CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
1. A gyermekkortörténet születése
1.1. Új tudományágak keletkezése
1.2. A gyermekkortörténet bölcsőjénél
1.3. Ariés mellett és ellen
1.3.1. Aries-követők: a "diszkontinuitás-elmélet" képviselői
1.3.2. Aries-kritikusok: a "kontinuitás-teória" hívei
1.4. Lloyd Demause pszichogenetikus fejlődésmodellje
1.5. Történeti demográfia és gyerekkortörténet
1.6. Romantikus gyermekeszmény, romantikus gyermekkép
2. A tizenkilencedik századi gyermekszemlélet eszme- és társadalomtörténeti
előzményei
2.1. Erasmus nevelési tanácsai
2.2. Luther és a puritanizmus gyermekszemlélete
2.3. Locke gyermekképének és gyermekfelfogásának ellentmondásai
2.4. A gyermekek életkörülményei a tizennyolcadik század Európájában
2.4.1. Az életben maradás esélyei
2.4.2. Megszabadulás a gyermektől
2.4.3. Lassú változások a családon belül
2.4.4. A változások okai
2.4.5. A pedagógiai pamfletirodalom felvirágzása
2.5. Rousseau "janus-arcú" gyermekszemlélete
2.5.1. "Kopernikuszi fordulat"
2.5.2 "Fekete pedagógia"?
2.5.3. Rousseau hatása
3. A tizenkilencedik századi gyermekkor jellemzői a család, az iskola és
a pedagógiai elméletek tükrében
3.1. A magánszféra kialakulása
3.2. A gyermeklét új elemei
3.3. Az anyaság új dimenziói
3.4. Apák új szerepben
3.5. Irodalmi naplók a gyermeknevelésről
3.5.1. Ernest Legouvé
3.5.2. Legouvé-recepció Magyarországon
3.6. A herbartizmus diadala
3.7. "Fekete pedagógia" és testi fenyítés
3.8. Iskolakritika és új gyermekszemlélet
3.9. Mítoszteremtés és demitologizálás
4. Tizenkilencedik századi magyar neveléstani kézikönyvek és tankönyvek
gyermekszemlélete
4.1. Tanítóképzés és a középiskolai tanárképzés a 19. században
4.2. Embereszmény, gyermekkép és gyermekfelfogás a tanítói kézikönyvekben
4.3. A kiválasztott neveléstani kézikönyvek és tankönyvek szerzői
4.4. A gyermekről a források tükrében
4.4.1. Perlaki Dávid: A' gyermekeknek jó nevelésekről való rövid oktatás, 1791
4.4.2. Tóth Pápai Mihály: Gyermek-nevelésre vezeto útmutatás, 1797
4.4.3. August Hermann Niemeyer: Grundsätze der Erziehung und des Unterrichts
[1796], 1834-36
4.4.4. Szilasy János: A nevelés tudománya, 1827
4.4.5. Márki József: Neveléstan, 1843
4.4.6. Beke Kristóf: Kézikönyv a falusi oskolamesterek számára, 1828 és Beke
Kristóf: Neveléstudomány a mesterképző intézetek számára, 1844
4.4.7. Lesnyánszky András: Didaktika és methodika avvagy a' tanításnak közönséges
tudománnya és a' tanítás módgyának tudománnya, 1832
4.4.8. Warga János: Vezérkönyv az elemi nevelés- és tanítástanra, 1837-38, Warga
János: Neveléstan, 1843-44 és Warga János: Nevelés- és oktatástan kézikönyve,
1860
4.4.9. Majer István: Népneveléstan, 1844
4.4.10. Rendek József: Tanítás-mód várasi, 's falusi elemi iskola-tanítók és
mesterképző intézetek használatára, 1846
4.4.11. Beély Fidél: alapnézetek a' nevelés, és leendő nevelő, s tanítóról,
1848
4.4.12. Peregriny Elek: Általános neveléstan, 1864
4.4.13. Bárány Ignác: Tanítók könyve, 1866
4.4.14. Mennyey József: Nevelés- és tanítástan, 1866/67
4.4.15. Lubrich Ágost: Neveléstudomány, 1868
4.4.16. Felméri Lajos: A neveléstudomány kézikönyve (1890)
4.4.17. Kiss Áron és Öreg János: Nevelés és oktatástan, [1876] (1895)
4.4.18. Emericzy Géza: Népiskolai neveléstan, 1882
4.4.19. Erdodi János: Neveléstan, [1881] 1889
4.4.20. Peres Sándor: Neveléstan, 1904
4.5. Összegzés, következtetések
Jegyzet
Irodalom
Bevezetés (részlet)
A bemutatott gyermekkortörténeti vizsgálódások alapvetően eszmetörténeti és mentalitástörténeti irányultságúak, a gyermekre vonatkozó szemléletmód változásaira koncentrálnak. A szerteágazó tematika a tágabb értelemben vett gyermekkortörténeti feldolgozás lehetőségét is felkínálja, amelynek során a határtudományok egyre bővülő ismeretanyagának a szintetizálására is sor kerülhetne. Ez egy későbbi kutatás feladata.
A kötet első fejezetében a gyermekkortörténet eddigi fejlődésének historiográfiai áttekintését végezzük el, különös tekintettel az egymással vitatkozó irányzatok álláspontjainak érzékeltetésére.
A második fejezetben azoknak az eszme- és társadalom- és gyermekkortörténeti előzményeknek, fejlődési íveknek a bemutatására vállalkozunk, amelyek elősegítik a "hosszú tizenkilencedik században" írt magyar neveléstani kézikönyvek és tankönyvek gyermekképének és gyermekfelfogásának tágabb összefüggésekbe helyezését.
A harmadik fejezet tárgya a vizsgált korszak általános és magyar gyermekkortörténeti sajátosságainak jellemzésére, a változások főbb irányainak elemzésre (különös tekintettel a szülői szerepek és a gyermekszemlélet alakulásának összefüggéseire).
Ezt követően kerül sor a negyedik fejezetben a kiválasztott húsz neveléstani kézikönyv, illetve tankönyv tartalmának gyermekkortörténeti és eszmetörténeti szempontok szerint való elemzésre és a következtetések megfogalmazására.