A muzeális gyűjtemény
Forrás: http://www.mezotur.hu
A könyvtár történetével kapcsolatban igen fontos az iskola első értesítője, amely röviden összefoglalta az iskola múltját, és egyben tömören szól a könyvtár korábbi viszonyairól is. Ezek szerint a könyvtár a szegény diákok számára kölcsönzött könyveket, és 1831-ben került át a parókiáról az iskola épületébe, valamint a rektor fennhatósága alá. Erről egyelőre nem sikerült megtalálnom az eredeti jegyzőkönyvet, de ha ez így igaz, akkor több következtetést is levonhatunk. Az iskolai könyvtár és a szegények könyvtára 1831-ig egy és ugyanaz, illetve a könyvtár 1831-ig a lelkész felügyelete alatt állt.
Az egyházi állomány az iskola könyvei és az árvák gyűjteménye Bodolay László szerint keveredtek egymással. Bodolay azt írja ugyanis, hogy a gimnázium könyvtár állományának alapját az árvák számára vett kézikönyvek, egyházi munkák és ókori klasszikus szerzők művei adták.
Az iskola és a helyi református egyház termékeny együttműködését jelentette Ertsei Dániel tevékenysége, ő ugyanis Lapis Péterné szerint mintegy 300 kötet görög és latin nyelvű könyvvel szaporította az iskola könyvtárát. Ezt a számadatot vitatom ugyanis Vékony Sándor szerint az 1843-44-es katalógus összesen 266 kötet könyvet sorol fel. Az viszont biztos, hogy az eklézsia és az árvák könyvtárát rendezte, gyarapította.
" az Ekklesia, vagy Árvák könyveit össze szedte, szaporitotta, az el avultakat megigazittatta. Az Ekklésia javait, számadásait, sat. jobb rendre vétette s más jó és hasznos dólgokat is tselekedett."
Ebben a szövegben nagyon lényeges, hogy a szerző nem két különböző gyűjteményről beszél, hanem a "vagy" kötőszóval arra utal, hogy az eklézsia és az árvák gyűjteményét két külön névvel illetik, de valójában egyről van szó. Fontos megjegyezni azt, hogy az előbb arra a következtetésre jutottam, hogy az árvák és az iskola könyvtára ugyanaz. Így tehát Ertsei mind az iskola, mind a lelkészség könyveivel foglalkozott. Ezt erősíti meg, hogy az 1765-ből származó könyvjegyzék bejegyzései között Ertsei Dániel neve többször is előfordul, ahol is egy 1782-es bejegyzés konkrétan leírja, hogy Ertsei Dániel mezőtúri pap az iskola számára beszerzett egy könyvet, amely már az egyházi gyűjteményben megvolt. Tehát Ertsei tényleg foglalkozott az iskola és az egyház könyveivel. Magától értetődő volt, hogy a helyi református lelkészek foglalkoztak a gyűjteménnyel, hiszen ők több évet folyamatosan a városban szolgáltak, míg a rektorok csak egy évet töltöttek Mezőtúron.
Az iskolai és egyházi könyvtár állományának azonosságát bizonyítja az is, hogy az 1714-ben készült feljegyzésben említett Geleji Katona István könyve 1900-ban a gimnázium nyomtatott katalógusában megvolt.
A fentebbiekben már megállapítottam, hogy az iskola és az árvák könyvtára ugyanaz. Ehhez még felsorolok néhány bizonyítékot.
Faragó Bálint szerint már 1753-tól fennállt az iskolai árvák pénztára. Ezt nem tudom megerősíteni, viszont az iskola Protocollumában a könyvek jegyzéke után az árvák pénztárából vett könyvekről, papírokról, egyéb dologi kiadásokról vannak adatok 1768-1806 között. Ez egy újabb bizonyíték amellett, hogy az iskolában volt könyvtár, amely egyfajta segélyező szerepet töltött be. Továbbá, 1907-ben, az első önálló összefoglalása a könyvtár történetének, szintén azt állítja, hogy az iskola könyvtárát egyben az árvák, szegények könyvtárának is hívták.
A templom, az iskola és a parókia egymás szomszédságában épültek fel. Ezt a következők alapján tudom.
1734-ben egyszerre készült el a református templom és az iskola épülete. Ezek közvetlen egymás szomszédságában álltak az 1773-ban készült térkép alapján. Ezenkívül az 1782-1785 között Mezőtúrról készített katonai leírás a templomon és a parókiákon kívül megemlít kőépületeket, bár nem nevezi meg azokat. még említ kőépületeket. Feltételezésem alapján az egyik ilyen szilárd falú épület az iskola lehetett. sajnos elhelyezkedését az 1782-1785-ös leírás nem említi. tudjuk viszont, hogy 1799-ben a régi helyett új kollégiumot építettek közvetlenül a régi lebontott épület melletti területen. Így tehát az 1799-ben felhúzott új épület is a templom szomszédságában volt. Ebből következik annak a lehetősége, hogy az árvák, az iskola, az eklézsia könyveit egy helyen tárolják. Ha ezt összevetjük a fentebbiekkel ( az iskola könyvtárát árvák könyveinek is hívták, az eklézsia gyűjteménye azonos az árvák könyveivel), akkor megállapíthatjuk, hogy az iskola, az árvák és az eklézsia gyűjteménye ugyanaz és ezt egy helyen tárolták, hiszen felesleges lett volna ilyen kis állományt több épületben tartani.
