. Ez két különböző formában történhet.

1. Bizonyos, kiadott formában is létező angol nyelvű tárgyszórendszer azonosítható például a második indikátorral.

Library of Congress tárgyszó eredeti formában:

650 0 $aEnglish language$xStudy and teaching.

2. Minden egyéb tárgyszórendszer azonosítása:

- a második indikátor legyen 7 és egy $2 almezőbe kerül a használt tárgyszórendszerre a kód (a már létező USMARC tárgyszórendszer kódokat a Library of Congress-től lehet elkérni);

pld. eredeti nyelvű Art and Architecture Thesaurus $2aat

650 7 $aDesign$2aat

- ugyanakkor az itt készülő tárgyszórendszerek kódolására a Library of Congress a következő ajánlásokat tette:

fordított Library of Congress Subject Headings $2lcsh//hun

fordított Art and Architecture Thesaurus $2aat//hun)

Példák:

Rekord eredeti és fordított Library of Congress tárgyszavakkal és esetleges egyéb helyi nem egységesített tárgyszavakkal:

000 00409nam 2200277 i 4504

001 bibKLT00079058

005 19960109100210.0

008 s1995 hu 00010 eng d

020 $a963 85330 0 5

040 $aHuDeKLEK

041 $aenghun

080 $a802.0-07(076.1):339$a339:802.0-07(076.1)

100 1 $aLoch Agnes

245 10 $aEnglish in business 1 :$bmintafüzet az alapfokú nyelvvizsgához /$círta Loch Ágnes ; [közread. a] Gazdasági Nyelvvizsga Központ

260 0 $a[Budapest] :$b[Implicit],$c1995

300 $a44 p. ;$c24 cm

583 $xlb, KGY

586 $amagdi

650 7 $aAngol nyelv$xfeladatok, gyakorlatok stb.$2lcsh//hun

650 7 $aAngol nyelv$xÜzleti angol$2lcsh//hun

650 0 $aEnglish language$xProblems, exercises, etc.

650 0 $aEnglish language$xBusiness English.

695 $aAngol nyelvkönyv

710 2 $aGazdasági Nyelvvizsga Központ (Budapest)

Rekord eredeti és fordított Art and Architecture Thesaurus descriptorokkal:

000 00614nam 2200205 4500

001 82188570

003 DLC

005 19951220164053.0

008 831123s1981 hu af 00010 hun d

010 $a 82188570

020 $a963 09 1874 9

040 $aDLC$cDLC$dDLC$dHuDeKLEK

050 00 $aNK1505$b.V33 1981

100 1 $aVadas József

245 12 $aA forma tartalma :$baz ipari formatervezésről /$cVadas József

260 0 $a[Budapest] :$bKossuth,$c1981.

300 $a129 p., [12] p. of plates :$bill. ;$c20 cm

490 0 $a(Esztétikai kiskönyvtár,$x0324-3672)

583 $xsze, BI

650 7 $aDesign$2aat

650 7 $aDesign$2aat//hun

695 $aFormatervezés

830 0 $aEsztétikai kiskönyvtár

Rekord eredeti es fordított MeSH tárgyszóval

.....

650 2 $aeredeti MeSH tárgyszó

650 7 $amagyar MeSH$2mesh//hun

----------

Folyóirat kódmezők

A továbbiakban a USMARC szabvány szerinti fontosabb kódmezőket közöljük:

Rec stat (rekord státusza) (leader 05)

c korrigált vagy revideált

d törölt

n új

Entrd (a rekord adatbázisba kerülésének dátuma) - a rendszer generálja

Used (a rekord utolsó változtatásának dátuma) - a rendszer generálja

Type = Record type (Leader 06) Doc. tp.

a nyelvi anyag

b archiv, kézirat

c kotta

d kéziratos kotta

e nyomtatott térkép

f kéziratos térkép

g vetített anyag

k két dimenziós nem vetített grafika

i nem zenei hangfelvétel

j zenei hangfelvétel

m komputer fájl

o oktatócsomag

r három dimenziós műalkotás vagy természeti tárgy

Bib lvl: = Bibliographic level

(Leader07) BIBL. SZINT

a monográfia alkotórésze

b sorozat/periodika alkotó része

c gyűjtemény

d alegység

m monográfia/tétel

s sorozat/periodika

Govt pub (közigazgatási kiadvány) (008/28)

üres nem közig. kiadvány

a autonóm vagy fél-autonóm országrész

c "multilocal" regionális közig. az állami szint alatt

f föderális

i nemzetközi kormányközi

l helyi

m több állami

o közig. kiadvány, nem meghatározott szint

s állami, territoriális, provinciális szint

u nem eldönthető, hogy közig. dok-e

z egyéb

Lang (a dokumentum legfontosabb nyelve) (008/35-37)

külön kódtáblázat van rá

Source ( a katalogizálás forrása) (008/39)

Üres LC

a Nemzeti Mezőgazd. Könyvtár

b Nemzeti Orvosi Könyvtár

c LC közös katalogizálási program

d egyéb

n új periodikum cím (LC)

u ismeretlen

S/L (Successive/latest entry cataloguing; 008/34)

0 a folyóiratot az első szám alapján katalogizáljuk és minden jelentős cím stb. változás után új rekord is készül; a rekordok 780/785 mezők révén összeköttetésben vannak egymással;

1 A rekord mindig a legutolsó állapotot tükrözi.

Repr (reprodukció) (a leírt folyóirat mediuma) (008/23)

Üres a következők egyike sem

a mikrofilm

b mikrofiche

c mikroopaque

d nagy betűs nyomtatvány

f Braille

r szabványos betűnagyság

Enc lvl (leírási szint) (leader 17)

Üres teljes szint

1 teljes szintű, de a leírt anyag nem volt kézben

2 nem teljes szintű, a leírt anyag nem volt kézben

5 részleges, (előzetes szint), még nem tekintendő végleges leírásnak

7 minimális szint

8 prepublikációs szint

u ismeretlen

z a kód nem alkalmazható

Conf pub (konferencia kiadvány) (008/29)

