Forrás: http://www.mezotur.hu
A következőkben szeretném azokat a forrásokat elemezni, amelyek a mezőtúri református gimnázium könyvtárának XVIII. századi fennállását bizonyítják. A XVIII. századból származó forrásokat tekintem elsődleges bizonyítékoknak, de felhasználtam későbbi években keletkezett adatokat is. Meg kell még jegyeznem, hogy több adatom nem az iskolai könyvtárról szól, hanem az egyház és az árvák gyűjteményéről, de ezeket is szükséges elemezni, mert kapcsolatban vannak az iskola könyvtárával.
Arra, hogy a XVIII. században volt az iskolának könyvtára a legmeggyőzőbb bizonyíték az 1765-ből származó iskolai könyvjegyzék. Jelentősége, hogy eddig csak Ertsei Dániel Mezőtúrra kerülésétől (1777) volt a könyvtár története jobban ismert. Egész pontosan annyit tudtak Ertseiről, hogy ő kezdte el a gyűjtemény tudatos szaporítását. Továbbá ez idáig nem volt tudomásunk egyáltalán a XVIII. századi könyvjegyzék létezéséről, ugyanis az első katalógus keletkezését 1843-44-re tették. Sőt, Tolnay Gábor szerint csak a XIX. század elejére tehető a könyvtár alapítása, és ezt az állítást vallják a Magyar Minerva 1902-es és 1915-ös készítői is. Ebben a szerzők valószínűleg 1831-re gondoltak, amikor a könyvtár a gimnázium épületébe és fennhatósága alá került. 1950-ben viszont már a könyvtár címkönyve azt állította, hogy a tanári könyvtárat 1793-ban alapították. Ez utóbbinál megbízhatóbb forrás az 1765-ös katalóguson kívül Lévai Bálint és Szabó Pál már sokat idézett munkája a mezőtúri református iskoláról. Ennek alapján a gimnáziumnak és a helyi református egyháznak latin, görög és héber nyelvű könyvei voltak, valamint teológiai, filozófiai, történelmi tárgyú művei. Az előbbiekben már foglalkoztam ezzel a forrással és megállapítottam, hogy a XVIII. század közepétől egészen 1820-ig terjedő évekről nyújt adatokat. A szöveg három különböző korszakból származik. Egyrészt a szöveg eleje, amely 1789-1810 vagy 1815-1820 közötti időszak valamelyikére vonatkozik, illetve az Ertsei idézet, amely 1777-1809 között keletkezhetett. Az idézet harmadik része, amely 1778-ra vonatkozik, az iskolai könyvek gyűjteményének létezéséről fontos bizonyíték. Ez Pictét Benedek Theológia Medulla című könyvét említi, amelyből a mezőtúri diákok tanultak, és ezt a könyvet az 1765-ös katalógus is felsorolja. Tehát nemcsak 1765-ben, hanem 1778-ban is az iskola gyűjteményében volt Pictét műve.
1765 előttről nincs olyan adat, amely kifejezetten az iskolai könyvtárat említené, de van néhány olyan forrásunk, amely arra enged következtetni, hogy volt az iskolánk könyvtára. Ezek a források például az iskola törvényei. Mezőtúron viszont nincs olyan cikkely, amely kizárólag egyértelműen a könyvtárról rendelkezne. Ez azzal magyarázható, hogy mind 1734-ben mind 1771-ben és 1782-ben olyan kicsi könyvgyűjtemény volt Túron, hogy arról külön rendelkezni értelmetlen lett volna.( Maga az 1765-ös jegyzék 79 tételt tartalmaz ). Könyvtárra utaló részek viszont azért találhatóak a törvényekben. Ilyen például, amikor az 1734-es és az 1771-es törvények előírják a latin, a héber és a görög nyelv tanulását, amelyekhez kellett az iskolának ilyen nyelvű könyvekkel rendelkeznie. Másik ilyen utalás az, amikor az 1734-es törvény előírja a felolvasásokat, kívülről való felmondását. Ez valószínűleg a tankönyvek felmondására vonatkozik, amely könyvek akár a könyvtárban is lehettek. Továbbá ez a törvény előírja, hogy a tanulók vegyenek részt felolvasásokon. Ez a könyvkultúra meglétének egyik bizonyítéka. Természetesen egy nagyon ismert könyvet konkrétan is megemlít az 1734-es törvény, ez pedig a Biblia. A törvény szövege szerint volt saját Bibliája az iskolának, amelyet a rektor lakásán őriztek. Feltételezésem szerint később azért nem ismétlik meg ezeket a rendelkezéseket a törvények, mert az utóbb hozott előírások csak kiegészítései voltak az 1734-esnek, hiszen 1734-től egészen 1820-ig folyamatosan aláírták a diákok az 1734-es jogszabályokat. Tehát egészen 1820-ig van adatunk a Biblia elhelyezéséről és a felolvasásokról. Az 1765 utáni évekből is vannak közvetett bizonyítékok, amelyek valószínűsítik a könyvtár meglétét.
Közvetett bizonyítéknak tartom az Ertsei féle idézet azon részét, amikor a latin, filozófiai, teológiai, történelmi könyveket említi, mert szerintem Ertsei itt olyan könyveket említ, amelyeket ő olvastatott próbaképpen azzal az öreg illetővel, aki azt állította magáról, hogy tud latinul és szakkönyveket is megért. Nem derül ki a szövegből, hogy ezek a könyvek hol voltak, de szerintem a városban két helyen volt elképzelhető ilyen dokumentumok megléte: az iskolában vagy a parókián. Az 1799-ben felhúzott iskolaépületben elképzelhető, hogy volt benne könyvtár. Ezzel az a probléma, amint a korábbiakban már írtam róla, hogy nehezen bizonyítható, hogy már 1799-ben is volt benne könyvtárhelyiség.
Közvetett bizonyíték még Ertsei Dániel előbbiekben már idézett szövege, amelyben arra utal, hogy ismert két olyan idős mezőtúri embert, akik csak itt helyben tanultak mégis jól tudtak görögül, héberül és latinul. Ez a szöveg bizonyítja azt, hogy körülbelül az 1750-es években is latinul, görögül és héberül tanítottak a kollégiumban. Továbbá arra is utal, hogy voltak ilyen nyelvű tankönyvek, hiszen a nyelvtudás elsajátításához szükség volt idegen nyelvű könyvekre az iskolában.
Egyszóval a XVIII. században folyamatosan fennállt egy iskolai gyűjtemény.
