CÍMLAP | TARTALOMJEGYZÉK | AJÁNLÁS | ÖNÉLETRAJZ | IMPRESSZUM
EGRY ARTÚR - VÖLGYZUGOLY
23. oldal
FEJEZETEK EGY HÁZASSÁGBÓL
(1)
Szeretlek;
Mint magányukat az elhagyott termek,
midőn tétlenül merengnek,
Úgy szeretlek.
Mint folyó az ős öreg görgeteg követ,
amely medrében is követ,
Úgy szeretlek,
Mint ujjad nyomát a dagasztott kenyér,
amint szelíd kezedhez ér,
Úgy szeretlek,
Mint híd feszült nyugalmát a partok,
amíg parttól partig tartok
Úgy szeretlek.
(2)
Mi ketten;
Alkonyban ég a láthatár
Egy pillanatra néma lesz
Minden árnyékos méla nesz
Víz elcsitul a szél eláll
Nem zümmög légy és éjbogár
Csak nézem vérző arcodon
Miképp gyúl fel szemed felett
A visszfény mit reád vetett
Tükrök szétszórta karcokon
Napomba bukó haragom
Itt állsz szemedben fájdalom
Melledben ég és arcba vág
Kimondhatatlan gyilkos vágy
Ne fogjon titkos hatalom
Ne tartson vissza irgalom
Hogy szabad légy és végtelen
Szívedben bosszú és harag
Hogy reám ronts és védd magad
Fogoly vagyok így védtelen
Akár egy tárgy mi névtelen
Alkonyban még a láthatár
Nem szűnő minden csatánkhoz
Miénk e forró zsarátnok
Mely melegít s égetve fáj
Alkony-vörösben ég a táj
(3)
Nyugalmunk;
Lehullt az est veres virága,
mint levendulák elilló fátyla,
Úgy készültünk
a csendes éjen át,
mint szekrénybe zárt
kabátkák,
formás, csalfa testek
egy tél után,
mit újra félre tesznek.
Így léptünk együtt
e langyos lényű tóba,
kéz a kézben, egybefonva
lágyan,
ártatlanul, mint a gyermek,
az ágyban,
ha kedves meséi közé fekhet.
S elmerültünk a nyugodt téli estben
Álmaink adta édes ágy melegben.
(4)
Kishercegnőm;
mint akácvirág az ágon,
Elandalít saját magányom.
A csend halk szavára, ágyon
lustán, hanyatt heverni vágyom.
Rőt ősz selyme ring a fákon.
Merre nyarunk? - tán bánod s bánom?
Pár emlék, jel, kép és álom
maradt utána, sár és lábnyom.
E kopottas őszi bálon,
foltjaimat számlálva, - fázom,
s a szelíd, avítt kabáton,
minden elrejtett zúg: barátom,
s te is, te valaha álom,
párom vagy, csók a számon.Budapest, 2004.
*
NETKÖTET PROGRAM - IRODALMI RÁDIÓ