CÍMLAP
|
Ady lírája TARTALOM, A SZERZŐ ÉLETRAJZA, ELŐSZÓ |
Tartalom
Publisher's preface
Előszó a második kiadáshoz
Előjáték
Az alkotó műhelye
Filozófia
Isten
A mesebeli János
Dózsa György unokája
Az eltévedt lovas
Betűrendes versmutató
Vatai László (1914-1993)
Vatai László (Poroszló, Heves vm., 1914. júl. 18. - Toronto, 1993. aug. 3.) református lelkész, filozófus, irodalomtörténész. A Sárospataki Református Theológián végez 1936-ban, majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen Bartók György tanítványaként filozófiai doktorátust szerez 1942-ben. 1936 és 1940 között a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség főtitkára. 1943-ban az irodalom filozófiája tárgykörben egyetemi magántanár lesz Debrecenben. 1942 és 1947 között budapesti egyetemi lelkész. 1944-ben, az ország német megszállása után részt vesz az ellenállási mozgalomban. 1945 és 1947 között kisgazdapárti programmal nemzetgyűlési képviselő, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztályvezetője. 1946 végén a kommunista hatóságok belekeverik az ún. összeesküvési perbe. 1947 végén elmenekül Magyarországról. Svájci és angliai tartózkodás után 1951-ben az Egyesült Államokban telepedik le. Hosszú ideig az Egyesült Államokban (Buffalo, Detroit), illetve Kanadában (Windsor, Toronto) református lelkész. 1951 és 1976 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa; a rádió protestáns egyházi műsoraiban igét hirdet. 1951 és 1956 között az Új Magyar Út főmunkatársa. Tanulmányai, esszéi, cikkei rangos nyugati magyar lapokban jelentek meg. Számos könyv szerzője.
Előszó a második kiadáshoz
Valami módon sorsa van a könyvnek. Az egyik divatossá lesz, a másik elszürkül, a harmadik láthatatlan funkciót végez és nélkülözhetetlenné válik. Könyvemnek félreérthetetlenül a kovász és a só szerepe jutott. Az első kiadás aránylag kevés példányban jelent meg, de nagyjából mind az egész világra kiterjedő emigrációban, mind Magyarországon és a környező magyarnyelvű területeken mindenki kézbe vette, akinek el kellett olvasni. A dolog természeténél fogva az emigrációban olvasták többen, otthon viszont erősebben használták.
Forradalmat jelentett az Ady szemléletben. A százfelé rángatott költőt, magyar- és világirodalmi vonatkozásban, a helyére tette. Nem lehetett többé könnyen meghamisítani, agyon se hallgathatták, könyvem után az ideológiai általánosságok is süket fülekre találtak vele kapcsolatban: érdemben kellett foglalkozni a lírájával, mégpedig a lényege szerint.
Ady utókorában új korszakot nyitott "Az Isten szörnyetege". Benne van minden Adyról azóta írt megnyilatkozásban, akkor is ha valaki nem hivatkozhatott rá, vagy spontán hallgatott is róla. Még negatív viszonyulás esetén is sokszor meghatározta, legalábbis színezte a mondanivalókat.
Ez a második kiadás Ady születésének századik évfordulójára jelent meg. Az első óta eltelt tizenhárom évben erre a jubileumra is előkészítette az írástudókat és az olvasóközönséget. Sok köd eloszlott a nyomán, ki is nyitott sok szemet: ragyognak az Ady csúcsok a magyar szellemi életben. Az emigrációban és Magyarországon egyaránt.
Torontó, 1977. július
Vatai László