Csendes éj
Csönd van, némaság ül a világon, Megfáradt életünk csendes éje Ez, holdfény-fátyol leng az ablakon, E meggyötört napnak mindjárt vége.
Nagyot kattan az óra a falon, Majd belekezd az éjfélütésbe, Percek, órák, napok és hónapok, Semmibe vesznek a múlt ölében.
Fekszünk az ágyon, az éj hallgat, Gondolataim oly messze járnak, Túl álmokon, túl földi léten,
Fogódzót keresek a Hold-arcban, Letűnt perceink emlékké válnak, S lábunkhoz ülnek az őszi éjben.
2000. november 16.
copyright - Kéri Ferenc - 2005.
A netkötet az Irodalmi Rádió Netkötet Programjában készült. - www.irodalmiradio.hu |
Tartalomjegyzék
Szívhangok
Angyal, Napleány, Estszűz, Tündér, Tücsök
Hold-koszorú
Múltban a jövő
Magányos gondolatok
|