CÍMLAP
|
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÁS |
Tartalom
Összefoglalás
Vezetői összefoglaló
A PET, mint egészségügyi diagnosztikai technológia
A PET-tel kapcsolatos hazai szükségletek, azok lehetséges tervezése a nemzetközi tapasztalatok tükrében
Részletes tanulmány
A PET mint egészségügyi technológia
Működésének alapjai
A pozitron emissziós tomográfia története és elterjedése
Onkológia
Kardiológia
Neuropszichiátria
Nem-kis-sejtes tüdőrák (NSCLC)
Colorectalis carcinoma
Lymphomák
Nyelőcsőrák
Fej és nyaki carcinomák
Melanoma malignum
Emlőrák
Pajzsmirigyrák
A gallium szcintigráfia és az FDG-PET összehasonlítása
Az FDG-PET szkenneléssel végzett daganat leképezés biológiai alapjai
Normál FDG eloszlás
A betegek előkészítése a vizsgálathoz
A PET-tel kapcsolatos hazai szükségletek, azok lehetséges tervezése a nemzetközi tapasztalatok tükrében
Szükséglet-alapú tervezés
A hazai szükségletek becslése
A várható költségek becslése
Összefoglaló ajánlások
Irodalomjegyzék
Egészségügyi technológia-értékelés szakirodalma
Mellékletek
2.sz. melléklet: A PET technológia várható igénybevétele az Egyesült Királyságban
Összefoglalás
A PET előnyeire vonatkozó bizonyítékok elegendőek ahhoz, hogy mindazon rászorultak, akiknél a szóbanforgó vizsgálat igazolhatóan befolyásolja a kezelés menetét és eredményét időben hozzáférjenek ehhez a rendkívül költséges diagnosztikai eszközhöz. Hazánk a PET diagnosztika vonatkozásában a kevéssé ellátott európai országok között van.
A PET-tel kapcsolatos minimális szükségletek kielégítésére (ha kizárólag a tüdőrákok célzott diagnosztikájában kerülne alkalmazásra a PET) a hazai egyetlen készülék elegendő volna. A szakmai igények azonban ennél lényegesen nagyobbak és az utóbbi években nyilvánosságra került szakmai bizonyítékok is alátámasztják a fejlesztés szükségességét. A bizonyítékokon alapuló orvoslás adatbázisainak felhasználásával és a nemzetközi tapasztalatok alapján kialakítható és folyamatosan karban tartható az a diagnosztikai beavatkozás-lista mely ésszerű keretek között tarthatja a vizsgálatok számát, és biztosíthatja azt, hogy az elérhető egészségnyereséggel arányosak legyenek a költségek.
A tanulmány szerzői a relatíve legfrissebb nemzetközi egészségügyi technológiai adatbázisok felhasználásával javaslatot tettek az aktuális beavatkozás listára és felhívják arra a figyelmet, hogy a lista szakmai testületekkel való egyeztetése mindenképpen indokolt és a lista évente aktualizálandó. A lista alapján becsült éves beavatkozás-szám jelenleg közel 6000-re tehető, mely 2 további készülék és minimum 1 további ciklotron üzembe állítását igényli. Ez várhatóan az elkövetkezendő 3-5 évre elegendő lehetőséget biztosít a szükséges vizsgálatok végzéséhez. Az esetleges beruházás mérlegelésekor érdemes tekintetbe venni, hogy egyre több érv szól a PET-CT készülékkel végzett vizsgálatok hasznosíthatósága mellett, míg az olcsóbb "köztes" megoldásként szóbajövő koincidencia-kamera mára korszerűtlenné vált, mobil készülék alkalmazása pedig, hazai viszonyok között értelmetlen és egyéb, logisztikai, közegészségügyi problémákat is felvet.
A jelenleg javasolt beavatkozás-lista és az európai árak alapján a finanszírozás várható többletköltsége éves szinten 1,6 milliárd forint, vagy annál valamivel kevesebb. 1 PET beruházási költsége valószínűleg elérheti, vagy meg is haladhatja az 1 milliárd forintot, 1 ciklotron építési költsége hasonló nagyságrendű. Magánberuházásban történő megvalósítás valamelyest emelheti az éves finanszírozási költségeket.
A tanulmány készítői bármilyen pozitív PET beruházási döntés esetén javasolják figyelembe venni:
- a telepítés tervszerűségének követelményét (földrajzi eloszlás, onkológiai centrumokhoz való közelség stb.)
- a fokozatosság elvének betartását (elsősorban a valószínűleg elegendő számban rendelkezésre nem álló szakképzett személyzet okán);
- a beutaló és a leletekkel találkozó orvosok PET-tel kapcsolatos képzésének és továbbképzésének biztosítását