Fülszöveg

Üljük körül ismét az asztalt! A Vakegér nyitva tart még, utóvédként dacol az életidegen világ érzéketlen zsoldosaival, istálló- vagy inkább műhely-melege befogad minden jó szándékú érdeklődőt, igaz barátot, alkalmi ivócimborát.

Lépjen, azaz lépj be bátran, ülj le a derék vasasok közé, közénk! Bulenda már kikérte a második kört, megigazította szemüvegét, a sörhabot is letörölte a bajuszáról. Mesélni fog. Foglalj helyet mellette, figyelj rá, hozzád is szól. S ne feledd, a következő kört - ahogy az illik - Te hozod!

[...]

Az ismert költő publicisztikai munkásságának második válogatását tarthatjuk kezünkben. Az írások zöme az időközben megszűnt szakszervezet-közi folyóiratban, a Munkalapban jelent meg, és csetlő-botló szereplői méltán lettek népszerűvé a kiadvány olvasói körében. Búcsúzzunk el most a hajléktalanná vált hősöktől abban a reményben, hogy kirekesztettségük csak időleges, s - velünk együtt - mihamarabb méltó otthonra lelnek.