0 nem konferencia kiadvány

1 konferencia kiadvány

Ctry (dok. kiadó, előállító ország kódja) (008/15/17)

külön táblázat

Ser tp (periodikum típusa) (008/21)

Üres az alábbiak egyike sem

m monográfia-sorozat

n újság

p folyóirat

Alphabet (008/33) a cím eredeti abc-je

Üres nincs megadva

a alap latin

b latin 2

c Cyrill

d japán

e kínai

f arab

g görög

h héber

i tai

j devanagari

k koreai

l tamil

u ismeretlen

z egyéb

Index 0 - nincs index

1 - index (saját tartalmára vonatkozó) van a kiadványban

Mod rec (Módosított leírású rekord)

Üres nem módosított (a rekord a könyvön szereplő adatokhoz képest)

x hiányzó karakter (AACR2 óta nem használják)

r teljesen átírt latin betűkre / a nyomtatott cédulák kézírással (arab, kínai, zsidó, japán, koreai, perzsa, jiddis) készültek

o teljesen átírt latin betűkre / a nyomtatott cédulák latin betűsek

Phys med (eredeti dokumentum mediuma) (008/22)

Üres a következők egyike sem

a mikrofilm

b mikrofiche

c mikroopaque

d nagy betűs nyomtatvány

f Braille

r szabványos betűnagyság

Cont (tartalom) (008/24 a mű egészének tartalma; 008/25-27 a mű részben tartalmazza az alábbiakat) maximum négy kód írható be az alábbi lista sorrendjében (ha a leírt dokumentum jelentős részére jellemző):

Üres nincs meghatározva

t technikai riport

b bibliográfia

k diskográfia

q filmográfia

c katalógus

i index

a absztrakt/összefoglaló

d szótár

e enciklopédia

r nyilvántartások

s statisztikák

f kézikönyvek

p programozott szövegek

l törvények

w jogi jelentések, értelmezések

g jogi cikkek

o ismertetése

v jogi esetek

n egy tárgykört taglaló irodalom áttekintése

Frequn (gyakoriság) (008/18)

Üres nincs meghatározott gyakoriság

a évente

b két havonta

c hetente kétszer

d naponta

e két hetente

f félévente

g két évenként

h három évente

i hetente háromszor

j havonta háromszor

m havonta

q negyedévente

s havonta kétszer

t évente háromszor

u ismeretlen

w hetente

z egyéb

Pub st (kiadvány státusza) (008/06)

c=kurrens státusz

d=lezárt

u=ismeretlen

Desc (használt katalogizálási szabvány) (leader 18)

Üres nem-ISBD

a AACR 2

i ISBD

Cum ind (kumulatív index)

Titl pag

ISDS (008/20)

Üres nincs ISSN központ kód megadva

0 nemzetközi központ

1 Egyesült Államok

4 Kanada

z Egyéb

Regular (regularitás) (008/19)

n normalizált irreguláris

r reguláris

x teljesen irreguláris

u ismeretlen

Az "ideális" katalógusmodul

A fejezet további részében egy ideálisnak mondható (legalábbis egy nagyobb könyvtár szempontjából) katalogizálási modul részletes ismertetését kíséreljük meg. Az ismertetés természetesen sokkal bővebb, mint amit bármelyik rendszerben és feltétlenül használni kellene (bár elképzelhető, hogy a nagyobb könyvtári rendszerekben az alábbiakban felsorolt elemek legtöbbjét mégis használják valamilyen formában).

1. A katalogizálás munkafolyamata műveleti szinten:

A katalogizálás műveleti szinten nem más mint egyszerű szövegszerkesztés, szövegbevitel. Ezért a mezőtartalmak helyes megadása céljából a program viszonylag magas szintű szövegszerkesztő, szöveg editálási képességekkel kell hogy rendelkezzen. Természetesen egyszerű szöveg editálással és lehet adatot bevinni, de ez nagyon kényelmetlen és lassú lehet.

Az adatbevitelnél nagyon fontos, hogy lehetőség legyen az authority-fájlok közvetlen használatára és (pl. ablakok alkalmazásával, átemeléssel).

A felfelé és lefelé lapozás lehetősége az adatkitöltés során fontos kényelmi szempont lehet.

A javítandó rekord minden körülmények között megőrződjön addig, amíg nincs kijavítva, különösen ha a javítás authority fájlból történik (ha nem így van, akkor könnyen duplikálhatunk egy tételt akaratunkon kívül, s ez a rendszer más pontjain keveredéseket okozhat).

Szükséges, hogy az adatok másolása az ablakok és a rekordok között megoldott és biztonságos legyen (legyen látható hogy mi és hova viendő át).

Az adatbeviteli műveletek egyszerűek és gyorsak legyenek, különös tekintettel az alkalmazott karakterkészletekre és speciális jelekre.

Legyen könnyű az átjárhatóság a modulok között: a rekordok legyenek megtekinthetők a rendszer bármelyik moduljában; a rekordok legyenek átvihetők egyik modulból a másikba; a rekordok legyenek kapcsolhatók és a rekordok legyenek könnyen ellenőrizhetőek.

2. Karakterkészlet

Fő szempont: az egyes nyelvekben használt szimbólumok elérhetők és használhatók legyenek az átírás folyamán.

A magyar karakterkészlet mellett a latin abc-k különféle betűi legyenek elérhetők, megjeleníthetők és nyomtathatók és a modulból.

Hasznos, ha azok a szimbólumok, amelyek a görög és cirill betűk esetében kellenek, ha azok diakritikus jelekkel írottak, vagy a cirill esetében transzliteráltak.

3. A dokumentumok rekordszerkezete feleljen meg a MARC formátum szerkezetének, ami alapvetően a következő elvek megvalósítását jelenti:

A dokumentum rekordnak mindazon mezőket tartalmaznia kell, amelyekből a különböző dokumentumok (nem csak a monográfiákra, periodikákra, térképekre kell itt gondolnunk, hanem CD-ROM-okra, más hangzó anyagokra, akár tárgyakra is) bibliográfiai leírása felépül.

