Álmatlan éj

 

Egy asszony átmereng az ablakon,

Álmatlan fejjel mered a Holdra,

Két szeméből egy-egy könnycseppje foly,

Édes könnye testének magzatja.

 

Szíve keblében vadul zakatol,

Körötte csönd, már alszik családja,

Az őszi éj meggyötörte nagyon,

Most rideg kő fejének a párna.

 

Két gyöngy ásta be szívébe magát,

Miattuk nem jő álom szemére,

Pedig tudja, az élet is pihen,

 

Mégsem alhatik, csak nézi urát,

Néz az éj kétcsillagos egére,

Talán a fáradt Hold álmot üzen.

 

 

2000. október 17.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

copyright - Kéri Ferenc - 2005.

 

A netkötet az Irodalmi Rádió Netkötet Programjában készült. - www.irodalmiradio.hu

Tartalomjegyzék

 

Ihlettelenül

 

Szívhangok

 

Tavaszi bezsongás

Rád gondolok

Hová tűnt?

Veled megyek

Angyal, Napleány, Estszűz, Tündér, Tücsök

Lídiosz

Szívemben tavasz van

Fenn a toronyban

Mennyire szeretlek

Úgy tűntél fel

Elragad egy gondolat

Emléklapra

Higgy!

Hogy írjam le?

Emlékszel?

 

Hold-koszorú

 

Álmodik a telihold

Álom és valóság

A Hold varázsa

Álmatlan éj

A Hold könnyszakálla

Kagylóba zárva

Új telihold ébred

Csendes éj

Létünk tavasza

Visszajáró emlék

Őrtorony

Az első éjszaka

Üde tavasz

Szőke nyár

Két kis csillag

 

Múltban a jövő

 

Dicső rom

Múltban a jövő

A csárda romjai

A nemzethez

 

Magányos gondolatok

 

Embernek lenni

Rózsa

Intelmek

Fiamnak

Nagy álom

Zengj cimbalom

Más az élet

Nem zeng az ének

Új zokni

Ősz, a jámbor

Tél

Magányos gondolatok

Barna gondok

Nyugtalanul

Utolsó akarat

 

Címlap

 

Kéri Ferenc

 

Kéri Ferenc: Csendélet

 

Kéri Ferenc: Dicső rom

 

Kéri Ferenc: Emlék

 

Kéri Ferenc: Hajnal

 

Kéri Ferenc: Jelenés