CÍMLAP
|
1588-1721 TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Rövidítések jegyzéke
Könyvjegyzékek
(Farkas Gábor, Varga András)
Forgách Imre 1588. Trencsén (Bessenyei József)
Ismeretlen 1619. december 7-1620. március 19.
Zrínyi Miklós 1662. október 10. Csáktornya
Anna Glatz 1662. Bártfa
Koháry István 1664. augusztus 4. Fülek
Sárossi Bálint 1665. augusztus 18. Pozsony
Bónis Ferenc 1665. Kassa
Dobai Székely András 1666. szeptember 2.
Hellenbach János Gottfried 1667 szeptember. Padova
Pázmány Miklós 1667. július 9. Sokolnitz
Posgay Miklós 1668. február 22. Nagyszombat
Balassa Imre 1670. december 28. Divény
Zrínyi Péter 1671 október 30. Csáktornya
Csáky István 1671. Szepesvár
Forstall Márk 1672. február 6. Graz
Diener Benedek 1672. december 16. Dömölk
Hidvéghy Mihály 1672. Beckó
Nádasdy Ferenc 1672. Pottendorf
Thököly Zsigmond 1673. augusztus 4. Késmárk
Ismeretlen 1673 után
Szászy János 1674. október 12. Nagyszombat
Horánszky János-Filkó Barbara 1675. december 6. Farkasfalva
Gutt 1676. május 2. Eperjes
Keczer Menyhért 1676. május 2. Eperjes
Johannes Erasmus Wegener 1676. május 2. Eperjes
Balassa Imre 1676. augusztus 9. Divény
Vépy Benedek 1676. november 9. Esztergom.
Bartosowitz Ferenc 1676. Szakolca
Thököly Zsigmond 1677. október 23. Késmárk
Nádasdy Ferenc 1678. január 5-március 4. Wien
Schleger György 1679. május 23. Esztergom
Tunyogi Miklós 1680. Amsterdam-Utrecht
Forgách Zsigmond Ádám-Batthyány Borbála 1680 k. Garany
Váradi György 1682 után. Losonc
Holló Zsigmond 1684. február-március 13. Kassa
Zimmermann Zsigmond 1687. március 11. Eperjes
II. Rákóczi Ferenc 1688. március 31. után. Sárospatak
Szirmay István 1690. április 3. Szentmihály-Szeben
Berényi György 1690. november 1.
Péterffy András 1693. szeptember 16. Esztergom
Lederer Márton 1694. május 22. Eperjes
Nicolaus Georgius Kiechel 1694. szeptember 16. Buda
Bartholomäus Becker 1694. november 29. Buda
Skerletz Miklós 1699. október 17. Pécs
Ismeretlen XVII. sz. második fele. Hajnik
Hodosi Sámuel XVII. század vége
Feljegyzés egyházi könyvekről. Tulajdonosa ismeretlen.
Bercsényi Miklós 1701. július 27. Ungvár
Szirmay Miklós 1701. augusztus. Eperjes
II. Rákóczi Ferenc 1701. november 10. Bécsújhely
II. Rákóczi Ferenc 1701. Sárospatak vagy Szerencs
Keppel Henrik 1703. Tokaj
Tatai János 1704-1708. Komárom m.
II. Rákóczi Ferenc 1704-1710. Munkács(?)
Johann Michael Wilhelmb 1704. Pest
Joseph Frech 1706. Buda 167
Szirmay András 1707. december 4.
Rákóczi Erzsébet 1708. március 31. Kistapolcsány
Thököly Imre 1708. május 28. Konstantinápoly
Mráz Gergely 1709. Vác
Mikola Mátyás 1709.
Szécsényi Pál 1710. május 24. Győr
Bél Mátyás 1711.
Kalocsa István 1715. május 11. Kecskemét
Érsekújvári Mihály 1719. Fegyvernek
Pethő György 1720. k. Noszlop
Otto Johann Wolkra 1720. március 26. Veszprém
Otto Johann Wolkra 1720. december 26. Pozsony
Ismeretlen 1721.
