Bevezetés

"Unde venit, quo tendit comparative law?". Joggal teszi fel eme kérdést egy szerző, ami nem is tűnik túlzottan és sejtelmesen profetikusnak, ha csak arra gondolunk: milyen mérvű dinamikával és "romantikus kalandvággyal" várták egykoron a XX. századot az akkori lelkes komparatisták. Párizsban a világkiállítás évében (1900) megrendezett első Összehasonlító Jogi Konferencia optimista hangulatát még a békébe vetett hit által táplált "világegység" és "világjog" kialakításának lehetősége, a "droit commun de l'humanite" és a "droit commun législatif", vagy a "Vorrat an Lösungen" megtalálásának célja jellemezte.

Hasonló virágkor kezdődött a II. világháborút követően. Ekkor születtek meg azok a jogösszehasonlítást átfogóan és tudományelméleti szemszögből is elemző alapművek, amelyek ma is primer szakirodalomként szolgálnak azok számára, akik elmélyültebben kívánnak foglalkozni ezzel a területtel. Talán a két "pillérnek" is nevezhető Rene David Les grands systemes de droit contemporains-je, valamint Zweigert és Kötz "Einführung"-ja, melyek megjelenésük után hosszas vitákat váltottak ki. Ennek termékeny talaját teremtette meg a korábbi kétpólusú világrend is: kidolgozták hazánkban az "Anti-David" és "Anti-Zweigert-Kötz" rendszerét, tekintettel arra, hogy maga a jogösszehasonlítás is, mint "...az európai kontinens burzsoá belügye indult meg...".

Ezzel párhuzamosan pedig a nemzetközi szintű univerzális és regionális jogegységesítés keretében elfogadott egyezmények kidolgozása során már akarva-akaratlanul alkalmazzák a jogösszehasonlítás modern módszertanát. Európában viszont a komparatív jogtudomány - gyakorlati szemszögből - legtermékenyebb talajának az a nagy ívű és máig tartó vállalkozás bizonyult, amely az Európai Szén- és Acélközösség alapításától kezdődően a tagállamok nemzeti jogrendjeinek közös nevezőjét próbálja egyre szélesebb körben megtalálni és a közösségi intézmények által kibocsátott droit communként alkalmazni.

Jelen tanulmány célja, hogy az említett egyik "pillér", Konrad Zweigert és Hein Kötz nagyhatású munkája alapján bemutatásra kerüljön - többek között - a jogösszehasonlítás fogalma, funkciója, módszertana, története és a jogcsoportosítás problematikája. Tehát az alábbiakban kifejtett gondolati ív elsősorban az említett neves szerzők által felépített rendszert követi, minden esetben kifejezetten jelezvén, ha más szerzőkre, forrásokra történik utalás. Az írás második felében pedig gyakorlati példákat láthatunk arra, hogy a jogösszehasonlító szemléletmód miként gyümölcsöztethető a szűkebb értelemben vett Európajog körében. Megvizsgáljuk, hogy az Európai Unió jogalkotási és jogalkalmazási tevékenységének kifejtése során a jogösszehasonlítás milyen módon kap szerepet az uniós jogrend továbbfejlesztése, a tagállamok jogrendjeinek közelítése, harmonizációja, egységesítése körében.