CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Bevezetés
1. Az északi országok könyvtárügyének közös vonásai
1.1. Az északi országok körének meghatározása. Az északi kormányzati kulturális
együttműködés keretei
1.2. Az északi könyvtárügy alapvető történeti-működési modellje
2. A dán könyvtári rendszer felépítése és főbb szolgáltatásai
2.1. Bevezetés
2.2. Könyvtártörténeti áttekintés A leglényegesebb alapvonások felvázolása a
főbb könyvtári területek (intézményi típusok) szerint
2.2.1. Bevezetés
2.2.2. A tudományos (királyi, egyetemi, kutatói) könyvtárak
2.2.2.1. Az Egyetemi Könyvtár
2.2.2.2. A Királyi Könyvtár
2.2.2.3. Az Állami és Egyetemi Könyvtár, Århus
2.3. Rövid történeti áttekintés a dán közkönyvtári és iskolai könyvtári rendszerről
2.3.1. A közkönyvtári szféra
2.3.1.1. A helyi közösségi nyilvános könyvtárak
2.3.1.2. A megyei könyvtárak
2.3.2. Az iskolai könyvtárak
2.4. A 2000-ben született könyvtári törvény és végrehajtási rendelet, mint keretrendszer
az új információs társadalom kihívásaira
2.4.1. A célokról röviden
2.4.2. A nyilvános könyvtárak tevékenységi köre és szolgáltatásai
2.4.2.1. A közkönyvtári tevékenység céljai, eszközei, társadalmi hatóköre
2.4.2.2. A tartalmi feltárás szabályozása. A fenntartó önkormányzatok jogi helyzete.
2.4.2.3. Állományfeltárás és kezelési szabályok
2.4.4. Az állam könyvtárügyi feladatai. A tudományos könyvtári és a közkönyvtári
terület kapcsolata
2.4.4.1. Megyei könyvtárak
2.4.4.2. Tudományos kutatóhelyek, felsőoktatási könyvtárak és a speciális intézmények
2.4.4.3. Egyéb kormányzati feladatok
2.4.4.4. Speciális rendelkezések
2.4.4.4.1. Ingyenes és fizetős szolgáltatások, díjszabás
2.4.4.5. Összegzés
2.5. A nyilvános könyvtári szféra működési adatai, szolgáltatásai
2.5.1. A Nyilvános könyvtári statisztikákból leszűrhető következtetések
2.5.2. Közkönyvtári szféra a hálón: A bibliotek.dk portál és kapcsolt szolgáltatásai
2.5.2.1. Általános ismertetés
2.5.2.2. Alapfeladatok és a működésmódjaik
2.5.2.3. Portáljellegű kapcsolt szolgáltatások
2.5.2.3.1. Tájékoztatással kapcsolatos webhelyek
2.5.5.4. Speciális felhasználói csoportokat szolgáló webhelyek
2.6. A tudományos intézményi, egyetemi-kutatói könyvtári szféra működési adatai,
szolgáltatásai
2.6.1. A tudományos könyvtári terület statisztikai teljesítményének rövid jellemzése
2.6.2. A Denmark's Electronic Research Library (Dánia Elektronikus Tudományos
Könyvtára)
2.6.2.1. Bevezető
2.6.2.2. Alapfunkciók
2.6.2.3. A jelenlegi helyzet
2.6.2.4. A jövő útjai
2.6.2.5. A szabályozás kérdései
2.7.3. A "Books to your doorstep" szolgáltatás
2.7.3.1. Általános áttekintés
2.7.3.2. Működési feltételek
2.7.3.3. Működési tapasztalatok
2.8. Az iskolai könyvtári terület rövid jellemzése
2.8.1. Bevezető
2.8.2. Hagyományos alapelvek modern alkalmazása
2.9. Néhány Speciális Könyvtári Terület
2.9.1. Nemzetiségi könyvtári ellátás
2.9.2. Hajózási könyvtári ellátás
2.10. A dán könyvtárügy legfontosabb szabályozó-, szolgáltató szervezetei és
a felsőfokú könyvtárosképzés