Ismeretlen 1721. október 24. Breslau
Ismeretlen 1721. október 24. Breslau
Forgách Simon XVIII. század eleje
Ismeretlen XVIII. század eleje.
Justinus Meu(?) XVIII. század eleje
Veresmarti L. Pál XVIII. század eleje
LŐCSE (Katona Tünde, Latzkovits Miklós)
Matthias Frölich 1635. július 5.
Kaspar Kramer 1637. március 17.
Katharina Kroner 1638. március 24.
Charitas Czack 1639. október 20.
Johann Schander 1640. május 2.
Anna Probner 1640. december 8.
Magdalena Scholtz 1641. június 22.
Jakob Neupauer 1642. március 1.
Sebastian Zacherle 1651. február 2.
Nikolaus Kullmann 1652. július 27.
Andreas Putscher 1657. május 28.
Jonas Spielenberger 1657. december 5.
Johann Buchwald 1662. március 21.
Anna Frölich 1664. június 26.
Samuel Seldenreich 1665. február 7.
Rosina Guttsmittel 1665. június 22.
Johann Kullman 1666. január 4.
Martin Ladislaides 1672. május 31.
Catharina Sagittar 1683. május 12.
Ursula Bernert 1683. szeptember 24.
Maria Reich 1683. október 11.
Thomas Hölner 1683. október 19.
Andreas Gorsky 1683. december 20.
Katharina Pauer 1684. március 10.
David Neten 1684. május 5.
Daniel Polnisch 1684. november 16.
Katharina Posauker 1685. március 19.
Anna Nehmet 1685. június 18.
Judith Schmitz 1685. július 23.
Euphrosina Lednitzki 1685 szeptember 25.
Susanna Alauda 1686. január 16.
Thomas Bonis 1686. március 1.
Martin Köhler 1686. július 9.
Anna Lossot 1686. október 12.
Eva Katschier 1687. december 5.
Johann Brichenzweig 1688. június 18.
Michael Kreitzer 1688. június 19.
Samuel Grupsch 1688. november 12.
Margareta Markfeldner 1689. május 4.
Thomas Quitschwasser 1691. augusztus 13.
Georg Haupt 1693. március 10.
Anna Fürnstein 1693. július 17.
Martin Demosch 1693. október 1.
Philipp Cseklgans 1694. május 6.
Dorothea Günther 1694. július 16.
Michael Puschkar 1694. július 30.
Catharina Köhler 1695. március 15.
Kaspar Ebling 1695. szeptember 29.
Andreas Landinus 1697. január 2.
Johann Putscher 1697. február 13.
Catharina Katschier 1697. május 11.
Johann Sagittar 1698. augusztus 30.
Melchior Schmitz 1698. október 2.
Andreas Köhler 1699. július 28.
Georg Steinhübel 1699. augusztus 26.
Melchior Katschier 1699. szeptember 1.
Matthias Keller 1700. január 31.
Anna Knobloch 1700. február 18.
Katharina Wagner 1700. április 22.
Martin Faber 1702. február 6.
Katharina Putscher 1706. február 21.
Matthias Frantz 1706. március 20.
Samuel Günther 1711. február 25.
Johann Nikolaus Hain 1711. május 11.
? Amman 1711. augusztus 12.
Georg Nehmet 1714. május 11.
Személy- és helynevek mutatója
Zusammenfassung
Előszó
Az Iványi Béla emléke, munkássága előtt tisztelgő kötetünk (Adattár 11.) elsősorban a Király Magyarország, azon belül is a Felvidék könyves műveltségének történetére tartalmaz gazdag forrásanyagot, illetve Iványi néhány e kérdéskörre vonatkozó tanulmányát. A jogtörténész, levéltáros a Felvidéken elsősorban Késmárkon, Bártfán, illetve Eperjes város levéltárában dolgozott. E kötet szerves kiegészítése az Magyarországi magánkönyvtárak I. (Adattár 13.), a Kassa város olvasmányai (Adattár 15.) és a Dernschwam könyvtár (Adattár 12.), amelyekhez most csatlakozik a jelen kötet a maga 141 könyvjegyzékével. Azt jelenti ez, hogy Kassa (1730-ig), Eperjes (1660-ig), Bártfa (1710-ig), Lőcse (1714-ig) és Késmárk (a maga szerény anyagával 1700 körülig) városok olvasmánytörténeti forrásait első olvasatban a szakemberek kezébe adtuk. Tervezett kutatásaink keretében a Királyi Magyarország területére vonatkozóan várható még négy kötet: Nyugat-Magyarország olvasmányai (Kőszeg, Ruszt, Sopron, Kismarton); Magyarországi magánkönyvtárak III. (Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya); Magyarországi magánkönyvtárak IV. (vegyes felvidéki, illetve kárpátalji dokumentumok); Rákóczi-könyvtár.