A rekordok tartalma és struktúrája egyezzen meg a magyar szabvánnyal és az ISO 2709 szabvánnyal. Az adatok exportja és importja a MARC formátum alapján legyen lehetséges. Minden adatelem on-line módon legyen kezelhető és jelenjen meg mind katalóguskártya formátumban, mind a nemzeti szolgáltatások által használt MARC formátumban

Középkori és újkori kéziratoknak, monográfiáknak (ősnyomtatvány, RMK) nincs bibliográfiai szabványa, csak ajánlások: a rekordszerkezet kialakításánál itt figyelembe veendő az ilyen típusú adatbevitelben érdekelt könyvtárak szakemberei által kidolgozott mezőstruktúra.

A rendszernek biztosítania kell a mezőszintű adatkezelést, azaz egy rekord minden mezője szabadon legyen hozzáférhető és alakítható.

Fontos a bevitt adatelemek ismételhetősége (a MARC formátum vagy a mezőt, vagy az almezőt teszi ismételhetővé).

4. Hozzáférés vagy rendszer jelzet (egyedi jelzet)

Minden egyes dokumentum rekord egy egyedi azonosító számmal legyen ellátott, melyet a rendszer az új rekord bevitelénél automatikusan előállít. Ez a jelzet legyen használatos a rekord azonosítására az egész rendszerben (a union catalogue esetében a bibliográfiai rekord mellett a példány leírásánál megjeleníthető legyen a lelőhely kódja is). A rekordjelzet (rekordazonosító) mellett a rendszerek általában még használnak leltári azonosító számot (ezt és automatikusan generálják, de általában nem a katalogizáló modulban, hanem a beszerzési modulban - innen az eltérés) és helyrajzi számot, ami a rekordazonosítóval szemben mindig az adott példány információhoz kötődik.

5. Új rekordok hozzáírása a katalógushoz

Az új rekord előállítható on-line import segítségével és a már létező rekordok felhasználásával is. Az input formátuma általában sablonformátum (MARC). sok esetben szükség van konvertáló programokra, ha az importált rekord szerkezete nem egyezik meg a rendszer által használt formátummal. Az importált rekordok nem feltétlenül kerülnek azonnal az OPAC-ba, legtöbbször csak a katalogizáló procedúra után tölthetők le oda is.

Természetesen mindig van lehetőség egy már létező bibliográfiai rekord tartalmának egy újonnan létrehozott rekordba való átvitelére, illetve a rekord tartalmának átalakítására, új példányinformációk kapcsolására.

Amennyiben a feldolgozó könyvtáros teljesen bibliográfiai rekordot visz be a rendszerbe, akkor általában a rendelkezésére állnak a dokumentumoknak megfelelő beviteli űrlapok, már kész adatok elemeinek átvétele például authority file-okból.

6. A dokumentumok típusai

Fontos, hogy a különböző típusú dokumentumok bevitele különböző sablonok, beviteli űrlapok alapján történjen. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a dokumentumtípusokat, amelyekkel a könyvtárosok szembesülhetnek:

A dokumentumok típusai

könyv

térkép

disszertáció, tézis, egyéb kézirat

konferencia anyag

kutatási jelentés

CD-ROM

kép

mikrofiche

folyóirat

folyóiratcikk

naptár

vezérkönyv, kalauz

kotta

hanglemez

video

kazetta

szabvány

szabadalom

ipari katalógus

poszter

szakdolgozat

évkönyv

gépkönyv (nem ipari katalógus)

különlenyomat

fordítás

aprónyomtatványok

prospektus

Internet források

egyéb

A könyv (egykötetes művek, monografikus felvétel) adatbeviteli űrlapjai minimálisan a következő mezőket tartalmazzák

Cím

Párhuzamos cím

Alcím

Párhuzamos alcím

Szerző(k)

Testületi szerző

Közreműködő(k)

Kiadói közlés

Megjelenési hely

Kiadó

Felelős kiadó

Megjelenési év

Nyomda neve

A nyomtatás helye

A nyomdász neve

Terjedelem

Sorozatcím

Párhuzamos sorozatcím

Sorozatszerző

A sorozat ISSN-je

Sorozatszám

Az alsorozat címe

Párhuzamos alsorozatcím

Az alsorozat alcíme

Az alsorozat szerzője

Az alsorozat ISSN-je

Az alsorozat száma

Megjegyzések

ISBN

Egységesített szerzőnév

Egységesített közreműködői név(ek)

Egységesített konferencianevek

Egységesített testületi szerzői nevek

Egységesített cím

Tárgyszó

A kötet leírás után a monografikus felvétel összes mezője ismételhető mező kell legyen: kötetleírás; a kötet címe; a kötet párhuzamos címe; a kötet alcíme stb.

Disszertáció, tézis, szakdolgozat (csak a könyvekétől eltérő mezők): disszertáció fajtája; intézmény neve; intézmény helye; elfogadás éve; témavezető neve.

Térképek (csak a könyvekétől eltérő mezők): általános dokumentummegjelölés (a 007/00 mező első karaktere alapján állapíthatjuk meg, hogy térképről vagy földgömbről van-e szó); méret (300-as mezőben); projekció (245-ös mezőben)

Képek (kétdimenziós tárgyak illetve kivetített képek, mint pl. dia, mozgókép, stb.)

Konferencia anyagok: a kongresszus neve, helye és időpontja, szervező neve

Kutatási jelentések: kutatóintézet neve és helye

CD-ROM: kétféle feldolgozása létezik, egy monografikus jellegű (számítógépes file-ként) és egy folyóirat jellegű. Utóbbi esetében az adatbevitel folyóirat űrlapon történik s csak egyes plusz mezők illetve a 006 mezőbe bevitt "m" kód jelzi, hogy számítógép file-ról van szó. A plusz mezők pl. a következő információkat tartalmazzák: rendszerkövetelmények (hardver követelmények), melléklet (pl. installációs diszk), installálási adatok, kumulált lemezek adatai. A monografikus feldolgozás esetén szükség van pl. az eredeti dokumentum megnevezését tartalmazó mezőre is, azaz annak a jelölésére, hogy milyen eredetileg más formában (pl. nyomtatott formában) kiadott anyagot tartalmaz a CD-ROM.

