CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Szikszainé Nagy Irma-Dobi Edit:
Előszó
1. Kiss Sándor-Skutta Franciska
Korreferencia-kérdések kontrasztív megvilágításban
2. Csűry Andrea
Korreferencia-viszonyok vizsgálata magyar és francia dialogális szövegben
3. Csűry István
Gázspray, bilincs és egy füstölgő szenátor (Komplex szövegösszetevők a dialogális
szövegek korreferencia-hálójában)
4. Pelyvás Péter
Rejtett megfelelések (korreferencia-viszonyok) az angol módbeli segédigék konceptuális
szerkezeteiben
5. Boda I. Károly-Bodáné Porkoláb Judit
Egy angol vers és magyar fordításainak összevetése a korreferencialitás szempontjából
6. Dobi Edit
A korreferencialitás megnyilvánulásai magyar és német szövegekben
Officina Textologica 12. Abstract
Előszó (részlet)
Az Officina Textologica sorozatnak eddig két kötete foglalkozott a korreferencialitás vizsgálatával: a második (Koreferáló elemek - koreferenciarelációk. Magyar nyelvű szövegek elemzése.), valamint a negyedik, amely az előbbi diszkussziókötete (Koreferáló elemek - koreferenciarelációk. Magyar nyelvű szövegek elemzése. 2: Diszkusszió.).
A második kötet célját Petőfi S. János - a sorozat és egyben a kötet szerkesztője - a kötet Előszavában így fogalmazta meg: "(1) egyrészt annak bemutatása, hogy különböző szövegtípusokhoz tartozó szövegekben milyen módon (milyen önálló szavak és/vagy toldalékok formájában) történik annak a világdarabnak az elemeire (személyeire, tárgyaira, eseményeire stb.) való utalás, amely az adott szövegben annak alkotója és/vagy befogadója véleménye szerint kifejezésre jut, (2) másrészt annak bemutatása, hogy milyen módon (milyen nyelvi, szövegtani, illetőleg világra vonatkozó ismeretek felhasználásával) fedhetők fel a világdarab ugyanazon elemére, de különféle nyelvi eszközök alkalmazásával 'együtt utaló' (korreferáló) szavak/kifejezések közötti korreferenciarelációk, (3) végül annak vizsgálata, hogy a (ko)referáló elemek és (ko)referenciarelációk milyen módon szemléltethetők a legcélszerűbben." (1998: 10-11) A kötet szerzői mintaelemzést követve vizsgáltak különböző szövegtípusba tartozó szövegeket, így az elemzések eredményei összevethetővé váltak.
A negyedik kötet - a második kötet diszkusszióköteteként - a korreferencialitás vizsgálatával kapcsolatos átfogóbb kérdéseket jár körül különböző elméleti háttérrel.
Jelen kötet a korreferencialitás témaköréhez kontrasztív szemlélettel közelít: célja magyar nyelvű szövegek korreferenciális sajátosságainak összevetése idegen nyelvű szövegek - legfőképp az elemzett magyar nyelvű szövegek francia, angol, német fordításai - korreferenciális jellemzőivel. A tanulmányok szerzőinek szövegválasztása egyben azt is lehetővé teszi, hogy ne csak nyelvi, hanem különböző szövegtípusokra jellemző sajátosságokat is összehasonlíthassunk.
[...]
A kötetben közölt tanulmányok egyrészt a kontrasztív kutatások tapasztalatait összegzik, másrészt olyan kérdéseket, problémákat fogalmaznak meg, amelyek újabb poliglott szemléletű vizsgálatokat szorgalmaznak.