A szerzők előszava

Könyvünket nem szakembereknek írtuk. A műfaja publicisztika, amelyben a biotechnológiát érintő kérdésekről személyes véleményünket közérthetően mondjuk el. Írásakor szembesültünk azzal, hogy az ismeretterjesztő műfaj miféle nehézségekkel jár. Nem írtunk korábban ilyet. A könyv nem tartalmazhat olyan részleteket, amelyekre a szakembereknek ilyenkor igénye támad, hiszen a megcélzott olvasóközönség az általános műveltséggel rendelkező fogyasztók köre.

A genetikai módosítás technológiájának leírásakor nagyon nehéz elválasztani a már elfogadott tényeket a megalapozatlan állításoktól. Jó példa erre, hogy a referált folyóiratokban jelenleg sincs több, mint egy tucat olyan tudományos közlemény, amely a GM-élelmiszerek esetleges egészségügyi hatásait vizsgálja. Így a GM-növények és a belőlük készített GM-élelmiszerek biztonsága legtöbbször csak a biotechnológiai ipar szószólóinak véleményén, vagy legjobb esetben a tudományos irodalomban még le nem közölt, és titkosított adatokon nyugszik.

Azt a kérdést, hogy a biotechnológia jelenthet-e valamiféle veszélyt az emberek egészségére vagy környezetére, nem könnyű megválaszolni. Ez annak a következménye, hogy a biotechnológiai iparnak sikerült megváltoztatni azt a régebben általánosan elfogadott alapelvet, hogy minden termék biztonságáért az ezeket kibocsátó és forgalmazó vállalat a felelős. A GM-növények esetében a biztonsági vizsgálatok egy részét még egyáltalán nem, vagy nem olyan szinten végezték el, ami az európai fogyasztók többségét kielégítené. Az adatbázis, ami alapján a GM-élelmiszerek biztonságát vagy egészségügyi hatásait meg tudnánk ítélni, annyira szegényes, hogy ennek alapján jelenleg lehetetlen a megbízható kockázatbecslés, és így a biztonság kérdésének végleges eldöntése. Ezzel a könyvvel az a célunk, hogy a növények genetikai módosításának jelenlegi eredményeit, hibáit és a jövőre vonatkozó elképzeléseit, esetleges előnyeit, hátrányait és biztonságát a saját értékrendünk és a rendelkezésünkre álló ismeretek alapján vizsgáljuk és ítéljük meg, mindig szem előtt tartva az elővigyázatosság alapelvét. Ez utóbbit egyszerűen úgy fogalmazhatjuk meg, hogy ha bármely termék biztonsága kérdéses, akkor azt nem lenne szabad forgalmazni.

Azt is le kell szögeznünk, hogy nem a biotechnológia dogmáiból indultunk ki. Megpróbáltuk a tényeket független szemmel megvizsgálni és elválasztani a reklámot a valóságtól. A tudomány jelenlegi állása nem engedi még, hogy teljes képet alkothassunk a genetikai módosítás tudományos alapjairól. Ezért az az álláspontunk, hogy ameddig művelői nem tisztázzák megnyugtatóan a biotechnológia elméletével és gyakorlatával kapcsolatos alapkérdéseket és a biztonsággal kapcsolatos felelősséget a társadalomra hárítják, addig az elővigyázatossági elv alapján nekünk a biotechnológia kritikáját kell nyújtanunk. A józan ész is azt diktálja, hogy a visszafordíthatatlan következményekkel járó technológiákkal szemben az elővigyázatosság az egyetlen tudományosan és társadalmilag is elfogadható út. Mottónk az, hogy az iparnak nincs joga, hogy olyan termékeket kényszerítsen az emberiségre, aminek a biztonságát nem vizsgálták meg kielégítően.

Sajnos, sokszor a GM-növények és élelmiszerek bevezetését ellenzők kritikája sem alapszik tudományos tényeken. Mivel a biztonság megállapítása a biotechnológiai ipar feladata lett volna, ezért az elővigyázatossági elvet figyelembe véve úgy gondoljuk, hogy a kritikának kell nagyobb teret adnunk.