Kották (csak a könyvekétől eltérő mezők): az általános dokumentummegjelölésen kívül szükséges a kottatípus megnevezése, a kiadói szám, azonosító és a rekordszám bevitelére szolgáló mező, valamint a hangszer és a hangok (előadó, együttes) kódjának a megjelölése illetve a szólista adatainak (kód) a megadása.

Hangzó dokumentumok: általában a hangfelvétel űrlap használata ajánlott, ami tartalmazza a hangfelvétel típusát, számát, a kompozíció formáját, a felvétel időben megadott hosszát, az egyes számok pontos adatait és időben megadott hosszát, az előadók nevét.

Ipari katalógusok (csak a könyvekétől eltérő mezők): a dokumentum speciális adatai (gyártó, szállító, exportőr stb.).

Szabványok.

Tárgyak (természeti tárgyak, ember által készített modellek, játékok, szobrok, ruházati tárgyak, kiállítási darabok és gépek) feldolgozására és alkalmasnak kell lennie a rendszernek. Természetesen ez csak azokban a könyvtárakban lehet a mindennapi katalogizálási munka feltétele, ahol ezek ténylegesen előfordulhatnak azaz bizonyos szakkönyvtárakban (pl. képzőművészeti, iparművészeti és múzeumi könyvtárakban). Ilyenkor általában a képek beviteli űrlapot használhatjuk, néhány speciális tartalmú mezővel kibővítve. Ezek közül említenénk meg néhányat: a tárgyhoz tartozó felirat, cím vagy bármilyen más szöveges információ és annak nyelvének rögzítése; a tárgyi dokumentum típusának a jelölése (általában nemzetközileg meghatározott kóddal); technikai adatok; hordozó anyag jelölése, stb. Példaként lássuk egy ágyúgolyó bibliográfiai leírását USMARC formátumban (forrás a KLTE):

000 00395nrm 2200265 4504

001 bibKLT00090332

005 19960423181248.0

008 q19601869xxu---u 0rn d

040 $aHuDeKLEK

245 00 $a[Ágyúgolyó]$h[tárgy]

260 $c[186-]$e(Egyesült Államok :$f[s.l.])

300 $a1 ágyúgolyó :$bólom, szürke;$c10 cm átmérőjű

500 $aA címet a katalogizáló adta.

520 $aA polgárháborúban használt "12 fontos" ágyúgolyó

651 0 $aUnited states$xHistory$yCivil War, 1861-1865.

949 $lD1

999 $aDEBR$bD1

Internet források: ezeknek egy könyvtár katalógusában való feldolgozása jelenleg vitatott, de a MARC formátumba való beilleszthetősége már megoldott, a szabványt több könyvtárban már használják. A használat egyik fontos következménye az, hogy ennek segítségével lehetséges egy Interneten található információforrásnak a felhasználása közvetlenül a könyvtár számítógépes katalógusából (pl. egy adott könyv digitalizált szövegének az elérése közvetlenül az adott könyv bibliográfiai leírása alapján készített MARC rekordból. A bibliográfiai rekord ebben az esetben pl. tartalmazza az illető információforrás URL elérését.

Például a Postmodern Culture című elektronikus folyóirat bibliográfiai leírásának a szabvány USMARC alapján tartalmaznia kell a következő mezőket és almezőket is:

A cím megadása lényegében megfelel az eddig és használt szabványoknak, s tartalmazza a számítógépfájl megjelölést:

245 00 $aPostmodern Culture$h[számítógépfájl] :$ban electronic journal of interdisciplinary criticism

Az 538 mezőben megadjuk a forrás elérhetőségének a leírását (jelen esetben az elektronikus levélben való megrendelés módját):

538 $aElektronikus levélben megrendelhető a pmc@ncsuvm.ncsu.edu vagy listserv@ncsuvm.ncsu.edu címeken a "subscribe pmc-list [családnév keresztnév]" paranccsal

Az 583 és 856 mezők felhasználásával megadhatjuk az Internet elérés módját és útvonalát is:

583 $aHozzáférés: World Wide Web

.
.

856 7 $2gopher$ugopher://jefferson.village.virginia.edu:70/11/pubs/pmc

A kolligátumok (egy kötetbe kötött különböző művek) általában az egyedi részek alapján írandók le, de a kolligátumok bibliográfiai leírásával kapcsolatos egyéb követelményeket a különböző rendszerek különféleképpen oldják meg. Ezek közül a legfontosabbak: a részek közötti kapcsolat megteremtése (legalább a kolligátum első tagjára való hivatkozás); a kolligátum minden darabja egyediként is visszakereshető kell legyen; a kolligátummal kapcsolatos bármely történést (pl. kölcsönzés) minden egyes rész alatt regisztrálni kell.

A rendszernek lehetővé kell tennie, hogy fentebb felsorolt mezőkből beviteli sablonok és display formátumok bármely dokumentumtípus számára előállíthatóak legyenek, természetesen itt csak a könyvekétől eltérő mezőkre gondolunk. Ugyanakkor nem szükséges feltétlenül ragaszkodni ezeknek a beviteli űrlapoknak a tényleges elkészítéséhez, ha csak esetlegesen kerülnek egy könyvtár állományába. Ha egy könyvtár komoly zenei gyűjteménnyel rendelkezik akkor lehet fontos a kották és a hangzó anyagok beviteli űrlapjának elkészítése.

7 Update-olás kérdése

A könyvtári rendszer katalogizálási moduljától elvárható, hogy ott és ahol lehetséges formális illetve tartalmi elemek alapján automatikusan ellenőrizze a mezőket (pl. ISBN, ISSN esetében). Hiba esetén legyen lehetőség mind a helyes, mind a dokumentumban talált hibás adat bevitelére (legyen lehetőség akár több helyesírás ellenőrző program elérésére és futtatására is).

