A Puskin pályájának jelentős részét átfogó mű (1823-tól 1831-ig dolgozott rajta) irodalomtörténetileg is kulcsfontosságú: ezzel, a Byron részleges hatását mutató elbeszélő költeménnyel lép át a romantikából a realizmusba, és teremti meg a 19. századi orosz regénykompozíciónak Tolsztojig kimutatható alapzatát. Főhősének, a kor nemesi intelligenciáját megtestesítő "felesleges embernek" a révén Puskin nemcsak klasszikussá vált irodalmi típust teremt, de a szerelem, a párbaj, a bál és a színház motívumainak hangsúlyos szerepével saját életformáját örökíti meg a dekadencia atmoszférájában.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk