CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
1. Előszó
2. Bevezetés
2.1. A kezdetek
2.2. Katalógus és bibliográfia
2.3. Az egyetemes bibliográfia gondolata
2.4. A bibliográfia mint piaci szereplő
2.5. Hagyományosan vagy megújulva?
2.6. A retrospektív nemzeti bibliográfia és a megváltozott körülmények
2.7. Az informatika új lehetőségei és a hagyományos bibliográfia
2.8. A használók is változnak, avagy egyszerűbb bibliográfiát!
3. A nemzeti bibliográfiai számbavétel
3.1. Az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel programja
3.2. A koppenhágai nemzeti bibliográfiai konferencia
3.3. Az ICABS létrejötte
3.4. A nemzeti könyvtárak és a bibliográfiai számbavétel az Európai Unió programjaiban
3.4.1. A CoBRA Fórum
3.4.2. A Gabriel szolgáltatás és a TEL projekt
3.5. A nemzeti bibliográfia az elektronikus dokumentumok korában
3.5.1. Az UBC alapelvei a webhelyekre alkalmazva - nemzeti felelősség, teljesség és nemzeti bibliográfia
3.5.1.1. A nemzeti felelősség elve a weben
3.5.1.2. Teljesség a weben
3.5.2. A kurrens nemzeti bibliográfia elvei és a webhelyek
3.5.3. Web-aratás mint a megőrzés eszköze?
3.5.4. Az online források archiválásának ma ismert típusai
3.5.5. Jövőkép a tradíciókra alapozva
3.6. Összegzés
4. Kötelespéldány-szolgáltatás és nemzeti bibliográfia
4.1. A kötelespéldány-jogszabályok tartalma
4.2. A jogszabályok újrafogalmazásának szükségessége
4.3. Kötelespéldány-szolgáltatás és az elektronikus dokumentumok
4.4. Az Egyesült Királyság példája
4.4.1. Az új jogszabály előkészítő szakasza
4.4.2. Tárgyalási szakasz: kompromisszum a kiadókkal
4.4.3. Az önkéntes beszolgáltatási kódex
4.4.4. A törvény megvalósulása
4.4.5. Tanulságok a brit példa alapján
4.5. Kötelespéldány-szabályozás Magyarországon
4.6. Az Országos Széchényi Könyvtár gyakorlata a kötelespéldányok különböző típusainak bibliográfiai feldolgozására
4.6.1. Az elektronikus dokumentumok (kötelespéldányainak) fogadása a nemzeti könyvtárban
4.6.2. Az OSZK-ba kerülő elektronikus dokumentumok típusai
4.6.3. A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) az OSZK rendszerében
4.6.4. Az elektronikus dokumentumok raktározása
4.6.5. Törekvések a kötelespéldány-rendelet módosítására
4.7. Összegzés
5. A nemzeti bibliográfia gyűjtőköre
5.1. Elérhető-e a teljesség?
5.2. Szelekció és a nemzeti bibliográfia
5.2.1. A területi elv, mint szelekciós szempont
5.2.2. A gyűjtőkör tartalmi szempontjai
5.2.3. Nyelvi szelekció
5.2.4. A formai szempontú szelekció
5.2.4.1. A nemzeti központi katalógus elkülöníthető része a nemzeti bibliográfia - Ausztrália
5.2.4.2. A nemzeti könyvtár katalógusának elkülöníthető része a nemzeti bibliográfia - Csehország
5.2.4.3. A nagyvonalú hollandok - a nemzeti bibliográfia beolvad a nemzeti könyvtár katalógusába
5.2.4.4. Közösen - az alapos dánok
5.2.4.5. Hagyományosan - Észtország
5.3. A retrospektív lefedettség biztosítása
5.4. A gyűjtőkör és a webes források
5.5. A magyar nemzeti bibliográfia gyűjtőköre
5.6. A nemzeti bibliográfia mai helyzete
5.7. A cikkrepertórium kérdése
5.8. Hogyan áll a "teljesség" Magyarországon?
5.9. A nemzeti bibliográfia retrospektív kiterjesztésének lehetőségei Magyarországon
5.10. Összegzés
6. A nemzeti bibliográfiák időszerűségének kérdései
6.1. Együttműködési formák a nemzeti könyvtárak és a könyvkereskedelem között
6.2. A Cataloguing-in-Publication (CIP) adatok
6.3. A BIBLINK projekt
6.4. Kooperáció és webes hozzáférés - a svéd példa
6.5. Vizsgálat a weben található bibliográfiai információk értékelésére
6.6. A nemzeti bibliográfia és a rekordok gyors megjelenése Magyarországon
6.7. Összegzés
7. A bibliográfia és a könyvpiac
7.1. A bibliográfiai rekordok mint piaci szereplők
7.2. A Book Industry Communication tevékenysége
7.3. Az ONIX szabvány
7.4. A sikeres Amazon
7.5. Az Amazon mint könyvtári modell?
7.6. Néhány magyar online könyvkereskedés gyakorlata
7.7. Összegzés
8. A katalogizálási szabályok alakulása és a nemzeti bibliográfia
8.1. Az ISBD program
8.2. A bibliográfiai rekordok funkcionális követelményei
8.2.1. Az egyszerű nemzeti bibliográfiai rekord adatkövetelményei
8.2.2. Az FRBR és az entitás-kapcsolat modell
8.2.2.1. Az entitások első csoportja: mű, kifejezési forma, megjelenési forma, példány