8. Többkötetes munkák kezelése

A többkötetes monográfiák kezelése rendkívül összetett kérdés: az adatbázis szerkezetétől és a katalogizálási modulban alkalmazott megoldásoktól függ, hogy milyen lehetőségekkel élhetnek a katalogizáló könyvtárosok. Általában a következő igényeket kell kielégítenie a katalogizáló modulnak ahhoz, hogy a többkötetes munkák megfelelő kapcsolatait kiépíthessük és mind a teljes, mind a részrekordokat visszakereshetővé tegyük.

A többkötetes munkák rekordjának utalásokat kell tartalmaznia az összetartozó kötetekre vonatkozóan;

A különböző kötetek különböző adatainak bevitelét és megjelenítését lehetővé kell tenni és a megjelenítéskor a többkötetes munkák adatainak mind a közös, mind az egyedi kötetekre vonatkozó adatokat tartalmazniuk kell

A többkötetes munkák kötet-adatainak a képernyőn különböző "szinteken" kell megjelenniük, és szabvány formában kell kinyomtatódniuk azaz a képernyőn való megjelenítésnél választani lehessen egy összefoglaló kötet megjelenítés és egy részletes megjelenítés között, valamint a többkötetes munkák bibliográfiai adatainak kinyomtatása megfeleljen a bibliográfiai leírás többkötetes munkák megjelenítési szabványának;

9. A dokumentumok tartalmi feltárásának folyamata

Az egyes dokumentumok bibliográfiai leírásának megtétele még nem elegendő az egyes dokumentumok visszakereshetőségéhez. Ez csak ahhoz elegendő, hogy az egyes dokumentumokat a főbb adatok alapján visszakereshetővé tettük: szerző(k), cím eleje illetve a cím releváns szavai (az angol nyelvű katalógusokban ezt hívják keyword azaz kulcsszó szerinti visszakeresésnek), kiadási adatok és ezekhez az indexekhez csatlakoznak a másodlagos visszakeresési szempontok. mint például a kiadás éve, a dokumentum nyelve és típusa, stb.

Ezek a visszakeresési szempontok azonban csak a direkt visszakeresést teszik lehetővé. Az olvasók jelentős része egy adott témához, tárgykörhöz keres irodalmat, így a katalogizáláskor nagyon fontos munkafolyamat a dokumentumok tartalmi feltárása. Ez vagy tárgyszavak (deszkriptorok), vagy szakjelzetek segítségével történhet, illetve a kettő kombinációja a leghatékonyabb. A nyitott polcos raktárakkal/olvasótermekkel rendelkező könyvtárakban a szakjelzet egyben a helyrajzi szám kiegészítője is, így ezekben a könyvtárakban a tartalmi feltárás szabályait bizonyos praktikus elhelyezési szempontok és módosíthatják.

A továbbiakban a tartalmi feltárásnak azokat a szempontjait fogjuk ismertetni, amelyek a számítógépes feldolgozást vagy a visszakeresést megkönnyíthetik.

Tárgyszavak

Fontos, hogy legyen lehetőség a dokumentumok szabadon választott tárgyszavakkal történő indexelésére (azaz a rendszer ne tartalmazzon olyan elemeket, amelyek tartalmi feltáráson kívüli szempontok alapján megkötik a tárgyszavak megválasztását):

A rendszer a MARC formátumnak megfelelően külön mezőt biztosítson a tárgyszónak, s e mező rugalmasan bővíthető legyen (azaz legyen lehetőség úgynevezett nem szabványos, házi használatú tárgyszavak felvételére is);

Célszerű, ha a tárgyszavak authority control alá esnek és a tárgyszavak betűrendes listája ablak-technikával megjeleníthető és az ablakból átemeléssel felhasználható;

A tárgyszólista tartalmazzon utalókat, lehetőség szerint minél több típust és minél több szinten (bár itt és feltétlenül figyelembe kell venni a könyvtár jellegéből, nagyságából következő praktikus megoldásokat, mert a számítógépes katalogizálás nem szolgálhat ürügyként arra, hogy a feldolgozási folyamatot lelassítsuk);

Nagyon fontos, hogy a tárgyszólista karbantartása csak felhatalmazással legyen lehetséges: általában csak magasan kvalifikált, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező munkatárs alkalmas arra, hogy a teljes tárgyszórendszert (az utalókkal összhangban) karbantartsa és a változtatások hatásait átlássa;

A tárgyszólistában történő lefelé és felfelé lapozás legyen lehetséges mind az authority file alkalmazása, mind az OPAC funkció használata esetén (a felfelé való lapozás és az előző képernyőlapra való hivatkozás "memóriagazdálkodási" okok miatt a legtöbbször nehézségekbe ütközik);

Szerencsés, ha a tárgyszólánc minden eleme visszakereshető, nem csak a tárgyszólánc egésze (de itt is olyan problémákkal kerülhetünk szembe, mint az előző pontnál);

Jó, ha van lehetőség arra, hogy az egyes tárgyszavak egyértelmű ETO jelzeteit szótárszerűen és visszakeresésre alkalmasan tartalmazza a rendszer (például ennek segítségével lehetséges egy többnyelvű keresőrendszer kialakítása is, de egész egyszerűen a rutinszerű tartalmi feltárást és meggyorsíthatjuk így);

Szakjelzetek

A nemzeti hagyományoknak megfelelően a könyvtári rendszerekben többféle szakjelzetet használnak a tartalmi feltárás gyakorlatában: a Kongresszusi Könyvtár jelzete, a Dewey rendszer és az Egyetemes Tizedes Osztályozás jelzetei. Ugyanakkor egyes szakkönyvtárakban egyéni jelzeteket is használhatnak. Az adott könyvtári rendszer a legtöbb esetben nem alkalmas egy az egyben annak az osztályozási jelzetnek a használatára, amit az adott könyvtárban elvárnak tőle. Így az egyes rendszerek installálása során elég sok kompromisszumot kell kötni mind a szállítók, mind a felhasználók részéről. A továbbiakban ezekhez a kompromisszumokhoz szeretnénk támpontokat adni, a Magyarországon leggyakrabban használt ETO szakjelzetek alkalmazása alapján.

