2.4 Partikuláris viszony és egyházi jelleg

A kollégium történetét tárgyaló munkák mind egybehangzóan állítják, hogy a mezőtúri református iskola a XVIII. században Debrecen partikulája volt, és ennek szerintük két főbb bizonyítéka van. Az egyik a mezőtúri fiúiskola törvényeinek feltűnő hasonlósága a debreceniével, a másik, hogy a partikula rektorainak kimutatható többsége a debreceni kollégiumból jött Mezőtúrra. Magam is számos jelét találtam annak, hogy Mezőtúr kollégiuma Debrecenhez tartozott partikulaként. 1714-ben például Ketskeméti János a debreceni kollégiumból jött a rektornak a városba. Továbbá arról is találtam adatot, hogy 1758-ban a mezőtúri intézmény adományt küldött az anyaintézményének Debrecenbe. Számunkra ez azért fontos, mert a két iskolai könyvtár között esetleges analógiákat lehet a későbbiekben felállítani.

Meghatározó volt az iskola és könyvtárának működésében az intézmény református jellege. Tudjuk, hogy a XVIII. század folyamán a református kollégiumok közül egyedül Debrecenben és Sárospatakon volt nagyobb könyvgyűjtemény, de ezekre is az volt a jellemző, hogy állományuk kevésbé tudott lépést tartani a XVIII. század szellemi mozgalmaival. A többi kisebb iskolában meg egyáltalán nem volt nagy és modern gyűjtemény, ellentétben a piaristákkal. A mezőtúri iskola a XVIII. század alatt (egyébként az iskola alapításától kezdve 1948-ig) folyamatosan református intézményként működött.