Ezt a lehetőséget erősíti az, hogy a XVIII. században még Debrecenben sem különült el az iskolai levéltár és az iskolai könyvtár.
Összegezve az eddigieket megállapíthatjuk, hogy Mezőtúron csak egyetlen könyvtárnak nevezhető gyűjtemény létezett, és nem három különböző. Erre a következő adatok utalnak: Ertsei Dániel mint református lelkész egyszerre gondozta az árvák (vagyis iskola) és az eklézsia könyveit. 1831-ig az iskolai könyveket a szegény diákok számára gyűjtötték. Az árvák pénzéből vett könyvekről szóló dokumentáció közvetlenül az 1765-ös könyvjegyzékben található az iskola jegyzőkönyvében. Az iskolai könyvtár állományát 1831-ig a parókián tárolták. Továbbá a Szabó-Lévai szöveg első része úgy értelmezhető, hogy a diákok mind az iskola, mind az egyház könyveiből tanultak. A templom mellett volt közvetlenül a század folyamán az iskola és a parókia épülete is, tehát rendkívül közel voltak egymáshoz, amely lehetőséget teremtett arra, hogy egy-egy intézmény gyűjteményeit közösen tárolják. Vagyis ezek alapján kimondhatjuk, hogy az árvák, az iskola és az eklézsia könyvtára ugyanaz volt a XVIII. században. Egész pontosan többféleképp nevezték ugyanazt a gyűjteményt, mert azok keveredtek egymással.
Ennek az egységnek a feltételezése azért fontos, mert az egyházi könyvtárról már vannak adataink egészen a XVIII. század elejéről. Az 1714-gyel kezdődő Matricula borítójának hátlapján van egy könyvfelsorolás az eklézsia könyveiről. Ez a feljegyzés közvetlenül az általam 1714-re datált rektori fizetés előtt található. A felsorolás keletkezési évét ugyan nem jelöli a szöveg, de az 1714-es dátumot azért tartom igen valószínűnek, mert a Matricula egyértelműen 1714-gyel kezdődik, és ez a szöveg rögtön a címlapborító belső oldalán található. Érdekessége ennek a felsorolásnak, hogy Lévai Bálint és Szabó Pál a XVIII. század fordulója derekán megemlítenek egy possesori bejegyzést 1717-ből egy olyan könyvön, amelyet valószínűleg az 1714-es felsorolás is tartalmaz. Ez Aurelius Augustinus kétkötetes műve. Lévai és Szabó feljegyzéseiből kiderül, hogy egy kétkötetes Augustinus mű 1717-ben is az eklézsia tulajdonában volt. Tehát gyűjtemény már 1714-ben is létezett.
1760 december 9-én van a következő említés az egyházi könyvtárról, amikor Losonczi János mezőtúri lelkész egy könyvet ajándékozott az egyháznak. Ez a könyv Szegedi Kis István egy könyve volt, amelyben Szegedi mezőtúri éviről is ír.
A bevezetőmben említettem, hogy fennmaradt az árvák pénztárának költségvetése az 1768-1806 közötti időszakról. Ebben a jegyzékben minden évben feltüntették, hogy ki mennyi összeget vett fel, illetve mit vásároltak az adott összegből. A bejegyzésekből megállapítható, hogy a rektor, a városi jegyző (1776-ig, a katolikusok visszatelepüléséig egyben a református egyház jegyzője is volt) ,és a református lelkész intézte az árvák pénzügyeit. Végigkövethető az is, hogy mikor, mennyit költöttek könyvekre az árvák számára. Például az 1778-as bejegyzés szerint 100 darab katekizmust vásároltak az iskolának, amelyet az egyház vett, de később az árvák pénztárából fedezték a költségeket. Ennek ellenére valószínű, hogy ajándékozás útján szerezték be a legtöbb könyvet. Sok könyvben találhatóak bejegyzések, amelyek azt bizonyítják, hogy azok az árvák gyűjteményébe tartoztak, pl.: "ex libris orphanorum" "Auget Bibliothecam Scholae Mezőturiensis" 1788 után már viszont nem lehet könyvek vételére utaló jeleket találni. Ennek ellenére ez a jegyzék is mutatja, hogy szoros kapcsolat állt fenn az egyház és iskolája, valamint könyvtáraik között 1768-tól 1806-ig.
Tehát konkrét bizonyítékunk arra, hogy az iskolai könyvjegyzék készítése előtt is volt egy könyvár, vagy egy annak nevezhető gyűjtemény ezek szerint az 1714-es felsorolás, az 1717-es possesori bejegyzés és az 1760-as ajándékozás. Mindezt azért állíthatjuk, mert a fentebbiekben bizonyítást nyert az, hogy a gimnázium, az árvák és a református egyház könyvtára ugyanaz volt.