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás jelzetei.

Az előzőekből következik, hogy nagyon fontos szempont az is, hogy az ETO jelzetekkel történő osztályozás mellett legyen lehetséges más jelzetek alkalmazása is;

A rendszer legyen képes az ETO-ban alkalmazott hagyományos jelek értelmezésére, azaz a nem szám alakú karakterek megfelelő helyre való besorolására mind a böngészés, mind a direkt keresés módban (a számítógépes rendszerekben a visszakeresésnél a különféle zárójeleknek, pontoknak, írásjeleknek, stb. meghatározott szerepük van, éppen ezért ezek tiltott karakterek azon mezők esetében, amelyeknek a tartalmát visszakereshetővé akarjuk tenni);

A rendszer külön mezőt biztosítson a szakjelzeteknek, s e mező rugalmasan bővíthető legyen azaz itt és legyen lehetőség (hasonlóan a tárgyszavakhoz) a fő jelzeteken kívül egyéb jelzeteket és felvenni;

Legyen lehetőség a besorolás szabályai szerinti sorrendezésre: ez megint a nem szám alakú karakterek megfelelő helyre való besorolásának a problémája (lásd fent);

Ugyancsak a tárgyszavakhoz hasonlóan a szakjelzeteket authority control alá kell vonni a bevitelnél és jó, ha a szakjelzetek listája ablak-technikával megjeleníthető és átemeléssel a lista egyes elemei átvehetők;

Jó, ha a szakjelzetek listájában történő lefelé és felfelé lapozás lehetséges mind az authority file alkalmazása, mind az OPAC funkció használata esetén (a felfelé való lapozás és az előző képernyőlapra való hivatkozás "memóriagazdálkodási" okok miatt a legtöbbször nehézségekbe ütközik);

Fontos, hogy a jelzetek karbantartása, megváltoztatása csak felhatalmazott személy által legyen lehetséges: általában csak magasan kvalifikált, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező munkatárs alkalmas arra, hogy a teljes szakjelzet rendszert karbantartsa és a változtatásokat hatásait átlássa;

Jogos igény a felhasználók részéről, hogy ne csak teljes jelzetek, hanem azok részei átvihetők legyenek (ez legtöbbször csak grafikus felület alkalmazása esetén megoldható);

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az ETO által használt hagyományos jeleket (megadva értelmezésüket is), amelyeknek használata a számítógépes adatbevitel esetén és szerencsés lenne:

/ a fogalmak kiterjesztése, általánosító funkció (csak a főtáblázati jelzetekből (önálló fogalmak esetén)

: a fogalmak viszonyítása, viszonyító funkció

= nyelvi alosztály (a dokumentum nyelve

(0...) formai alosztály (a dokumentum típusa)

(1/9) helyi alosztály (a tartalomra jellemző földrajzi hely jelzésére)

(=...) faji és nemzeti alosztály

"..." időalosztály, a témára vonatkozó kronológia

*... nem-ETO kódok és jelzetek

A/Z nevek, betűrendes rendszó

-0

-1-9 különleges, korlátozottan közös, függő alosztály

.00... szempont szerinti, általánosan közös, függő alosztály

.01./.09 különleges, korlátozottan közös, függő alosztály

...'... különleges, korlátozottan közös, függő aposztrófos alosztály

Tezaurusz használata

Sok könyvtárban (főleg a nem általános profilú könyvtárakban) jogos igény a tezaurusz alkotása is. Szerencsés, ha a tartalmi feldolgozás hatékonyabbá tétele érdekében a rendszer támogatja ezt a megoldást is. Ugyanakkor nem várható el a számítógépes könyvtári rendszerektől, hogy tezaurusz készítésére alapvetően alkalmasak legyenek, hiszen egy általános jellegű könyvtárban nincs igazi igény a használatukra. Amennyiben a könyvtári rendszer mégis alkalmas tezaurusz létrehozására, akkor szerencsés, ha a felhasználónak lehetősége van arra, hogy saját kapcsolattípusokat definiáljon. Jó, ha a fogalmakat hangsúlyozni lehet olyan módon is, hogy például egy szinonimát a rendszer fontosabbnak tekintsen mint egy másik fogalmat. Hasonlóképpen szerencsés megoldás, ha az adatok összekapcsolásánál nem csak az összefüggésbe hozandó adatokat, a kapcsolat irányát (egyirányú vagy kétirányú), hanem a közöttük levő kapcsolatot is szabadon definiálhatjuk.

Authority fájlok és authority control használata

Az authority control használata nem más, mint az egységesített adatok (szerzőségi, cím-, kiadási, stb. adatok) ellenőrzött bevitele. Ennek segítségével (a hivatkozási adatok, illetve az egységesített adatok rendszere révén) a rendszer biztosítani tudja a katalogizálási adatok egységességét és pontosságát.

A rendszer akkor működik jól, ha a rendszer megfelelő pontjain a besorolási adatok megtekinthetők és az ablakos technika segítségével a megfelelő elemek a listából átemelhetők. Az egységesített adatok módosításával globális módosítás történik: az authority file megadott eleméhez csatlakozó összes bibliográfiai rekordban követhető lesz a változtatás.

Szerencsés, ha a rendszer külön kezelhető authority file-okat tartalmaz. Ebben az esetben ugyanis betölthetünk authority file-t a rendszerbe, mint háttérfile-t, s az abban található besorolási adatokat és felhasználhatjuk a katalogizálás során. Ez egyben a nemzetközi bibliográfiai szabványok elterjedését és segítené: az olvasók pedig egyre biztosabban megtalálnák a számukra szükséges adatot, akármelyik könyvtár számítógépes katalógusát és használják.

