Bevezetés

Tanulmányunk a rendelkezésre álló idő rövidsége folytán nem terjedhet ki minden digitális könyvtári kezdeményezésre. Megpróbáltunk ugyankkor módszertanilag és földrajzilag is változatos képet bemutatni.

A tanulmányban található URL-ek 1998. februárjában élő szervereket és fájlokat fedtek.

A digitális könyvtár fogalma ma még kiforratlan, ennek ellenére meg kell határoznunk, hogy mit értünk ezen a kifejezésen.

A digitális könyvtár legtöbbek által osztott víziója olyan osztott repozitóriumok hálózata, amely kereshető indexelt gyűjteményekben és azok között. Rövid távon tehát olyan technológiákat kell kifejleszteni, amelyek transzparens keresést tesznek lehetővé ezek között a repozitóriumok között és képes kezelni a formátumok és protokollok különböző változatait. Hosszú távon nemcsak ezek, hanem a tartalom és jelentés variációinak kezelésére is ki kell dolgozni a technológiákat. A végső cél tehát a mély szemantikai együttműködés (interoperabilitás), vagyis az a képesség, hogy a felhasználó konzisztensen és koherensen érhessen el heterogén repozitóriumokban elosztott digitális objektumok és szolgáltatások hasonló (bár autonóm módon definiált és kezelt) osztályait, amelyek olyan módon vannak kapcsolva egymáshoz, hogy egyetlen, szervezett gyűjteménynek látszanak. Ez utóbbi a federating, amely egyelőre nemigen fordítható magyarra (talán a közös működés kifejezés megközelíti az együttműködő, mégis önálló egységek értelmét) és túlterjed a repozitóriumok felhasználásán, amelyek maguk indexelt objektumok gyűjteményei.

Sok meghatározásban a digitális könyvtár mellett szinonim módon szerepel a virtuális és az elektronikus könyvtár.

A mi használatunkban az elektronikus könyvtár a számítógépek könyvtári alkalmazásának összességét jelenti; a virtuális könyvtár pedig azoknak az azonosítóknak rendezett gyűjteménye, amelyek másutt tárolt, és hálózaton elérhető dokumentumokat jelölnek.

Formai szempontból a digitális könyvtár gyűjteményébe tartozik a könyvtári anyagok sokféle gyűjteménye, digitális formában így

- a retrospektíve konvertált anyagok éppúgy, mint újonnan közölt dokumentumok, amelyek lehetnek nyomtatott művek származékai vagy eredeti elektronikus kiadványok;

- a dokumentumtípusok széles köre, beleértve a folyóiratokat, monográfiákat, referenciaműveket, kép-, hang- és mozgókép- anyagokat;

- mindenféle digitális formátum a bitmap képektől az SGML-kódolású szövegeken át a speciális formában kódolt kép- és hanganyagig.