Kötetünk első felében több szempontból is vegyes forrásanyag található. A tulajdonosok körének társadalmi származását tekintve csakúgy, mint vallási hovatartozásukban nagyon heterogén. A XVII. század második felének, illetve a századfordulónak a politikai életet irányító arisztokrata és jelentősebb középnemesi családjai közül a Zrínyiek, Nádasdyak, Csákyak, Rákócziak, Forgáchok, Thökölyek, Bercsényiek, Balassák és a Szirmayak képviseltetik magukat; nem hiányzik ugyanakkor a magát a hivatali életben érvényesíteni tudó nemesi réteg jelenléte sem (pl. Váradi György, 1682). Ezek a könyvtárak természetesen sok szempontból különböznek egymástól. Nem összehasonlítható például a közeljövőben monografikus feldolgozásban is megjelenő csáktornyai Zrínyi könyvtár anyaga a késmárki Thököly gyűjteménnyel. Az egyes bibliotékák összehasonlítását persze gyakran a forrásanyag különbözősége is nehezíti. Az említett két példánál maradva: a könyvtár újrarendezése során keletkezett katalógus (Zrínyi, 1662), amely feltehetően a költő, hadvezér Zrínyi Miklós valamennyi könyvét felsorolja nehezen vethető össze a különböző ingóvagyon- összeírások során esetlegesen megemlített könyvek töredék-jegyzékeivel (Thököly Zsigmond, 1673, 1677). Külön említhető II. Rákóczi Ferenc több kisebb könyvgyűjteményének dokumentáltsága (Sárospatak, Szerencs, Munkács, Bécsújhely), amely források segítségével a fejedelem gondolatvilágának alakulása is részben nyomon követhető, s ha hozzávesszük a halálakor vele volt könyvek inventáriumát (Rodostó, 1736: KtF VII. 30.), akkor e gondolati fejlődés végeredményéről is adalékokat nyerhetünk.
A katolikus főpapság olvasmánykutúrájáról e helyütt Széchény Pál kalocsai érsek, Skerletz Miklós pécsi kanonok, illetve Otto Johann Wolkra veszprémi püspök gyűjteményeiről készült, sajnos csak részösszeírások tanúskodnak. A katolikus alsópapság és az evangélikus, illetve református lelkészek ugyancsak kis számban vannak képviselve e kötetben.
Az értelmiség alulreprezentáltsága olvasmánytörténeti forrásanyagunkban az egész viszgált időszakra (1526-1750) általában is jellemző; most kiemelkedik azonban Bél Mátyásnak a XVIII. század eleje egyik meghatározó tudós egyéniségének könyvtára.
Kötetünk nagyobb részét a különböző városok (Buda, Bártfa, Eperjes illetve Lőcse) polgárságának könyvkultúrájára vonatkozó források töltik ki, s mivel az ország más területeiről (Nyugat-Magyarország, Erdély) is jelentős számú hasonló dokumentum áll rendelkezésünkre, az összehasonlító vizsgálat viszonylag könnyen elvégezhető. E munkát segíti az a tény is, hogy több olyan város van, ahol a forrásanyag időbeni eloszlása is egyenletes (Kassa, Lőcse, Sopron, Beszterce stb.) Mivel Lőcséről ilyen nagy számban került elő könyvjegyzék, hasznosnak láttuk kötetünk második részében külön időrendes elrendezésben közreadni.