Néhány ötlet azzal kapcsolatban, hogy mire és kell figyelni az authority file-ok kialakítása, használata során:

Az authority file-ok legyenek generálhatók minden olyan mezőből, amelyek már tartalmaznak adatot (azaz a könyvtárak szabadon határozhassák meg, hogy milyen mezők és almezők tartalmából szeretnének besorolási adatfile-t létrehozni). Ugyanakkor azt és el kell fogadni, hogy a besorolási adatmezők meghatározása csak a rendszer konfigurálásánál vagy újraszervezésénél (reorganization) megadható illetve megváltoztatható paramétere a rendszereknek, hiszen működés közben való megváltoztatás a rendszer működési zavarához vezethetne.

Az authority fájlok automatikusan létrehozhatók legyenek mind a dokumentumrekordok tartalmából, mind közvetlen adatbevitellel: azaz legyen lehetőség arra is, hogy az authority file-ok tartalmát önálló adatbevitellel is megváltoztathassuk (erre legtöbbször csak akkor van a lehetőség, ha a rendszer önálló authority file-okkal dolgozik).

Az authority fájlokban való javítások automatikusan kell hogy megváltoztassák a rekordok megfelelő mezőit.

Az authority fájlból a rekordba való átvitel ablak-technika segítségével történjék.

Az authority fájl adatai legyenek átvihetők a központi könyvtár, a tagkönyvtárak, illetve a hálózat más könyvtárai számára.

Az authority fájlok generálására és karbantartására lehetőség szerint a következő műveletek álljanak rendelkezésre:

Legyenek műveletek, amelyek értelmezik a hagyományos könyvtári jeleket;

Legyenek műveletek, amelyek a karakterkészletek közötti megkülönböztetést szolgálják;

Legyenek műveletek amelyekkel időrendi sorrend képezhető (visszafelé haladóan is);

Az authority fájlok megjelenítése többféle rendezési elv megvalósításával legyen lehetséges: a szerzői név vagy a címszó (a cím maga) mint a fájlszerkesztés alapja az indexben csak egyszer jelenjen meg; az indexnek meg kell tudnia mutatni, hogy az adott szerzőre vagy az adott címszegmensre hány rekord található; álnév alatt publikáló szerző esetén az indexnek utalást kell tartalmaznia; ha a címszegmens különféle címek részeként és szerepelhet, az indexnek erről és tájékoztatnia kell;

Az authority fájlok generálása és módosítása során az authority ellenőrzés folyamata a következő:

Új rendszó adása (első elem)

Rendszó javítása (első elem)

Rendszó törlése (első elem)

Minden egyes fenti művelet végrehajtás előtt véglegesítést kell követeljen

A bibliográfiai rekordok automatikus update-ja során figyelembe kell venni, hogy amikor az authority ellenőrzés funkció részeként rendszó módosítás történik, az adott rendszót tartalmazó rekordok automatikusan módosulnak a korrekciónak megfelelően.

Amennyiben a besorolási adatok file-ja alkalmas tezaurusz létrehozására, akkor lehetőség szerint az authority file on-line ellenőrzése a következő funkciókból álljon:

Utalók létrehozása két rendszó között: szűkebb fogalom; tágabb fogalom; lásd típus (több utalás); lásd még... típus;

Nagyon szerencsés megoldás, ha az authority file egyes elemének a létrehozásánál lehetséges megjegyzések hozzáadása;

Ugyancsak felhasználó barát megoldás és nagyobb könyvtári rendszerek installálásánál alapvető követelmény és lehet, hogy a rendszer alsó szintű nyitottsága tegye lehetővé más adatbázisok konkatenálását a visszakeresési lehetőségekhez (Ki Kicsoda-típusú index, helynevek indexe, stb.).

Visszakeresés

A katalogizálási munkafolyamat igen fontos része a már feldolgozott dokumentumok bibliográfiai leírásának a pontos és gyors visszakeresése. Legtöbbször az OPAC modul lehetőségeinek az eléréséről van szó: a grafikus lehetőségekkel rendelkező rendszerek esetében visszakeresés után a bibliográfiai leírás drag and drop módszerrel átemelhető a bibliográfiai adatbeviteli űrlapba és ott a megfelelő adatok módosíthatók.

Egyéb funkciók

Javítások

Az eddigiek alapján világosan látható, hogy a katalogizálási modul szolgál arra is, hogy az OPAC-ban található rekordok hibás adatbevitelét javíthassuk. Legtöbbször egy temporális file-ba átemelhetjük a bibliográfiai rekordot, majd javítás után visszamentjük az OPAC-ba. Néhány szempont a javításhoz:

A hibák legyenek közvetlenül javíthatók, azaz egyszerű szövegszerkesztő vagy szöveg editáló eljárások alkalmazásával javíthassuk az egyes mezők és almezők tartalmát;

Célszerű, ha a javítási művelet alatt a teljes rekord látható;

Az új rekordok mezőtartalmainak átvitele és módosítása egyszerű művelettel megoldható legyen;

Legyen lehetőség a rekordok szerkezetének megváltoztatására, azaz amennyiben kiderül, hogy rossz beviteli űrlapon dolgoztuk fel az illető dokumentumot, legyen lehetőség egy másik űrlap segítségével javítani azt (pl. többkötetes műként dolgoztunk fel egy időszaki kiadványt, hogy egy szélsőséges példát mondjunk);

A javítások időpontja automatikusan kerüljön be az adatbevivő munkáját követő log/history file-ba;

Jó, ha van "undo" funkció.

Rekordok másolása

Erre a részmunkafolyamatra azért van szükség, mert sokszor előfordul, hogy a könyvtár már egyszer feldolgozott dokumentumból szerez be egy újabb példányt, illetve valamelyik tagkönyvtár vesz olyan példányt, amit mások már feldolgoztak a rendszer valamelyik pontján. Ilyenkor fontos lehet a bibliográfiai rekord adatainak a másolása, illetve teljes azonosság esetén a példány információ egyszerű hozzáadása (hiszen a teljes azonosság esetében nem másolásról van szó: a példányinformációk kezelése feleslegessé teszi a bibliográfiai rekord duplikálását).

