Az iskola épületére és tanulóinak létszámára vonatkozólag van néhány adatunk a XVIII. századból. 1720-1734 között felépült a református templom a városban. Ezzel együtt valószínűleg elkészült az iskola kőépülete is. Az iskola épületéről nem sikerült sok információt szereznem, annyit azért tudunk, hogy egy 1725-ös érseki körlevél vádolja a mezőtúriakat, amiért kőből mertek iskolát építeni. Kőből készült iskolaépület meglétére enged következtetni az 1782-85 közötti katonai leírása a városnak, bár a templomon és két parókián kívül konkrétan nem nevezte meg, milyen épületek voltak még a városban. A szöveg viszont egyértelműen közli, hogy ezeken kívül is voltak még szilárd falú épületek a városban. Az egyik ezek közül nagy valószínűséggel a városháza, amelyet 1726-ban építettek, feltételezésem szerint a másik viszont az iskola épülete lehetett. Iskolai épületről ezután 1799-ből van adatunk, amikor egy új épületet emeltek. Ebben talán már volt egy igen kicsi könyvtárhelyiség is.
Nem tudom, hogy ebben az 1799-ben épült iskolában mennyi diák férhetett el, mert erre nincsen adatunk, viszont korábbi időszakra vonatkozólag igen. 1750-ben 150, 1758-ban 250, 1764-ben 300 fiú tanult Mezőtúron az elemi és a gimnáziumi tagozatot együttvéve. Ilyen magas tanulói létszám mellett valószínűleg szükség volt egy könyvtárra. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy Bodolay László szerint a XVIII. század folyamán ritkán volt annyi felsőbb tagozatos diák, hogy az 1734-es törvény által előírt tisztségekre mindig jutott volna elegendő beosztott.
A középfokú oktatás meglétének bizonyítását azért írtam le ilyen részletesen, mert egy nagygimnáziumként működő iskola létezése feltételezi azt is, hogy létezett valamilyen könyvgyűjtemény az intézményben. Mielőtt azonban még rátérnék a könyvtár létezésének problémakörére, tisztázni kell a város, a helyi egyház és az iskola viszonyát.