CÍMLAP
|
MVGYOSZ hangoskönyvek TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Első fejezet
Csodálatos, hogy az emberek rendesen többet költenek, mint kellene
Második fejezet
A Kopereczky család s főleg néhány szó az előbbi fejezetben szerepelt báró Kopereczky
Izrael Izsákról
Harmadik fejezet
Valahogy mindég rendbe jönnek az eligazíthatatlan dolgok is
Negyedik fejezet
Néha a szerencse istenasszonya ellen is sequestrumot lehetne kérni
Ötödik fejezet
A krapeci uradalom és a nélkülözhetetlen Bubenyik
Hatodik fejezet
Egy ravasz komornyik cselvetése
Hetedik fejezet
Különféle előkészületek és intézkedések
Nyolcadik fejezet
Mikor a tens vármegye bal lábbal lép ki
Kilencedik fejezet
Kifürkészhetetlenek a hatás csodálatos titkai és rugói
Tizedik fejezet
Ahová maga nem mehet az ördög, asszonnyal helyettesíti magát
Tizenegyedik fejezet
Az olvasó visszavitetik a régi időbe, mikor még a méz is édesebb volt
Tizenkettedik fejezet
Bizonyos vadász különös tapasztalatokat tesz
Tizenharmadik fejezet
Melyben leíratik, milyen finoman mulat a kisvárosi polgárság, ha úgy esik a
sora
Tizennegyedik fejezet
A Patkó-legenda keletkezése és szétfoszlása
Tizenötödik fejezet
Mikor a leányok a gyertyát eloltják
Tizenhatodik fejezet
Egy kis kóstoló az önkormányzati tevékenység mezejéről
Tizenhetedik fejezet
Nagy mulatság a drenki öregeknél
Tizennyolcadik fejezet
Csigabiga, nyújtsd ki csak szarvacskádat
Tizenkilencedik fejezet
A Szt. Sebestyén-pihenőház és a rekettyési kúria, valamint lakói
Huszadik fejezet
Noszty Ferenc emelkedőben
Huszonegyedik fejezet
Az ember néha egy szalmaszálban botlik meg
Huszonkettedik fejezet
Tóth Mihály fölszippant valamit
Huszonharmadik fejezet
Mit csinál a pók, ha a hálóját összetépik
Huszonnegyedik fejezet
A botrány
Huszonötödik fejezet
Disputa
Huszonhatodik fejezet
A regény véget ér
Utóhang
Fülszöveg
A Noszty fiú-ban Mikszáth hatalmas persziflázsát adja a vármegyei dzsentrinek. A családi politika, mely egy család zsákmányává vagy néhány család vetélkedésének harcterévé teszi a vármegyeházát, a határtalan léhaság, amelyben feloldódik minden erkölcsi ellenállás, a pénzvágy, amely becstelenségtől sem riad vissza, a komoly közdolgoknak léha játékká süllyesztése, a közhatalomnak magáncélokra való felhasználása - ezek azok a vonások, amelyek a Noszty fiú-ban mint a vármegyei élet jellemző tulajdonságai tűnnek elénk. Az a hajsza, amellyel az egész vármegye nemessége, mint a kopófalka veti utána magát a Tóth Mari hozományának - tükröt tart a vármegye urai elé. Torzító tükör-e? Mikszáth nem annak szánta. Szatirikus nem élhet meg bizonyos mértékű torzítás nélkül, Mikszáth ezen a mértéken nem megy túl, az egész regényben érezteti, hogy az ő szeme csakugyan ilyennek látja a vármegyei urakat, hogy típust akart rajzolni, nem torzképet. S a kép csak annál élesebb, mert odaállítja melléje ellentétül mint az okosság, becsületesség, jellemszilárdság megszemélyesítőjét, a meggazdagodott iparost.