2.10.1. Bevezető
2.10.2. A Dán Könyvtári Hatóság
2.10.3. A bibliográfiai együttműködés rendszere és kapcsolódó szolgáltatásai
2.10.4. A felsőfokú könyvtárosképzés főszereplője A Királyi Könyvtár és Információtudományi
Iskola
2.10.5. A dán könyvtárügy civil szervezetei
2.10.5.1. BF-Dán Könyvtárosok Uniója
2.10.5.2. BLF-Dán Közkönyvtári Menedzserek Szövetsége
2.10.5.3. DB-Dán Könyvtári Szövetség
2.10.5.4. Dán Tudományos Könyvtárak Szövetsége
2.10.5.5. HK-KOM Közkönyvtári Bizottság és HK-STAT Dánia
2.10.5.6. Dán Könyvtári Ernyőszervezet és a civil szféra egyéb szereplői
3. A finn könyvtári rendszer alapvonalai
3.1. A finn rendszer felépítése, jellegzetességei
3.2. A finn könyvtári törvény és végrehajtási rendelete
3.3. A finn könyvtárügyi hálózat
3.3.1. A finn könyvtári stratégia és szervezetrendszer
3.3.1.1. Alapvető állami feladatok, szakigazgatási struktúra
3.3.1.2. A finn könyvtári hálózat keretei
3.3.1.2.1. A nemzeti és regionális szint
3.3.1.2.2. A közkönyvtári hálózat
3.3.1.2.3. A tudományos és felsőoktatási könyvtárak hálózata
3.3.1.2.4. Az alap és középfokú általános és szakoktatási intézmények könyvtárai
3.3.1.2.5. Speciális könyvtártípusok
3.4. A finn felsőfokú könyvtárosképzés keretei
3.5. Finn konklúzió
4. Izland könyvtárügyi rendszerének áttekintése
4.1. Alapvető információk
4.2. Az izlandi kormányzati stratégia és a könyvtári törvényi háttér
4.3. Elektronikus könyvtári alapszolgáltatások
4.4. Az izlandi könyvtári szféra szakmai szervezetei
4.5. Izlandi Konklúzió
5. Norvégia ígéretes fejlődése
5.1. Bevezetés
5.2. A norvég könyvtári rendszer történeti modellje és főbb szereplőinek bemutatása
5.2.1. A közkönyvtárak
5.2.2. A Nemzeti Könyvtár
5.2.3. Az iskolai könyvtárak
5.2.4. Felsőoktatási és tudományos könyvtárak
5.2.5. A fejlődés irányai
5.3. A norvég közgyűjteményi partnerség irányítási modellje
5.4. A Norvég Digitális Könyvtár
5.4.1. A program leírása
5.4.2. Társadalmi nézőpontok, társadalmi környezet, használói kör
5.4.3. Felhasználói és könyvtári elvárások
5.4.4. A program pénzügyi alapjai
5.4.5. A program jelenlegi fő kihívásai
5.4.6. A Digitális Könyvtár jelenlegi fő munkacsoportjai
5.4.7. A Norvég Digitális Könyvtár néhány szakmai projektje
5.4.8. Összegzés a Norvég Digitális Könyvtár kapcsán
5.5. A norvég könyvtári civil-érdekképviseleti szféra főszereplői
5.5.1. Norvég Könyvtáros Szövetség (NLA)
5.5.2. Speciális Könyvtárak Szövetsége (NFF)
5.5.3. Norvég Könyvtáros Unió
5.5.4. Kulturális Munkások Uniója - Könyvtáros szekció
5.5.5. Helyhatósági és Központi Állami Alkalmazottak Uniója - Könyvtáros Munkavállalók
Tanácsa (Fagforbundet)
5.5.6. Norvég Kutatói Alkalmazottak Szövetsége (NARW) Könyvtáros Hálózata (FBF)
5.5.7. Norvég könyvtáros szakmai ernyőszervezet
5.6. Norvég konklúzió
6. Svédország esete a decentralizációval
6.1. A svéd könyvtári törvénykezés és a könyvtárügy fejlődése, társadalmi környezete
6.2. A svéd könyvtárügy néhány jellemzője az új kihívások közt
6.2.1. A tudományos könyvtári szféra
6.2.2. Közkönyvtárak