Mind a saját könyvtár, mind a tagkönyvtárak és mind a hálózat többi könyvtára rekordjainak másolása lehetséges kell hogy legyen (egyetemi könyvtári hálózat esetében ez nagyon fontos szempont: a tagkönyvtárakban általában nincs idő arra, hogy teljes bibliográfiai leírásokat készítsenek). A legjobb megoldás az, ha a központi könyvtáraknak és a tagkönyvtáraknak van lehetősége a union catalogue-ból (a könyvtárak állományai alapján létrehozott központi katalógus), vagy egymás rekordjaiból történő másolásra;

Fontos, hogy legyen lehetőség a létező rekord egyetlen mezőjének másolására; a rekordhoz egy mező hozzáadására; CD-ROM-on lévő adatok másolására vagy részleges átemelésére.

Rekord törlése

Csak jogosultsággal rendelkező személyek számára legyen rekordtörlési lehetőség, a törlés előtti végső ellenőrzéssel. Általában csak felhatalmazott személyek számára engedélyezett, hogy egy rekordot fizikai értelemben és töröljön a katalógusból. A temporális file-okból való törlés viszont minden feldolgozó saját maga által ellenőrzött tevékenysége, ez nem érinti a többiek munkáját.

Nagyobb állományadatok fizikai törlését csak a rendszerfelelős teheti meg, szintén többszörös ellenőrzés után (hiszen ezek a továbbiakban már nem állíthatók vissza).

Nyomtatás

Erről már szó volt az általános paraméterek megadásánál, de minden egyes modulnál vissza kell térnünk rá a speciális paraméterek tisztázása érdekében.

Szükséges, hogy a bibliográfiai rekord szabvány katalógus formátumban és kinyomtatható legyen, hiszen mind a könyvtárban szükségesek lehetnek olyan részmunkafolyamatok, amelyekhez ez szükséges (egyes elkülönített állományok esetében például), mind a könyvtár szolgáltathat más könyvtárak, intézmények vagy személyek számára olyan adatokat, amihez ez a forma kellhet.

A bibliográfiai rekordok lista alakban, különböző szempontok alapján rendezve és legyenek kinyomtathatók vagy egyszerűen csak a bevitel sorrendjében valamilyen szabvány nyomtatási formátumban (A4, B5, stb.).

Jó, ha van lehetőség saját formátum generálására a felhasználó részéről: a napi munkavégzés során többször előfordulhat, hogy olyan formátumra van szükségünk, ami nincs beépítve a rendszerbe.

Nagyon fontos, hogy legyen lehetőség a file-ba történő nyomtatásra (mind formázott, mind formázatlan ASCII-szöveg; MARC formátum): bibliográfiai szolgáltatásokhoz, konvertálásokhoz lehet erre szükségünk.

Megjelenítés

A katalogizálásnál általában a belső rekordformátumot használjuk a megjelenítéshez, de lehetnek olyan speciális munkafolyamatok, amikor ettől eltérő formátumra van szükségünk. A katalógusmodul megjelenítési formátumai a következők lehetnek (hasonlóan a későbbiekben az OPAC modulban tárgyaltakéhoz):

Rövid formátum (általában szerző, cím, kiadási év, helyrajzi jelzet, esetleg példány adatok);

Teljes formátum (a magyar ISBD szabvány szerinti standard bibliográfiai formátum);

Közepes formátum (ez legtöbbször az adott könyvtár által meghatározott formátumot jelenti);

Listázás (egy vagy több mező adatai és/vagy kombinációik többféle szempont alapján rendezve): erre legtöbbször a temporális vagy dezideráta (és egyéb a beszerzés kapcsán keletkezett) file-ok feldolgozásakor lehet szükség;

MARC formátum: vagy eleve ez a belső formátum, vagy az export/import funkciók használatakor kerül előtérbe.

Jogosultságok, a munkafolyamatok ellenőrzése

A katalogizáló modul részletezésénél többször is utaltunk rá, hogy az egyes munkafolyamatok különböző jogosultságokhoz kötöttek, illetve maga a munkafolyamat a lehetőségek szerint állandóan ellenőrzött. Így ezek kezelését és külön kell tárgyalnunk.

Mivel több személy is dolgozhat egy rekordon (akár temporális file-ok esetében, akár a bibliográfiai és a tartalmi feltárás elkülönülése esetében), s mivel azonos mezők használatosak a különféle dokumentumok feldolgozásakor, a különböző mezők kitöltésére és a dokumentumtípusokra, az egyes katalogizálási munkafolyamatokra jogosultságokat kell kijelölni. Szükséges katalogizálási hozzáférést biztosítani a feldolgozóknak, a szakreferenseknek, folyóiratfeldolgozóknak és mindazoknak, akiknek szükségül kelet a modul használatára. (Például a kölcsönző könyvtárosok és használhatják a katalogizálási modult, amennyiben szükséges lehet egyes alapadatok megváltoztatása a kölcsönzési munkafolyamat közben: dokumentum típusa, példány vonalkódja, stb.).

A jogosultsággal rendelkező személyek száma a szükségleteknek megfelelően változtatható kell legyen. Ezzel párhuzamosan megengedett, hogy a felhasználók maguk válasszák meg a munkafolyamat használatához a saját jelszavukat.

A katalogizálás teljes folyamán a rendszernek minden mezőt elérhetővé kell tennie, módosításokat azonban csak a jogosult személy által szabad engedélyeznie. Azaz bárki megnézhet bármilyen, a bibliográfiai rekordhoz kapcsolódó adatot, de azok teljes körű változtatása csak egyesek számára engedélyezett (lásd törlési jogosultságok).

Felülbírálati jogosultság: a szükséges változtatások csak a jogosult személy által tehetők meg, de legyenek olyan azonosítók és a rendszerben, amelyekhez ezek felülbírálása és köthető.

Jogosultsági indexek: fontos lehet, hogy elő lehessen állítani a jogosultsággal rendelkező személyek listáját. A jogosultsági indexnek a könyvtári feldolgozó munka minden típusára ki kell terjednie (minden mezőt a könyvtár határoz meg).