Az előbbiekben már említettem, hogy 1705-1710 között a kisgimnáziumi tananyagot oktatta Hetényi Sámuel az iskolában. Tudjuk azt is, hogy a mezőtúri iskola a debreceni kollégium partikulája volt (erre a későbbiekben még visszatérek). A partikuláris jelleg megléte viszont még nem jelentette azt, hogy középfokú oktatás is zajlott az adott partikulában, mert sok ilyen iskola csak egy népiskolát jelentett. A mezőtúri református gimnáziummal kapcsolatos kutatások valamennyien azt állítják, hogy a városban középszintű oktatás folyt. Ezek a munkák nem közlik egyértelműen, hogy a középfokú tanítás melyik típusa volt meg a városban. Ráadásul eltérő időpontokra teszik a különböző fokozatok folyamatos működésének időszakát.
A Bodoki szerzőpáros szerint 1734-től volt ismét középfokú oktatás, mert a templommal együtt ekkor épült fel ismét a fiúiskola, illetve ekkor vették át némi módosítással a debreceni kollégium 1657-es törvényeit. Egyben Bodokiék szerint a mezőtúri iskola Debrecen legszínvonalasabb partikulája volt az 1740-es évektől a század végéig. Ezzel szemben Soós Imre és Szabó László csak a XVIII. század végére datálják a mezőtúri középszintű oktatás létrejöttét, míg Marcsa Imre és Mészáros István szerint Mezőtúron 1714-től a XVIII. század folyamán végig az úgynevezett nagygimnáziumi oktatás folyt. Tóth Dezső azt mondja, hogy már a lakosok visszatelepülésétől, azaz 1710-től olyan kollégiuma volt a településnek, amely a legmagasabb szinten oktató partikulák közé tartozott. Ehhez Tóth azért azt is hozzáteszi, hogy véglegesen csak 1734-ben szilárdult meg a nagygimnáziumi oktatás Túron. Az iskola 1980-as évkönyvében található iskolatörténet szerint pedig a XVI. századi alapítástól kezdve folyamatosan középszintű oktatás folyt itt, amelyre bizonyítékként az iskola tagozódását leíró följegyzést idéznek az egyházi levéltár egy anyagából. Ez a tagozódás grammatikai, poétikai, retorikai tagozatokat említ, vagyis a nagygimnázium meglétének legfőbb bizonyítékait. Faragó Bálint szerint a XVIII. század folyamán az oktatás színvonala erősen függött az adott rektor személyétől, de a század közepétől a városban folyamatosan "magasabb szintű oktatás folyt egy átlagos gimnáziumnál." Vadász István és Fekete Szabó Sándor szerint csak a XVIII. század közepétől játszott jelentős szerepet a mezőtúri református gimnázium a megye kulturális életében. Soós Adorján ezzel szemben azt állítja, hogy az egész XVIII. század alatt a városban egy középfokú iskola működött. Simon Béla csak annyit közöl az előzőekhez, hogy a XVIII. század végétől a református fiúiskola elemi- és középszintre vált szét. Látható, mennyire nem egyértelmű, hogy milyen típusú iskola volt Mezőtúron.
Kutatásaim során több bizonyítékot találtam a nagygimnáziumi szint meglétére Mezőtúron. Vegyük sorra ezeket.