6.2.3. Az információs forradalom könyvtári vetülete Svédországban
6.2.4. A Svéd Királyi Könyvtár
6.2.5. A könyvtári és tágabb közművelődési szektorok integrációja, együttműködése
6.2.6. A svéd felsőfokú könyvtárosképzés
6.3. Svéd konklúzió
Utószó
Bibliográfia
Mellékletek
Bevezetés
Napjainkban egyre inkább azzal szembesülünk, hogy a könyvtári szféra radikális átalakuláson megy át. Ennek számos vonatkozása létezik. Az egyes részletek mozaikképeiből összeállva alkothatunk az átalakulás méreteiről igazán képet. Számot kell vetnünk a könyvtárügy helyzetéről a társadalompolitikában. Ennek fő szempontjai lehetnek: a könyvtári törvénykezés, a könyvtár társadalmi kapcsolatrendszere, a szakemberek és a felhasználók képzettségi helyzete és a szakma presztízse. Az említett szempontok tanulmányozására épülhetnek rá aztán a sikeres szakmai koncepciók, melyek az egyes nemzetek könyvtárügyét meghatározzák.
Szakdolgozatom középpontjában az észak-európai országok átalakuló könyvtárügye áll. Ők állnak az élvonalában annak a komplex társadalmi és könyvtáros szakmai átalakulásnak, mely mintaszerűen reagál az új kihívásokra. Ugyanakkor megőrzik és kiteljesítik azokat a demokratikus alapelveket, melyek már több mint egy évszázad óta meghatározzák az északi könyvtárügy társadalmi helyzetét és belső működését. Szó esik majd a régió közös könyvtárügyi vonásairól és az egyes országok könyvtári rendszereiről egyaránt.
Dolgozatom kiindulópontja (a közös északi alapvonások felvázolását figyelembe véve) Dánia könyvtárügye lesz. Ez a legfejlettebb északi könyvtári rendszer és az angolul legjobban dokumentált. A legsikeresebb ország könyvtári rendszerét hasonlítom össze az északi térség többi elemével. Dánia, mint alapvető viszonyítási pont indokolja tehát a dolgozat belső arányainak némi egyenetlenségét. A dán példa szemszögéből nyújtok rövid összehasonlító összefoglalókat a többi északi országról. Sorra veszem a finn, izlandi, norvég, svéd rendszer alapvető jellegzetességeit, korunk új kihívásainak szemszögéből. Utóbbiak főként a humán informatika, a gyűjteményszervezés, az állomány-feldolgozás és a tájékoztatás új komplex kereteinek kialakítását jelentik. Bemutatom, hogy az alapvető gondolkodásmódbeli azonosság mellett, a dán rendszerhez képest, milyen eltéréseket tapasztalhatunk a közös célkitűzések helyi viszonyokhoz való alkalmazkodása során. E témakörök konklúziójaként talán kirajzolódnak majd a rokon törekvések, melyeknek megvalósulását újra és újra átszínezi az adott helyi társadalmi és gazdasági valóság.
Nem törekedtem, nem is törekedhettem a teljességre. Ám az itt ismertetett illetve lábjegyzetben megjelölt információforrások segítségével, bárki részletesebb képet alkothat az őt érdeklő szakmai területekről. Időről-időre lehet olvasni magyar könyvtáros szaklapokban külföldi élménybeszámolókat (néhányat feltüntettem a bibliográfiában is). Ezek keretein túllépve, egy részletesebb bevezető áttekintést kívánok nyújtani az északi országok könyvtárügyével való ismerkedéshez.