8.2.2.2. Az entitások második csoportja: személyek és testületek
8.2.2.3. Az entitások harmadik csoportja: fogalom, objektum, esemény, hely
8.2.2.4. Az entitások ismérvei
8.3. A hozzáférési pontok (besorolási adatok) és a bibliográfiai rekordok kapcsolata
8.4. A Frankfurti Alapelvek Tervezete
8.5. Nemzetközi adatcsere-formátumok
8.6. A webes környezet hatása a katalogizálásra
8.6.1. A metaadatok
8.6.2. A Dublin Core metaadat-szabvány
8.6.3. A névterek
8.6.4. Ontológiák és a szemantikus web
8.6.5. Az IFLA és a metaadat-rendszerek
8.7. Összegzés
9. A nemzeti bibliográfia az Internet korában: lehetséges forgatókönyvek
10. Irodalomjegyzék
Előszó (részlet)
Dolgozatom középpontjában az áll, hogyan reagál a nemzeti bibliográfia hagyományos műfaja az Internet megjelenésével megváltozott külső viszonyokra, milyen eszköztárral rendelkezik a jövő kihívásaival szemben. Ennek vizsgálata során áttekintem
a) a bibliográfiák fejlődésének fő állomásait;
b) a nemzeti bibliográfiákat nemzetközi és hazai szinten
- a kötelespéldány-rendelkezések,
- gyűjtőkörük,
- megjelenési formájuk és gyorsaságuk,
- és a különböző szabványok alkalmazása szempontjából;
c) a bibliográfiák hasznosulásának néhány lehetőségét az információs piacon.
Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy napjainkban a nemzeti bibliográfia paradigmaváltás előtt áll. A könyvtárak évszázadokon keresztül alakították ki a technikáikat a gyűjteményekben foglalt dokumentumokról szóló információk közreadására. Így alakultak ki a különböző katalógustípusok, jegyzékek, bibliográfiák és országos szinten a nemzeti bibliográfiák. A kötelespéldány-rendelkezések elterjedése legalább elvileg lehetővé tette, hogy egyes gyűjtemények áttekintéssel rendelkezzenek a nyomtatott nemzeti kiadványtermés felett.
új típusú dokumentumok és az Internet megjelenésével ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Egyik pillanatról a másikra a nemzeti kiadványtermés körébe tartozó hatalmas dokumentum-mennyiség keletkezett. Ráadásul nem csak a mennyiség növekedett meg ugrásszerűen, hanem a hordozó médium is változott, ezáltal a hagyományosan kialakított technikák változtatás nélkül többé nem alkalmasak a bibliográfiai számbavétel megvalósítására. Bizonyos esetekben már a CD-ROM-ok, DVD-k feldolgozása is problematikus, nem is beszélve az online dokumentumokról, webhelyekről. A nehézségek ellenére azonban általános az a vélekedés, hogy a nemzeti bibliográfia fenntartása minden ország kötelessége saját nemzeti azonosságtudata fenntartása érdekében.
[...]
A bibliográfiai információk ma már a könyvkereskedelmi portálokon is megjelennek. A bibliográfiai rekordok piaci értékét elsősorban megjelenésük (tehát az információ) gyorsasága, illetve tartalmuk minősége határozza meg.
Hipotéziseim:
- a technológiában végbemenő változások még nem teszik egyértelművé a bibliográfiai információ jövőbeli szerepét, formáját, tartalmát. A kísérletek stádiumában vagyunk, ma legfeljebb a trendek vázolhatók;
- a teljes körű bibliográfiai számbavétel elérése illúzió volt és marad;
- elszakadhat egymástól a hagyományos és web-dokumentumok bibliográfiai számbavétele. A web-dokumentumok számbavétele (és megőrzése) ma még megoldatlan. Lehet, hogy teljesen eltérő irányba fejlődik a tradicionális és web-dokumentumok számbavétele, de elképzelhető közös kezelésük is;
- a bibliográfiai adatok (elektronikus dokumentumok esetében a metaadatok) a jövőben komplex - nem csak könyvtári - rendszerek részeként az információforrások nélkülözhetetlen elemeivé válnak;
- a nemzeti bibliográfia hagyományos, regisztratív funkciója mellett fejlődése során egyre több tartalmi elemmel bővül (kapcsolat teljes szövegekkel, képekkel stb.) A hagyományosnak tekinthető, retrospektív és kurrens nemzeti bibliográfia megkülönböztetése értelmét veszti. A teljes, komplex nemzeti bibliográfiai rendszer kidolgozását teszi lehetővé a szabványos bibliográfiai rekordok adatbázisba szervezése;
- a piac befolyásolja a bibliográfiák tartalmát és formáját. A felhasználó jelenti a piacot, ezért hozzá kell alkalmazkodni. A bibliográfiai adatok prezentációja még inkább egyszerűsödni fog a jövőben.