Lényeges kérdés a könyvtár állománya. Erről igen pontos képet ad az 1765-ös katalógus, illetve Lévai Bálint, Szabó Pál és Ertsei Dániel munkái. Az előbbiekben már sokszor idéztem Lévai és Szabó munkáit, amelyekben három időréteget különböztettem meg. Ezek alapján tudjuk, hogy az iskolának latin, görög és héber nyelvű, valamint történelem, filozófia és teológia tárgyú könyvei biztosan voltak. A könyvjegyzék ennél többet árul el.
Az 1714-es felsorolás mindössze két művet tartalmaz. Az egyik Aurelius Augustinus Sententiae című műve. A másik Geleji Katona István Praeconivm kezdetű könyve 1638-ból. A felsorolás bevezető szövege azt írja, hogy a mezőtúri egyház könyveinek töredékét újra megtalálták és most ismét használják. A könyveknél feltünteti a szerzőt, a címet és az ívek hajtását. 1717-ben tudjuk, hogy még megvolt Augustinus műve, de az 1765-ös könyvjegyzékben már egyik dokumentumról sincs feljegyzés. Ennek ellenére 1765 után jóval később Lévai Bálint és Szabó Pál tud ennek a könyvnek a létezéséről.
Az 1765-ös jegyzék 82 tételből áll. Azonban nemcsak az 1765-ös állapotot mutatja, mert 1770-es években kiadott műveket is tartalmaz. A legutolsó kiadási dátum 1781. Tehát az 1765-1781 közötti évek viszonyait mutatja. Ennek megfelelően több kézírás is felfedezhető, amelyek közül Ertsei Dánielé bizonyítható, hiszen kétszer meg is nevezte magát a jegyzékben. A jegyzék maga hat részből áll, amelyek méret szerinti csoportokba rendezik a könyveket. Ezeken a csoportokon belül nincsen egyéb osztályozási elv, bár ez felesleges is lett volna ilyen kis gyűjteménynél. Egyszerűen a beszerzés sorrendjében vannak feltüntetve a könyvek bibliográfiai adatai. Megfigyelhető még, hogy sok könyv címleírása át van húzva. Feltételezem, ezek a könyvek valamilyen módon a könyvtár állományából eltűntek. A jegyzékben többségében vannak a latin nyelvű könyvek, de van magyar, német és görög nyelvű is. A könyvek között teológiai, ókori klasszikus szerzők, tankönyvek, atlaszok, katekizmusok találhatók. Az ókori klasszikusok közül Terentius, Cicero, Ovidius művei fordulnak elő. Ezek közül néhány XVI-XVII. századi kiadású, de a jegyzékben szereplő legtöbb könyvet a XVIII. században adták ki. A könyvtár legrégebbi könyve egy 1538-as bázeli kiadású Terentius mű. Több Bibliát is felsorol a jegyzék, amelyek között volt magyar és latin nyelvű is. Érdekes, hogy a tételek között magyarul csak két dokumentumot tüntet fel, de ennél lényegesen több magyar nyelvű könyv van a jegyzékben. A címleírások nem egységesek. Néhány könyvnél feltüntetik a szerzőt, a címet, a kiadás évét és a kiadás helyét, míg máskor csak a szerzőt és a címet. A kor szellemének megfelelően a Ratio Educationis is megtalálható a tételek között. További jellemzője a könyvtárnak, hogy kéziratos másolatokat is felsorol. Természetesen a református jellegnek megfelelő könyvek is megtalálhatóak, vagyis heidelbergi katekizmusok. Az atlaszok megléte Fináczy szerint azt jelenti, hogy a mezőtúri iskola Debrecen partikulájaként működött, mert szerinte egyfajta szokás volt, hogy a debreceni kollégium mindegyik partikuláját atlaszokkal látta el.
A könyvtár gyarapodásáról keveset tudunk. Valószínűleg, hogy könyvek vásárlására igen keveset fordítottak, annak ellenére, hogy működött az árvák pénztára. Magyarországon ez általánosan jellemző volt, főleg a protestáns iskolák esetében, hogy könyvtárgyarapítás sokszor meghaladta az intézmény erejét. Ennek ellenére Ertsei Dániel egyesek szerint 1777-1809 között mintegy 300 kötettel gyarapította a könyvtárat. Erre még nem találtam elég bizonyítékot, bár az árvák pénztára 1778-ban 100 darab katekizmust vásárolt. Az 1765-ös katalógus viszont 100-nál kevesebb tételt tartalmaz (79 db-ot) , igaz 1781 után nem sorol fel beszerzéseket. Ráadásul ez a 79 tétel is kevesebb a gyakorlatban, mert igen sok közülük át van húzva, amely arra utal, hogy eltűntek a könyvtár állományából. A XVIII. században szerezték be valószínűleg a Honderű című folyóirat 1793-as számait, amelyek ma is megvannak a könyvtárban.